Ugrás az oldal aljára

Figyelem! A Fórumon található e-mail címek bármilyen,
kifejezetten erre vonatkozó írásos engedély nélküli
kereskedelmi célú felhasználása feljelentést von maga után!

KEMET = Ókori Egyiptom ( www.kemet.hu )
Istenek, vallás
Meritamon szerkesztés adatok 2006.03.16 23:57:42 válasz erre előzmény
Tisztelt HoremWeb!
Egy kéréssel fordulok Önhöz.Az Istenekről olvasgattam és Hathor Istennőnél tartottam amikor említettek egy olyat hogy "Az Égi Tehén mítosza".Arra lennék kiváncsi hogy ez mit is takar pontosabban.Lekötelezne ha megosztaná velem és a többi kedves olvasóval a tudását.

Előre is köszönöm.
HoremWeb szerkesztés adatok 2006.01.07 15:54:53 válasz erre előzmény
Ankh-sun-amun: Ez tök yó, én is megkaptam ugyanezt a szobrot :o) Egész szép darab, kár, hogy utánérzés. Úgyhogy ne csodálkozz a néven.
Bár, ha jobban belegondolok, mintha a halotti kultuszban láttam volna már Nekhbetet ilyen alakban megjelenni. De nekem is inkább Izisz-Hathor. De gondolkodhatunk szinkretizmusban is, és akkor Izisz-Hathor-Nekhbet. :o)))) A lényeg az, hogy oltalmazzon jól, nem? No és az, hogy aki adta, szeretettel adta, és olyat próbált adni, ami majd neked is sokat jelent. Mivel istenszobor, azzá lényegülhet át, aminek hiszed, tudod, vallod - gondolom én...

Amúgy a Nekhbet vs. Nehbet ugyanannak a névnek a két írásmódja: az utóbbi a "helyes", az előbbi viszont a pontosabb, és szerintünk is követendő - ld. a Mi témáink között a Nevek és írásmódok cikket. Vagyis egy istennőről van szó.
Ankh-sun-amun szerkesztés adatok 2006.01.05 15:11:30 válasz erre  
Hello mindenkinek!

Egy kicsi gondban vagyok, ugyanis kaptam egy egyiptomi istennőszobrot (széttárt karokkal és szárnyakkal, fején semmilyen korona) és meg voltam róla győződve, hogy az Ízisz. Amikor azonban jobban megnéztem a dobozt amiben volt, az a név állt rajta, hogy "Nekhbet". Azt szeretném kérdezni, hogy ez a Nekhbet, azonos-e Nehbettel, Felső-Egyiptom védőistenével és csak a nevében van eltérés, vagy a csomagolók voltak ügyetlenek és keverték össze valaki mással Íziszt?
A választ előre is köszönöm!
solaris szerkesztés adatok 2005.02.17 15:14:20 válasz erre  
Hello!
kutakodtam egy keveset könyves boltokban vettem egy könyvet 'Istenek szentek démonok Egyiptomban ~ Hellénisztikus és császárkori vallástörténeti szövegek.
Sokan azt mondják, h kissét mellényúltam, mert ez túl sok lesz nekem és egy szót sem fogok érteni belőle.Kíváncsi vagyok hallottak e vamit erről a könyvről?
Maatkaré-Meritamon szerkesztés adatok 2004.10.14 10:49:09 válasz erre előzmény
Grut Mojard:
Nagyon szívesen.
Kiváncsi vagyok mit találsz még róla.
Sok sikert a kutatáshoz!
Grut Mojard szerkesztés adatok 2004.10.13 16:01:10 válasz erre  
Maatkaré köszönöm.

Megnéztem a honlapot, és benéztem a kérdésekbe. A választ egyenlőre kielégítőnek találom, mivel a saját forrásaim jóval szűkebbek. Aztán amennyiben lehet, majd kibővítem ezt az ismeretanyagot. Továbbra is Anuket után kutatok.

További sok sikert, és köszi a segítséget. :))

Grut Mojard
Maatkaré-Meritamon szerkesztés adatok 2004.10.13 11:09:49 válasz erre előzmény
Grut Mojard: Szia!
No, fent van amit találtam róla + egy általam készített kép, a kérdések és válaszok rovatban.
wDA
Maatkaré
Maat-Ild szerkesztés adatok 2004.10.11 19:18:41 válasz erre előzmény
Grut Mojard: szia! Ha csak a beszúrt linkra kattintasz, akkor Maat-Ká-Ré honlapjának címéből ki kell végni a bejövő <br%20/>-t.
Maatkaré-Meritamon szerkesztés adatok 2004.10.11 12:27:15 válasz erre előzmény
Grut Mojard: Szia!
Be fog jönni, de nem a direkt linken, az valamiért nem müxik sajnos, most próbáltam én is, de utánaír valamit.
Írd be kézzel a címet, és úgy betöltődik. Bár nálam is csak nagyon rövid leírást találsz róla, de majd kutakodok picit, és a kérdések és válaszokba beírom amit találtam. Mivel elég bokrosak a teendőim csütörtökre tudom ígérni.
Üdv.

Hozzászólást szerkesztette: Maatkaré-Meritamon - 2004.10.11 12:28
Grut Mojard szerkesztés adatok 2004.10.10 19:25:10 válasz erre  
Utánanéztem könyvtárban, de nemigan találtam róla sokmindent. Csupán néhány rövid leírást.

Úgy tűnik nemigen akarja fölfedni a titkait. :)

Maatkaré sajnos a te honlapod nem jön be nekem nem tudok felmenni rá :(( De azért köszi
Grut Mojard szerkesztés adatok 2004.10.08 16:45:03 válasz erre  
Köszönöm a választ Horemweb.
Természetesen megértem, de gondolom majd kibővül idővel. :)))

Igen egyébként én is úgy hallottam, mintha elég jelentős lett volna Anuket.

No akkor további sok sikert az oldal bővítéséhez

Grut Mojard (Mégegyszer kösz a választ)
Maatkaré-Meritamon szerkesztés adatok 2004.10.08 09:05:26 válasz erre előzmény
Grut Mojard:
Szia!
Ha picivel többet szeretnél róla tudni, akkor nézd meg a weboldalamon az istenek rovatot, ott a táblázatban megtalálod nevének hieroglif írását, röviden azt, hogy mi volt a szerepe, hol tisztelték, hogy hogyan jelenítették meg, illetve egy piciket képet is láthatsz róla.
No, a címet meg majdnem elfejeltettem ideírni:
" target="_blank">http://maatkara.atw.hu

Üdv.

Hozzászólást szerkesztette: Maatkaré-Meritamon - 2004.10.08 09:06
HoremWeb szerkesztés adatok 2004.10.08 00:14:09 válasz erre előzmény
Grut Mojard: bizony, hogy volt! Sajnos az Istenek rovatunk igen gyakran áldozatául esik az időhiánynak, így az ismert isteneknek talán tizedrésze, ha fent van... És hát Anuket nem is a legjelentéktelenebbek közé tartozik... De hát még Basztet/Szakhmet sincs fent, bőven van mit pótolnunk...
Grut Mojard szerkesztés adatok 2004.10.07 18:22:26 válasz erre  
Sziasztok. Lehet, hogy hülyeséget mondok, de legjobb tudomásom szerint egy bizonyos "Anuket" nevezetű istennő is szerepelt az egyiptomi hitvilágban.

Ámbátor keveset tudok így természetesen szívesen fogadom az eziránti ellenérzéseket. Azaz kétem világosítsatok fel amennyiben tévednék.

Előre is köszi a választ, ill válaszokat. Köccwe

Grut Mojard
neterw szerkesztés adatok 2004.08.13 09:46:21 válasz erre előzmény
HoremWeb: hna ja (visszaszólva még annobeli szólásodhoz), heves egyetértéssel. azt azonban nem tudom, hogy mennyire volt nekik fontos (pl. az első tíz között) az időjárás. önző lényként fontosnak tartanám - számomra fontos - de eddig oly kevés szöveggel találkoztam, hogy nagy következtetést levonni belőle nem merek.

Maat templomáról én is csak ennyit tudok, s nem többet. :o(

üdv

neterw
HoremWeb szerkesztés adatok 2004.07.25 22:42:47 válasz erre előzmény
Maat-TiboRé: Sajnos nem tudom, mert a Montu-körzetről szinte egyáltalán nincs információm. Egyébként lehet, hogy pontosítanom kell - maat-nak önálló temploma nem volt, de egy-egy nagyobb komplexum részeként előfordultak Maat-nak szentelt részek. Valószínűleg ez is ilyesmi lehetett.
Megpróbálok utánanézni!
Maat-TiboRé szerkesztés adatok 2004.07.25 10:27:02 válasz erre  
Üdv HoremWeb!

Egyszer régen kérdeztem Tőled, hogy van-e Maatnak valamilyen temploma, kápolnája Egyiptomban. Most találtam egy rövid infót Karnakról: Montu szent körzetében van egy kicsi templom, ami Maatnak van szentelve. Hatsepszut építette talán, és III. Thutmózisz rekonstruáltatta. Mit lehet tudni erről a templomról?

Üdvöt és boldogságot!
Maat-TiboRé
Maatkaré-Meritamon szerkesztés adatok 2004.07.22 12:19:22 válasz erre előzmény
ÉSzAH: Nagyon köszi.
ÉSzAH szerkesztés adatok 2004.07.21 19:59:43 válasz erre előzmény
Pl. a Halottak könyvében, de lehet, hogy a többi túlvilágkönyvben is. Utóbbiban nem vagyok biztos, mert azok nincsenek kéznél, nem tudok utánanézni. Ide nem tudom hieroglifákkal bevésni, de az olvasata k3-n-jmnty. Ez a következöképpen néz ki Gardiner jellista szerint(a zárójelben lévök elmaradhatnak)
(D28 + D52+) E1
(N35)
R14 (+ X1 + Z4 + N25)
Maatkaré-Meritamon szerkesztés adatok 2004.07.19 14:39:41 válasz erre  
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy az Amenti Bikája elnevezés pl. hol fordul elő Ozirisz jelzőjeként, és hogyan írják ezt le hieroglifákkal?
Köszi előre is.
HoremWeb szerkesztés adatok 2004.06.10 16:41:30 válasz erre előzmény
neterw: De a villámlásnak nem csak Széth, hanem Min is istene valamennyire. És éppen azt akartam kihozni az előbbi dologból, hogy az időjárás akkora jelentőséggel nem bírt, mint nekünk, így az időjárással kapcsolatos összefüggések másod- és sokadlagos dologgá váltak. Hóruszt sok mindennek megfeleltetjük, a birodalom és a fáraó védelmezőjétől kezdve az ég és a fiúi szeretet megtestesülésének, stb., de kevesen gondolnak arra, hogy a Hór-Szoped alak a pusztító szárazság kettős isteneként is előfordulhat. Nagyon markáns a különbség a hettitákhoz képest, ahol Tesub viharisten rulzik a többieken, nem is beszélve Mezopotámiáról, ahol számos, kifejezetten időjárással összefüggő isten leledzik, akiknek egyéb tulajdonságai alárendeltek a meteorológiai szerepkörnek. nagyon csak érintőlegesen Adad, Tammúz és Gizidda, stb. - hülyeséget lehetőleg nem szeretnék írni, és most elég távol vagyok a könyvektől, amelyek a memóriámban szereplő neveket igazolhatnák.
neterw szerkesztés adatok 2004.06.08 15:19:16 válasz erre előzmény
HoremWeb: jól hibádzol ezekre. De ott van még Tefnut is (pára).
Inkább az a kérdés, hogy ők mennyire választották szét. területenként eltérő istenségeket imádtak, s tán más attribútumok is csapódtak pont ezért hozzá. (bár néha tök jól lenne, hogy ha tudnánk, kihez forduljunk szélért, Napocska - az itt (sem) nem kérdés - vagy egy kis havacskáért...)

Sethet villámlás isteneként említik meg még a rendellenes mellett...

neterw
Maat-TiboRé szerkesztés adatok 2004.05.16 19:26:42 válasz erre  
Élet, Üdv, Egészség!
Asszem a Hilary Wilson egyik könyvében volt anno említve egy hosszabb ima: a RÉ LITÁNIÁJA. Ezt az imát keresném én -magyarba átültetve, ha lehet...
Minden segítséget megköszönök!
Maat legyen szívem látója!
HoremWeb szerkesztés adatok 2004.04.15 20:05:01 válasz erre előzmény
Dzsot KaZajin: mitől fontos nekünk az időjárás? Létezett az a tényező az ókori Egyiptomban? Miért volt fontos, hogy legyen eső, ilyen vagy olyan szél, stb?
A Nílus-völgyben jellemző az általában egyenletes, észak-északnyugati szél, ami a folyón felfelé hajózás legfőbb motorja; a rendszeresen és megfelelő mennyiségben érkező áradás, és az, hogy néha az időjárás megbolondul valami isteni beavatkozástól, és akkor víz jön az égből, vagy éppen homok, és a szél sem úgy működik, ahogy azt a Maat szerint kellene.
No már most: a szélnek tulképp Sú az istene, ha jól tévedek. (Olyan bizonytalan vagyok ebben, mert nem érzem, hogy domináns szerepe lenne ez.) Az áradásnak Hapi (és Khnum, és Szobek, és Amon, és még a jó ég tudja ki mindenki). A rendellenes időjárásnak Széth. Mire van még szükségünk? Vagy hol hibádzik a gondolatmenetem?

Hozzáteszem, hogy ennek sehol nem néztem most utána, csak felötlött bennem a téma ilyen megközelítése. Sokszor segíthet, ha megpróbálunk "kemeti" fejjel - bocsánat, szívvel - gondolkodni...

Úgyhogy ezek után én is megkérdezem: volt az időjárásnak, vagy valamilyen speciális időjárási tényezőnek külön istene? Tekinthető-e annak esetleg Ozirisz vagy Ré? Jó kis téma, csemegézzünk együtt! Köszi Dzsot!
Dzsot KaZajin szerkesztés adatok 2004.04.15 15:49:15 válasz erre  
Chia.
Kemetben volt az időjárásnak saját istene(Szétet kivéve)? Valami barátságosabra gondoltam, mint a Hamszin istene.
Dzsot KaZajin
RuSzéthi szerkesztés adatok 2004.04.07 20:47:35 válasz erre  
HoremWeb: köszi a választ. Keresni fogom majd, remélem találok majd valami érdekeset.
HoremWeb szerkesztés adatok 2004.04.06 22:27:52 válasz erre előzmény
RuSzéthi: a kérdés jó... Érdemes lenne körülnézned a Könyvajánló-ban, van egy-két kötet, amiből egész jó képet lehet kapni róluk. De arról nem tudok, hogy egyben, magyarul hozzáférhető lenne a teljes szöveganyag.
RuSzéthi szerkesztés adatok 2004.04.06 19:09:08 válasz erre  
Az egyiptomi legendákról hol lehet többet megtudni?
HoremWeb szerkesztés adatok 2004.03.25 18:48:26 válasz erre előzmény
Maat-TiboRÉ: Bocs, hogy az előző válaszom kissé kurta-furcsa lett, de éppen vártam valakire, aki pont megérkezett - a többit gondolhatod. :o) Szóval, Maat-tal kapcsolatban az Istenek rovatunkban találsz részletesebb leírást, ahonnan az előbb említett részlet is kiderül. De van egy írásunk a Mi témáink rovatunkban is, Maat, nefer, hotep címmel, ahol foglalkozunk a Maat témájával.
Könyvet is tudok ajánlani, Tyldesley egyik legjobb munkája A fáraó ítélete, ráadásul még fel-felbukkan a könyvesboltokban. Azt hiszem, hogy az egyiptomi jogrenddel foglalkozó könyvek közül ez a legbővebb, amit mostanában könnyebben meg lehet szerezni. Általános "ajánlott irodalom" még Kákosy professzor fiai (újabb kiadásban Az ókori Egyiptom története és kultúrája címmel jelent meg) című könyve, ami sok minden más mellett megemlít a joggal kapcsolatos dolgokat is.
Ami a kapcsolattartást illeti, örömmel segítek, amiben tudok, de azt figyelembe kell venned, hogy sajnos nem mindig érek rá rövid határidőn belül válaszolni. Azért igyekszem... Talán a legbiztosabb az, ha a Fórum megfelelő rovatában (például itt) írsz, mert így nem csak én, de a többiek is tudnak segíteni.

Mert nem szégyen és nem baj, ha nem rég kezdtél el Egyiptommal foglalkozni. Szerintem mindannyian örömmel segítünk megtalálni a szükséges válaszokat - csak nem mindig tudjuk, hogy mennyi a szükséges és elégséges válasz ;o)
Amúgy minden esetben érdemes az oldalak tetején található szárnyas napkorongra° kattintva megnézni a keresőben, hogy mi van az adott témában a honlapon - anyagunk nyomtatásban már verné az 500 oldalt, úgyhogy elég sok mindent megtalálhatsz itt is. :o)

°Ha a kisebb felbontású oldalainkat használod, akkor nem a szárnyas napkorong, hanem külön link juttat el a kereső oldalára.
Maat-TiboRÉ szerkesztés adatok 2004.03.24 20:40:14 válasz erre előzmény
Ahh, igen! Talán együgyüen pancser hozzászólásomból észrevehetted, nem oly régen kezdtem el Egyiptommal foglalkozni. Igazából a kishúgom vett rá(Ré), hogy kezdjek el másképpen nézni az egyiptológiára, pedig még csak 6. osztályos a leányzó( becenevet is kapott: Meritemes, mertogy Emese az istenadta). Maat pedig rettenetesen izgatja a fantáziámat, egyáltalán, az egész egyiptomi jogrend. Tudnál könyvcímeket, tanulmányokat ajánlani az ókori egyiptomi joggal kapcsolatban ( lehetőleg magyar nyelvűeket)? Írtam Észahnak is egy üzit, egy ilyen tartalmú kérést, de nem válaszolt, lehet, hogy rossz helyre küldtem? Tudom, ez az Istenek topic, de szeretném tartani a kapcsolatot Veled ez ügyben, ha nem gond. Vagy máshová írjak?
Történjen minden Maat szerint!
HoremWeb szerkesztés adatok 2004.03.24 17:04:01 válasz erre előzmény
Maat-TiboRÉ: Mivel nem Maat-nak áldoztak, hanem a Maat-ot mutatták fel áldozat gyanánt, így ez nem is olyan meglepő, nem?
Maat-TiboRÉ szerkesztés adatok 2004.03.20 20:58:06 válasz erre  
Írtátok, hogy Maat Istennőnek nem volt kultuszközpontja, sem temploma Egyiptomban. Ez biztos? Egy kápolna sem? Egy icipici oltár sem? Mint joghallgató, megdöbbenésemnek adnék hangot...

Legyen minden Maat szerint!
Nebré szerkesztés adatok 2003.11.17 21:28:18 válasz erre  
Hali. Új vagyok. Ezt már én is olvastam. Jobban mondva, felolvasta az irodalomtanár...
Menmaatré szerkesztés adatok 2003.11.12 19:21:15 válasz erre  
Szervusztok!

Utánanéztem Kákosy könyvében (Varázslás...). Tényleg így van. :) Csak eddig nem tünt fel, mert Ré helyett Napot írt és azt hittem Hórusz másik szeméről van szó.

Menmaatré
Meritaton szerkesztés adatok 2003.11.09 14:57:54 válasz erre előzmény
Sa Ra DjtAnkh IrtRa: Ez NAGYON király vers! Köszi, hogy megosztottad velünk!
Sa Ra DjtAnkh IrtRa szerkesztés adatok 2003.11.09 02:23:07 válasz erre  
Fényhozó
--------

Elhoztad nekünk a FÉNYt,
de megbüntettek ezért.

Kettéválasztották a világot,
hol jó a rosszal mindig harcolt,

pedig ez EGY, s így egész,
de soknak nem éri fel az ész.

Nem értik, hogy abból vagy Te is,
mit mindenki isteninek tekint,

hogy Te egy rész vagy csupán:
rész az egyből, egység után,

egy angyal a sokból,
ki láttál valami okból...

Te ezt a tudást adtad nekünk,
ha szükséges, hogy legyen velünk,

Mi persze jól megijedtünk,
téged a pokolba száműztünk.

Isten nevében a pusztítás sok volt,
s te ilyenkor örültél, ezt mondták volt,

holott ajkadon csak mosoly bújkált,
bolond embereken sajnálkozva mulattál.

Bár segíteni nem volt módod,
mert alkalmad nem adódott,

a rettegéstől egész elvakulva
ki látott, futott halálra válva.

Kétségbeesve próbálkoztál,
de félelemben nem volt határ...

Tudván tudva gyengéinket,
rettegve félve isteneinket,

mindig kívül kerestük a megváltót,
s persze sosem leltünk megnyugtatót.

Most már egyre többen vagyunk,
kik Istent magunkban tudunk,

látjuk már a FÉNYt, mit hoztál,
és használjuk is most már,

ismerjük azt az egységet,
amiből a világ ketté lett,

visszaengedünk a mennybe,
mi a pokol is egyben...

Látod, mi páran már ez is értjük.
Néhányan csak, s a többieket segítjük:

EGYesíjük a dualitást,
segítve az átalakulást.

Nem hasztalan segítséged,
foglald el hát újra helyed!

Helyeden légy, ki tudásra nevel,
te FÉNYhozó: Lucifer!

Sa Ra DjtAnkh IrtRa (Gime)
2003.NOV.09.VA.-02:12-Budapest.HU
(Szaturn nap, Hold óra, Mars perc)
a Harmonikus Konkordancia beállásának időpontjában
részletek: <a href="http://www.kemitenpet.hu" target="_new"> " target="_blank">http://www.kemitenpet.hu</a>

HoremWeb szerkesztés adatok 2003.11.08 12:38:18 válasz erre előzmény
Menmaatré: Nagyon az a gyanúm, hogy a fordított két vonal "modern javítás". Én sem emlékszem olyanra, hogy eredeti ábrázoláson ilyen feltűnt volna - már pedig feltűnt volna! :o)
Menmaatré szerkesztés adatok 2003.11.07 21:10:08 válasz erre  
Hello!

Ezek szerint két jel képe tkp. ugyanaz?

Ha már itt tartuk, láttam olyan változatot is, ahol a szem alatt lévő két vonal fordítva áll. Ezt is használták, vagy modern "javítás"? Mert eddig egyetlen egyiptomi képen sem láttam ezt a változatot.

Menmaatré
Maatkaré-Meritamon szerkesztés adatok 2003.11.07 10:38:01 válasz erre előzmény
Menmaatré: Szia Menmaatré!
Van Hórusz-szeme és Ré-szeme is, Wilkinson azt írja a Reading Egyptian Art című könyvében, hogy:
Már Egyiptom korai időszakában a nap és a hold kapcsolatban állt a nagy sólyom istennel Hórusszal - bal szeme a Hórusz-szem a hold szimbóluma, míg jobb szeme, Ré-szeme a nap szimbóluma.
A mítosz mely Hórusz szemének sérülését meséli el, a hold növekedésésre és fogyására utal. Ezt a Thot által meggyógyított szemet hívják udzsat - ép - szemnek.
Üdv.
Menmaatré szerkesztés adatok 2003.11.06 07:57:58 válasz erre  
Szervusztok!

Az udzsatról szeretnék kérdezni. Ez a jel ugye "Hórusz szeme", mégis több helyen is -főként külföldi weboldalakon- mint "Ré szeme" szerepel. Pedig ezzel a kifejezéssel, eddig csak az Égi tehén mítoszában találkoztam. Hogy is van ez?

Menmaatré
HoremWeb szerkesztés adatok 2003.08.20 22:10:24 válasz erre előzmény
Maat-Ild: Erről talán Ghyczy-Dráveczky Zsuzsát kellene megkérdezni - vagy az Asszuáni Nagy Gát tervezőit... :o)
Maat-Ild szerkesztés adatok 2003.08.18 22:30:45 válasz erre  
Az Áradás ekkora késése esetén a fáraónak (0|-- ~ udzsa ~ szeneb!) nem kellene-e Koptoszba mennie, hogy ott Min oltárán áldozzon??????
Kamutef szerkesztés adatok 2003.04.22 10:54:43 válasz erre  
II-wy Em Hotep,

Kezdeném egy kis dicsérettel:) Szerény véleményem szerint ez a legremekebb Egyiptommal foglalkozó weboldal. Magyar és külföldi értelemben is. Korrektek az információk, érdekesek a cikkek, stb. Nem is ömlengek tovább, a weboldal önmagáért beszél. Örömmel láttam, hogy az egyiptomi vallásról is van némi beszélgetés és éppen ez az aminek kapcsán bátorkodom ide írogatni. Szerény személyem a magyarországi Kemet-Ortodoxia egyik képviselője vagyok és szeretném nektek is megírni a jó hírt, hogy készül a weboldalunk, ahol a kissé mellőzött egyiptomi vallásról van és lesz szó. Reményeim szerint nagyon sok érdekes dolgot lehet majd ott találni, pl tisztázva lesz az Istenek látszólagos „keveredése” és „összevisszasága”. Lesznek teológiai magyarázatok, Istenek/Istennők ünnepeinek leírása is. A Kemet-Ortodoxia lényege, hogy mentesen minden New Ages torzítástól, az eredeti ősi egyiptomi hitet mutassa be, érdeklődőknek és az azt gyakorlóknak egyaránt. Éppen ezért is lesznek részletes leírások a megtisztító napi rituálékról, a szent transzról, az igaz név megszerzéséről, a papi feladatokról stb. Mindezt az eredeti források alapján természetesen. Most nagy munkában vagyok, rengeteg érdekes dolgot szándékozom felrakni a weboldalra, de addig is míg ezekkel elkészülök, örülnék ha megnéznétek és az esetleges hibákra felhívnátok a figyelmemet. A fordítás a Pantheon rovarban még nem tökéletes, igyekszem a helységneveket helyesen leírni, stb. Egyenlőre ennyi lenne, remélem tetszeni fog az oldal, akármilyen kezdetleges is még.


Ankh, Udja, Seneb!

K.

Ui: Az oldal címe: http://kemet-ortodoxia.fw.hu
HoremWeb szerkesztés adatok 2002.10.13 21:00:15 válasz erre előzmény
Én válaszoltam, 2001.10.04-én 22:59:47-kor:

Iszet: Óh, köszönjük! :o))) A papság feladatairól, működéséről, életéről két könyvet tudok neked ajánlani, ha mélyebben is érdekel: az egyik Kákosy: Ré fiai című könyve, ami az óbirodalmi gazdasági berendezkedés kapcsán is elég sokat ír a piramis- és síralapítványokról, illetve ezekhez kapcsolódóan a papi teendőkről, másrészt a vallási élet változásaival kapcsolatban is elég átfogó képet ad a papság mindennapjairól. A másik könyv talán könnyebb, de felületesebb olvasmány: Hillary Wilson: A fáraók népe c. könyve a Gold Book kiadótól, még sok helyen kapható is, ára 1800-2000 Ft (nem tudom pontosan). Ha nem sikerülne megszerezned, szerintem a kiadónál is megrendelheted - ha kell, a címüket e-mailben megírom. És a lényeg: mi is örülünk, hogy ránk találtál!
HoremWeb szerkesztés adatok 2002.10.13 20:59:13 válasz erre előzmény
Eredetileg Iszet írta, 2001.10.04-én 18:50:38-kor:

HoremWeb: köszi a tanácsot, a térképet is megnéztem, hát ezt nem tudtam, hogy így van! Mielőtt még elfelejtem (de úgyse.o)) gondolom sokaktól hallod, de baromira örülök, hogy végre leltem egy igazi Egyiptomos honlapot! Le a kalappal! És így tovább. Üdv: Iszet
HoremWeb szerkesztés adatok 2002.10.13 20:58:34 válasz erre előzmény
Én válaszoltam, 2001.10.03-án 00:48:33-kor:

Iszet: azt magát, hogy a piramisban, elzártan éljen valaki, nem tartom túl valószínűnek, de a papok bizony tevékenykedtek a piramisok közvetlen környezetében. Ha a Piramiskatalógusunkat megnézed, ott találsz egy számítógépes "rekonstrukciót" egy tipikus VI. dinasztia-korabeli piramiskörzetről. Ezen látszik, hogy a piramis egy nagyobb templomkomplexum része. Ezekben rendszeresen volt papi szolgálattétel, azon kívül az áldozatok biztosítására és a piramis fenntartására a fáraók földet adományoztak a piramist kezelő papoknak. Bent a piramisban nem volt feladatuk szerintem, de közvetlenül körülötte igen.
HoremWeb szerkesztés adatok 2002.10.13 20:57:51 válasz erre  
Eredetileg Iszet írta a megszüntetett "Papság" témában, 2001.10.02-án 18:58:10-kor:

Sziasztok! Volt egy különös álmom, és arra szeretnék magyarázatot kapni. Tudomásom szerint a papok különböző szentélyekben, csoportosan éltek, és gazdálkodtak. Közük nemigen volt a piramisokhoz, úgy értem, hogy biztos, hogy nem ott tevékenykedtek. De megtörténhetett-e, hogy egy pap egyedül, a világtól elzártan éljen egy piramisban? Ez most lehet, hogy borzasztó hülyén hangzik...:o) de nagyon foglalkoztat a kérdés! Üdv: Iszet


Hozzászólást szerkesztette: HoremWeb - 2002.10.13 21:01
redhut szerkesztés adatok 2002.07.04 08:24:05 válasz erre előzmény
HoremWeb: :DDDD
HoremWeb szerkesztés adatok 2002.07.03 23:36:05 válasz erre előzmény
Zsu: Merul, azaz Mandulisz az, és az Istenek rovatunkban ÉSzAH írt róla. Még képet is találsz isteni fenségéről ;o)
<HoremWeb a mókusok elé veti redhut barátját> :o))))))

Hozzászólást szerkesztette: HoremWeb - 2002.07.03 23:37
redhut szerkesztés adatok 2002.07.03 23:17:02 válasz erre előzmény
Zsu: Hát vessetek a mókusok elé, de sose hallottam... Legalább azt áruld el, melyik szentélyről van szó? Melyik város? Vagy, ha tudod, melyik kor?

redhut
Zsu szerkesztés adatok 2002.07.03 15:03:02 válasz erre  
SEgítsetek! Ki az a Medulisz? Kalabsha templomával kapcsolatban említették ("a belső szentély külső falán látható Hórusz és Medulisz)
???
Sürgős és fontos volna.
Előre is köszönöm.
ÉSzAH (eredetileg HoremWeb) szerkesztés adatok 2001.10.20 10:39:15 válasz erre előzmény
Egyiptologist: Szerintem a gabonamúmia elég széles mérethatárok között készíthető. A Szépművészetiben ráadásul épp a macsek- és íbiszmúmiák között szokott parkolni, úgyhogy adott a képzettársítás. De a kairói Egyiptomi Múzeumban van néhány nagyobb is, köztük egy kisgyermek-nagyságú, kicsomagolva, szép, három és fél ezer éves búzaszálakkal. (Gondolom a szavatossági ideje lejárt...) ;o)
ÉSzAH (eredetileg egyptologist) szerkesztés adatok 2001.10.20 10:38:35 válasz erre előzmény
Üdvözöllek HoremWeb! Nagyon szépen köszönöm a segítségedet. Én is erre gondoltam, és még aznap, miután hazajöttem a múzeumból, utána is néztem a Kákosy könyvben. A múzeumi gabonamúmia túl kicsinek, és egy macskamúmiához volt hasonló,ezért gondoltam azt, hogy abban nem lehet egy fakeret. Akkor, úgy látszik jóra gondoltam, csak nem voltam benne biztos. Még egyszer köszönöm a segítséged! Üdvözöl: Mariann
ÉSzAH (eredetileg HoremWeb) szerkesztés adatok 2001.10.20 10:37:54 válasz erre előzmény
Szia egyiptologist! Vegyél egy Ozirisz-alakú fa tálat, és tegyél bele egy kis termőföldet. Ebbe vess el búzát, vagy más gabonát, és locsold meg, hogy a föld nedves legyen, de ne álljon a vízben. Ez után pólyáld be az egészet múmiapólyába, és helyezd el az elhunyt sírjába. A sötét, meleg, párás helyen a gabona kikel, és egy darabig fény hiányában is növekszik - az halottból élő lesz, Ozirisz kisarjad. Nem mondom tovább a jelentőségét, mert annyira adja magát és annyira szép az egész gondolatkör, ami hozzá kapcsolható, hogy érdemes magadnak felfedezni. A gabonamúmiákat az Újbirodalomban kezdték el készíteni, és eredetileg csak a Királyok Völgyében voltak használatban, de a ptolemaida korra széles körben elterjedtek. Túl sok forrást én sem tudok neked ajánlani, de a Kákosy-féle Ré fiai (1979, Gondolat kiadás) 317. oldalán találsz róla egy rövid leírást.
ÉSzAH (eredetileg egyptologist) szerkesztés adatok 2001.10.20 10:36:53 válasz erre  
Üdvözöllek ÉSzAH! Még egy kérdésem lenne, ami nem biztos, hogy az utolsó. Előző Szombaton a barátaimmal megnéztük a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményét és ott láttunk egy gabonamúmiát. Akkor tehát a kérdésem az lenne, hogy: Mi az a gabonamúmia? Itthon átnéztem az összes egyiptomi könyvemet, de semelyikben nem találtam meg a választ, sőt még az Interneten is megnéztem az összes magyar keresőbe, de sehol semmi. Nagyon megköszönném neked, ha meg tudnád válaszolni a kérdésemet. Előre is köszönöm a segítségedet! Üdvözöl: Mariann
HoremWeb szerkesztés adatok 2001.10.07 00:33:33 válasz erre előzmény
haudi: OK, nézek egyet, es küldőm! :o)
haudi szerkesztés adatok 2001.10.06 17:05:03 válasz erre előzmény
HoremWeb: haudi@freemail.hu Kössz!!!!!!
HoremWeb szerkesztés adatok 2001.10.01 23:56:47 válasz erre előzmény
haudi: küldj egy e-mail címet, ha jól tudom, van egy.
haudi szerkesztés adatok 2001.10.01 19:27:21 válasz erre  
Help!

Kellene egy nyomtatható állapotban lévő mérlegelési jelenet!!!!!!!!!!!!!
Ayna szerkesztés adatok 2001.07.03 11:07:19 válasz erre előzmény
Nem mindig...
Lostrys szerkesztés adatok 2001.07.03 10:56:41 válasz erre  
Az egyiptológiában talán pont az istenek, a vallás a legizgalmasabb, itt a legtöbb a misztikum, a rejtély...
Born 2B Wide szerkesztés adatok 2001.03.25 13:14:17 válasz erre  
Azt hiszem, hogy ez a Téma a legalkalmasabb arra, hogy a mohamedán újév alkalmából mindenkinek BUÉK-ot kívánjak. Úgyhogy:

Boldog (Mohamedán) Újévet Kívánok!

Born
Born 2B Wide szerkesztés adatok 2001.03.25 13:12:11 válasz erre előzmény
chris: Szia! Az említett könyvet nem véletlenül Osman Hassan irta? Nagyon hasonlít az elmélet az övére. Nos, az meg számos helyen sánta, annak ellenére, hogy egy nagon tiszteségesen és gondosan felépített, szépen tálalt elgondolás.

Az ő alapfeltételezése valahonnan onnan indul ki, hogy József III. Amenhotep kortársa, akit valóben agy különleges, nagyon nagyra becsült és hatalmas tudású személyként azonosít be. A neve Amenhotep, Hapu fia, és érdekességként csak annyit említek meg róla, hogy az Évmilliók Templomai között (a thébai nyugati parti halotti templomok között) építtethetett magának halotti templomot Amenhotep óriási temploma mögött. Józsefként való azonosításával az a baj, hogy számos szobrát ismerjük, és abszolút nem látok rajta sémi vonásokat. Hasonlóan nincsenek sémi vonásai Teje királynénak, aki Hassan szerint Echnaton, és így Mózes anyja is kellett legyen, hiszen szerinte Echnaton és Mózes egy és ugyanaz a személy.

Újabb problémát vet fel Tutankhamon, aki aligha léphetett meg ilyen "kimegyek a sivatagba visszahívni Mózest" lépéseket. Bár elég szépen megmagyarázná azt a helyzetet, hogy Egyiptomban, ahol alig három-négy királygyilkosságról tudunk a közel négyezer év alatt, miért ölhették meg az ifjú fáraót. Ay és Horemheb feltehetőleg nem voltak országos cimborák, de valószínűleg mindketten árgus szemekkel figyelhették a kamaszkorú uralkodó minden lépését, és tettek arról, hogy még ha élt is Echnaton (vagyis ha száműzetésbe vonult), akkor se tudjon Tutankhamon kapcsolatba lépni vele.

Tutankhamon és Jézus párhuzama viszont annyira bizarr, hogy az már elképesztő. Csak egy gondolat ehhez: minden nép kidolgozza magának az "Igaz Tanító" mítoszát, és az történelmi szükségszerűségek révén általában el is jön. Közel kétezer évet még akkor sem kellene borítani a kronológián, ha éppenséggel Tut is ilyen tanító lett volna. De szerintem nem volt - nem lehetett! - az, azok között a körülmények között, amik a leáldozó Amarna-ház körül gyülekező mindenféle hatalmi érdekeltségek között kialakult.
Virág szerkesztés adatok 2001.02.26 10:30:57 válasz erre előzmény
cjvt:
Már elnézést,de honnan veszed,hogy az Iszlámban nincs egyistenhit? És hogy érted azt,hogy lexikális értelemben véve nem létezik egyistenhit?
Egyébként az Iszlám,mint minden magasabbrendű vallás,szerintem VALÓJÁBAN az ősi egyiptomi is,egyistenhívő.Mohammed csupán a próféta,a legutolsó,akinek Isten kinyilatkoztatott .Ezt szerettem volna tisztázni.
chris szerkesztés adatok 2000.09.27 17:06:53 válasz erre  
Born 2B Wide
Szia!!!
Köszi a válaszodat! Látom Neked is elég vadnak tűnt a dolog....

Szóval, Ehnaton ebben a könyvben úgy jön "képbe", hogy a szerző szerint miután "eretneksége" miatt az akkori papság elüldözte őt Egyiptom trónjáról (miután egy isten mégsem ölhettek meg), kimenekült a sivatagba a követőivel együtt (az okfejtés a Mos, ill. Mose, mint "elüldözött" szóból fejti ki, hogy ebből ered talán a Mózes elnevezés. Tutanhamon pedig szerinte, miután látszólagosan visszatért az eredeti ősi hitre (valójában azonban a lelke mélyén a szerző szerint a továbbiakban is Aton híve volt, lásd. a trónja hátlapján ő és neje Aton napjának fénysugaraiban fürdik), elment apjához a sivatagba, hogy meggyőzze, hogy politikailag jobban járna, ha kicsit toleránsabb lenne az ősi hittel szemben is. Ezért persze amazok kicsit rossz szemmel néztek rá, ill. a végén még meg is ölték. Erre a szerző Tut múmiájának állítólagos súlyos sérülései alapján következtet. Ill. a másik alap, amire a verzióját építi, a kumráni tekercsekben található utalások az "Igaz Tanítóra", melyek sok hasonlóságot mutatnak Jézus alakjával, akiről ez alapján azt feltételezi, hogy pár századdal előbb élt, mint ahogy azt a "hivatalos" változat szerint ma feltételezzük.

(Ja! Az elején Ehnaton egyistenhitét is abból vezeti le, hogy Juja, akinek sírját a Völgyben megtalálták állítólag azonos szerinte Józseffel, namármost ő úgy véli, hogy József ill. az általa behozott eszmék szolgálhattak táptalajul Ehnaton monoteizmusához...)

Na, ennyit erről a gondolatmenetről. Persze én sem hiszem el ezeket a "mindenféle" verziókat bizonyos józan kontroll nélkül, de mindenesetre érdekességként elolvastam, mint egy változatot a sok közül.

Azért is érdekel nagyon az ókori Egyiptom, mert szerintem "nem semmi", hogy egy sokezer éve létezett állam még évezredek múlva is ennyi titkot és felfedeznivalót tartogat, ill. ennyi fejtörést okoz régészeknek, kutatóknak, művészettörténészeknek, stb...

Viszont találtam egy reálisabb "hangvitelű"könyvet a Holt tengeri tekercsekről (Michael Baigent & Richard Leigh: Mi az igazság a Holt tengeri tekercsek körül?). Legalább olvasok kevésbé "vad" történeteket is... (No more comment :))))



Born 2B Wide szerkesztés adatok 2000.09.27 00:26:12 válasz erre előzmény
chris: Szia, és köszi a gratulációt!

Az említett könyvet nem ismerem, így nem tudok róla véleményt mondani. Viszont az ilyenfajta találgatásokkal kapcsolatban elég sok a rossz tapasztalatom. Még olyan weboldallal is találkoztam, ahol egy szerintem szellemileg és érzelmileg nem teljesen stabil illető azt fejtegeti, hogy Mózes Szenenmut volt, és egyébként azonos volt Hatsepszuttal is, ha jól emléxem, és ebben még az sem zavarta, hogy két sorral előtte még az egyik Szenenmut & Nofruré szobrot úgy elemzi, hogy Szenenmut Nofruré lánya (sic).
Sajnos az egyiptomi kronológia bizonytalansága sok ilyet megenged, és nagyon el lehet veszni miatta.
Azonban nem rég olvastam egy érdekes cikket, amely Mózes, József és az Exodus időbeli elhelyezkedéséhez néhány nagyon érdekes gondolatot vetett fel. Ha ezek igazolhatók lennének, egy csomó érvet adna a könyv szerzőjének is.
A gondolatmenet fő vonala az volt, hogy József, ha az általában elterjedt feltételezés szerint Ekhnaton házában nyert hivatalt, kissé fura. Miért fogadta volna Ekhnaton szívesen őt és testvéreit? Esetleg Akhetaton építéséhez kellett neki ember? Nem valószínű, hiszen József és testvérei eleinte nem építkezésen dolgoztak, az csak közvetlenül az Exodus előtt volt. Sokkal valószínűbb, hogy egy valamilyen szinten rokon nép fogadta örömmel a hasonló nyelvet beszélő, hasonló szokások közt élő zsidókat - egy sémi nép. Mint például a hykszoszok.
Ha ez a feltételezés igaz, akkor az Exodusnak éppen Ekhanton idején kellett lejátszódnia. Fel lehet tételezni, hogy Pithom nem más, mint Akhetaton, és ennek az építésén sanyargatta Ekhnaton Mózes népét - még valószínűsíti is a dolgot Akhetaton meglehetősen kellemetlen éghajlata. Ebben az esetben a hosszan uralkodó, és Mózest befogadó fáraó III. Amenhotep, és IV. Amenhotep/Ekhnaton az a másik fáraó, aki sanyargatja a népet (akik ugye nem Atont, hanem valami Élit vagy Adonájt vagy Jahvét imádnak, vagyis egészen megáltalkodott eretnekek), és az ő ideje alatt vonulnak ki a zsidók Egyiptomból.
A dolog meglehetősen sok nyitott kérdést hagy maga után, de a könyvhöz talán érdekes új nézőpontot adhat. Magam részéről a gondolatmenete tetszik, de az igaz voltára nem esküszöm meg.
A Tutankhamon=Jézus párosítás nekem nagyon erőltetett így első hallásra, főleg, hogy Tut Jézus előtt majdnem másfél évezreddel élt (Kr.e. 1336-1327 között uralkodott). Valójában nem tudom, hogy egy fiatal kölyök, aki valószínűleg elég elzárva, mások által uralkodott, hogyan ihletett volna jézusi történeteket.
chris szerkesztés adatok 2000.09.26 14:21:00 válasz erre  
Sziasztok!

Gratulálok a web-oldalatokhoz!!!
Most olvasom éppen a Messiás háza c. könyvet, melyben a szerző azt a kérdést fejtegeti, hogy Ehnaton fáraó talán ugyanazon személy volt, mint Mózes, illetve Tutanhamon alakja ihlette a Jézus személyével kapcsolatos történeteket. Na, most ez alapján gaki nem olvasta a könyvet, annak gondolom, ez elég vadnak tűnhet, de a szerző számos érvvel támasztja alá teóriáját, ami elsőre nekem is elég vadnak tűnt, de mire a végére értem, igencsak elgondolkoztatott. Na persze, ez is egy verzió a sok közül, de mindenképpen elgondolkoztató...
Ismeritek a könyvet??? Mi a véleményetek?

Born 2B Wide szerkesztés adatok 2000.09.24 19:30:32 válasz erre előzmény
cjvt: Üdv!

Talán az teszi, hogy két hét szabi után frissen és kipihenten tértem vissza a virtualitásba, de most visszaolvasva mintha kezdeném érteni is, amiket írtál. Az lepett meg a legjobban benne, hogy ha sikerül pontosabban nyomonkövetni a mondatok kígyózását, tulajdonképpen nagyon hasonló dolgokat állítunk. A Roszak álatal hivatkozott idézetben is van jócskán igazság, de én azért szeretném kicsit derűsebben látni a dolgot. (Szeretném, de nem biztos, hogy megtehetem.) A formális logika önmagában rejti saját lehetetlenségének ismérveit. Nem nagyobb filozófust említek fel (polgárok, kéretik pukkanni), mint May Károlyt, akinek az egyik könyvében Old Shatterhand kikövetkezteti, pusztán logikai módon Sam Hawkins nevű barátjának táplálékláncban elfoglalt helyét (tévesen...). Amúgy manapság már régen nem a logika, hanem a statisztika a "tudományágak" fő fegyvere, erről meg Mr. Gallup mondása jut eszembe: "Én be tudom bizonyítani, hogy van Isten!" Mivel a tiszta matematika, tiszta logika helyett a statisztika az úr (vö. "egy kisérlet nem bizonyító erejű", "sikeres az a kisérletsorozat, amelynek eredményeiből legfeljebb azok ötven százalélát kell figyelmen kívül hagynunk", stb.) és a statisztika tulajdonképpen a manipulálás művészete, eredményeinek értelmezése pedig megint újabb szakterület, és nem kis mértékű ráérzés kell hozzá, ez megvilágítja mindazt, amit a Roszak idézte idézetből következtetésnek le lehet vonni. Ma a lángelmét a hangyák nyüzsgése és fontoskodása helyettesíti, és a tiszta, de megoldatlan képlet megálmodása a hiányzó elmeláng felvillanása. A tudatosság nem is annyira hiányzik, mint inkább alacsony szintű, az apró részletekre fókuszál. Gondolod, hogy erről volt szó a Két Országban is?

(Megjegyzés: van egy olyan "rossz" szokásom [ÉSzAH a megmondhatója], hogy ha azt mondod valamire, hogy kék, én megvizsgálom, hogy nem zöld-e? Még a JAG-ban [gimi] nevelték belénk egyes tanáraink az ilyenfajta dialektikus gondolkodást. Úgyhogy ha azt veszed észre, hogy ellentmondani látszom neked, az még nem jelenti azt, hogy nem értek egyet veled.)
cjvt szerkesztés adatok 2000.09.08 03:25:12 válasz erre előzmény
Born 2B Wide:
Sorry, most nincs időm mindenre válaszolni, illetve elismételni egyszerűbben - bár a kérés jogos (huzat támadt fellélegzéstektől :-)) ), csak egy apró megjegyzés:
Szokásomhoz híven nem tudom fejből idézni, de még csak a nevét sem tudom az úrnak (angol csillagász), de az biztos, hogy Theodore Roszak hivatkozik rá Az információ kultusza című könyvében, mindenesetre valami olyasfélét mondott: A számítógépek vezérelte rádió-, és egyéb rezgésfigyelő teleszkópok használatával az emberiség lassan de biztosan vágja el magát új dolgok felfedezésétől. Formális logikai úton senki és semmi sem hoz létre új dolgokat, az empirikus eszmeiség kizárása gyakorlatilag minden születéstől elzárja az embert (lásd még a mesterséges intelligencia, illetve az információs szupersztráda kifejezések mögött sunnyogó űrt). Magyarán szólva a próbálgatásos, kitapasztalgatásos, tapasztalatokkal még nem aládúcolt prekoncepciókból való kiindulás semmivel sem kevésbé sem sajátja saját világunknak, mint Kemetének volt. (Pl.: ha a logika valóban működne abban a fényben, amiben manapság tündökölni látszik, akkor vaj' miért akadnak el matematikus hónapokra egy-egy bonyolultabb - de ugyebár logikus - képlettel, hogy aztán egy reggel arra ébredjenek, hogy "megálmodták" a megoldást, vagy, hogy köznapibb példával éljek, az a PC, amit 5 perce bekapcsoltam, felállt, aztán leállítottam, újra elindítottam, nem állt fel, lefagyott, újraindítottam, felállt, milyen logikai ismérvek alapján hisztizik? (A 60-as években komoly hozsannázás közepette cikkeztek arról, hogy felfedezték az élet működését, a DNS-ek elvét, és hogy-hogy nem, az éppen az akkor virágba boruló informatika-varázslat ismérvei alapján látszott működni. Azóta felmerült a tarnszpozíció problematikája, ami eloltotta eme informatikai lángot.) Tehát a tudatosság hiánya éppúgy tetten érhető nálunk, mint Kemetben. A hollisztikus személetmód megléte (ott) azonban valóban vitathatatlan.
(Hopp! Már megint sokat írtam, és nincs több időm...)
Born 2B Wide szerkesztés adatok 2000.09.01 00:37:34 válasz erre előzmény
cjvt: Na komolyabban fogva a témát... Gyorshírek: az Utilapu aktualizálódott kissé, egy-két ez-az frissebb lett, úgyhogy azt se rossz figyelni. <bolONd>Azonkívül szakképzett tudósítót szándékozunk kiküldeni, aki részletesen felméri a lehetőségeket és adottságokat. :o) Amúgy meg, a tervezett utadra csak annyit tudok reagálni, hogy Kemetbe menni yóóóó! :o)
</bolOFFd>

Húha... ha a felét össze tudom szedni annak, amit a hozzászólásod olvasása és nyomonkövetésére tett kísérletek során meg akartam jegyezni, akkor nsw vagyok...
Az egyistenhit-többistenhit témában hadd menjek egy lépéssel tovább az általad felvázolt ellenérveken (Isten/Sátán/Szt.3ság, stb...) A legtöbb nagy vallás kitermelte a maga hermetikus irányzatát, és ezek döbbenetesen hasonlítanak egymásra. Olvass csak bele a Divina Commedia-ba és visszaköszönnek benne szufi és buddhista, sőt, modern ezoterikus elemek is, főleg a Magasabb Inteligencia, Mozdulatlan Mozgató stb. ideájában. Ez az idea megdöbbentően egységesen egy mindenek felett álló, egyetlen, nem-személy/nem-felfogható stb. isten fogalmát tartalmazza, amit akár a Szocializmus Szellemével is azonosíthat, aki mindent mindenre rá akar húzni (mint én). Igaza ettől még nem lesz, de a többi megközelítés gyanús. Úgyhogy az egyistenhit tagadását egy kicsit bizonytalannak tartom. Ugyanakkor Amon nevei mellett további tulajdonságai is utalnak a hermetikus tanok létezésére. Amikor Hórusz mindenáron kikövetelte, hogy találkozhasson Amonnal, annak egy kos bőrét kellett magára húznia, hogy látható legyen Hórusz számára - Amon nem jelenik meg sajátnak mondható alakban és nem ábrázolható; amit ábrázolni lehet, azok szimbólumai csak, így antropomorf alakja is - bármilyen formában képes megjelenni, és az egyes, vele azonosított istenek (Amon-Ré, Amon-Min-Kamutef, stb.) egyes aspektusainak megnyilvánulásai - ezek főleg a harmadik átmeneti kortól erőssé váló nézetek egyrészt a hermetika jelenlétét, másrészt az egyes istenek TUDATOS összegyúrását igazolják - számomra elfogadható módon. A kérdés sokkal bonyibb, sem hogy egy fórumon részleteiben meg lehessen vitatni, utána lehessen menni, de számos dolog szól e felfogás mellett. És akkor nem beszéltünk még arról, hogy a keresztül-kasul megfeleltetések nem is újkeletűek, hanem már az Óbirodalom és az Első Átmeneti Kor idejéről is akadnak jelei. Az egyik ilyen jó példa a Hathor-Szakhmet-Basztet-Taweret(!) feliratú olvasztótégely (kihagytam egy csomót), a másik a Ré és Tsai Kft., hogy Hóruszt ne is említsük.
A Te hasonlatoddal élve a Tudomány helyett a Biológia, Kémia, Fizika, stb. isteneknek áldozunk - ez ok. De a Tudomány a hermetikus megfelelő, a Mozdulatlan Mozgató, és amikor biokémia meg fraktálfizika meg hasonló "szörnyek" összefonódnak, akkor a Tudomány épp úgy csinál, mint Hathor-Izisz-Nebet-het-stb. ... Na kicsit kezdek belezavarodni, kora reggel van (mindjárt fél egy). Tulajdonképpen tényleg nagyon jó a megfeleltetésed :o) Minden modell passzol rá :o)))) Ha megnézed, hogy milyen varázsigéket, ráolvasásokat használtak Kemet lakói, akkor hamarosan felfigyelhetsz arra is, hogy a felületes látszat ellenére igencsak tisztában voltak a holisztikus szemlélettel. Egyes varázslásokban komoly ezoterikus tartalom van (annyi azért nem, amennyit néhány ezohiszterikus szeretne belemagyarázni), és jópár példa utal arra, hogy félig-meddig tudatosan használták az energiákat is. Kizárt dolognak tartom, hogy teljes tudatossággal használták volna, mert nagyon sokszor szemmel látható, hogy találgatással jutottak eredményre, vagy az, hogy ha a mikéntet is ismerték volna, nem estek volna bele bizonyos csapdába. De ettől függetlenül tudatában voltak és használni merték azt is, amit mi már átértékeltünk - elvetettünk, vagy megszoktunk.

Huhh... miwan még? Szóval ha Echnatonról szólunk: Sztalin inkább megfeleltethető Horemhebnek, és akkor Echnaton Leninnek, bár ez a hasonlat nagyon-nagyon sántít. Ay meg biztosan Trockij... De akkor ki a fene lehet Szemenkaré???

Nos... eljutottam oda, hogy már én sem tudom követni. Bocsi, és
Born 2B Wide szerkesztés adatok 2000.08.31 23:53:02 válasz erre előzmény
cjvt: Aham!
ÉSzAH szerkesztés adatok 2000.08.30 19:32:59 válasz erre előzmény
Cjvt, én valahol félúton elvesztettem a fonalat. Mindenesetre nagyon találó, ahogy a tudományok és az istenek között párhuzamot vonsz. Minél előrébb haladunk egy tudományban, minél több titkát fejtjük meg, annál több kapcsolódási pontot fedezünk fel közte és más tudományágak között. Véleményem szerint a "végeredmény" egyetlen, mindent átfogó tudomány lesz. Azonban lesz-e ember, aki azt művelni lesz képes? Hát ezzel a pár százalékkal, amit mi az agykapacitásunkból felhasználunk, nem hiszem. Ahhoz, hogy a körülöttünk lévő világ dolgait, működését egyészében megértsük, ahhoz először magunkat kell fejlesztenünk. A tudást belül kell keresnünk. Ha ott megtaláltuk, akkor már nem kell a "külső" világ dolgait megfejtenünk. A kérdéseinkre a válaszok maguktól értetődően nyílnak meg előttünk.
Egyébként úgy érzem, hogy a többi gondolatod is nagyon jó, csak nem tudom őket a szavaidból kihámozni. Nem szívesen kérek senkit arra, hogy ismételje önmagát, de most kívételesen nem írnád le az eszmefuttatásodat kevésbé barokk körmondatokban és valamivel rövidebben? Komolyan nagyon kiváncsi lennék rá de bevallom őszintén: egyszerű vagyok a fogalmazási stílusodhoz. : )
ÉSzAH
cjvt szerkesztés adatok 2000.08.30 03:14:49 válasz erre előzmény
(-- Eggyel lentebb kezdődik, ne lepődj meg :-) --)
A gyakorlatilag nem létező egyistenhit problémáját nem magyarázom, gondolom mindenki előtt világos (Isten-Sátán,Szentháromság,Messiás,Allah-Mohamed, stb.).
Amennyire az én felületes információs hátteremből ez megítélhető, mindazok, akiket egyszerűen egyiptomi isteneknek nevezünk (neter, neterw), egyfelől valamiféle lényegei, megtestesülései a körülöttünk és bennünk lévő végtelennek, különböző színei, formái, illatai, hangulatai, tettei, érzései, akaratai. Mintegy a mai (és szerintem az óegyiptomiak tudásához képest minden szempontból hátrányban lévő) TUDOMÁNY is istenekre bontja a világot, és papjai aszerint vizsgálgatják, magyarázzák, matematikusai a Matematikának áldoznak, informatikusai az Informatikának, biológusai a Biológiának. És lám, akár csak az ősüknél, itt is létrejönnek afféle hibrid istenségek, akiknél már nem lehet eldönteni, pontosan kik és mik is: A rákkutatás matematika, informatika vagy biológia netán nyelvészet? A kvantumfizika, a káoszelmélet fizika, matematika vagy filozófia?
Mindaz - persze szigorúan csak az én véleményem -, amit egyesek az óegyiptomi papság erőfeszítéseinek vélnek affelett, hogy egybeolvasszanak isteneket saját hatalmi pozícióik erősítése, továbbá az, akkor ezek szerint elég bután és hebehurgyán kitalált vallásfilozófia eggyé-kovácsolására, jóval prózaibb és egyben sokkal szárnyalóbb módon mindama hollisztikus világ leírása, amiben élünk és ők is éltek, ahol, dacára tengertúli barátaink fáradságot nem kímélő harcának, nem elválasztható feketéből és fehérből áll, előbb-utóbb minden inercia-rendszer eljut a saját működésképtelenségi pontjáig, vagy mert túl keveset, vagy mert túl sokat értett meg saját működési korlátaiból.
Uff. Hát ez elég bonyolultra sikeredett. Úgyhogy lehet nyugodtan felmenőzni. :-)
Márcsak ebből a szempontból is érdekes (?) IV. Amenhotep - Ehnaton viharos pályafutása. Nem tudom minek köszönhető módon, talán, mert minden egyiptológus volt fiatal és ekként lázadó, valamiféle cinkos támogatással írnak róla, aki kvázi feltalálta az egyistenhitet és az egyenlőséget. (Mondjuk az egyenlőségről már általa nem kultivált Osiris érkezett az idők hajnalán, olyaténképpen, amiről a francia forradalom és az amerikai függetlenség csak álmodozott, és olyan korban, mikor még a rabszolgáknak is jobb dolguk volt, mint a ma demokrácia bölcsöjének tartott XVIII-XIX században.) Szerintem Ehnaton inkább egy rövid, szerencsétlen periódus - trónra való visszatérési próbálkozásai ellenére - Kemet történelmében, akárcsak Sztálin az európai civilizációéban, vagy talán még kevesebb, - ugyanakkor a mai napig élő folyamatot indított el. (Na, most hogy befejeztem az előbbi mondatot, beparáztam Sztálin miatt.) Egy diktátor ugyebár szakítani szokott a kor erkölcseivel (Neterek pedig nincsenek!), a saját embereit ülteti a befolyásos posztokra, függetlenül azok szakértelmétől (Amon-papság raus!), és intoleráns minden kritikával, ellenvéleménnyel szemben (Templomokat bezáratni!). Mindezt egy új filozófia (Aton az én uram) jegyében (nem tudjátok véletlenül, hogy van ez "kemetiül"?). Egy ilyen típusú diktatúra egyértelműen csak katonai támogatottsággal maradhat fenn (hiszen az értelmiség ugyebár kiűzetett). Elég furcsa lenne egy 3-4 ezer év múlva, ha derűs, joviális nosztalgiával emlegetnék majdan Koba viselt dolgait GULaggal és Tóth Marival, hiába, no ő találta fel az egyemberhitet, meg az egyenlőbbséget... :-)
Szerintem ezen a ponton kezdenek a kobakok fáradtan koppani a klaviatúrákon, úgyhogy inkább kikeveredek ebből a litániából. (De csak egyenlőre! :-) )
Addig és üdv, élet, egészség!
cjvt szerkesztés adatok 2000.08.30 02:41:57 válasz erre előzmény
Üdv, élet és Duat fényessége Hölgyek s Urak, pár hét III. Amenhotep -i béke után visszatértem, mint minden rendes Apophys (sorry, de nem jut eszembe az adekvát név). Egy másik fórum témában megígért "értekezésem" kissé nagyobbra nyúlt a tervezetnél (mert eléggé el nem ítélhető módon belekontárkodtak olyanok is, akik értettek hozzá), így majdna e-mail formát fog ölteni, ha időm és lustaságom engedi becsépelését.
Szintén nem ehhez a témához tartozik, de ha már egyszer pont itt kezdem el írni, akkor mindegy, legfeljebb egyhelyen el olvassa akit illet :-), szóval tudva tudván, hogy mindent megtesztek a téma érdekében, és már - több ízben - szemügyre is vettem a kínálatot, nincs véletlenül néhány további aktuális és konkrét tanácsotok Kemetbe szándékozóknak a tarsolyban? (Na persze, mint Imen (?) papjainak, nekem is magam felé hajlik a kezem, ha az istenek is úgy akarják a tél vizét a Fekete Földön időzöm, s minthogy először, továbbá a szervezett életmódoktól (gyk: társasutazás, stb.) irtózó, felvértezném magam a szemek megnyitása előtt. Ami azt illeti, egyébként több vasat próbálok a túzbe tartani, ha más oldalról jön infóm, természetesen továbbítom ide.)
És akkor végre...
Amit néhány bekezdéssel (és hónappal) lejjebb említettem volt, és sajnos pont én ballagtam tovább Ineb Hedzs felé, ahelyett, hogy forszíroztam volna a dolgot, nem egyszerűen annyi lett volna, hogy szerintem az isten és vallás fogalmunk igen távol áll az óegyiptomitól.
Azért jutott mindez ismét eszembe (azon túl, hogy végre egyszer magamtól használtam a gördítősávot :-) ), hogy olvastam ÉSZAH (örökkön éljen!) értekezését Amon-ról, ahol mintegy félmondatban megjegyezte esetleges lehetőségét valami rejtett egyistenhitnek.
Egyfelől - persze lehet, hogy ez csak számomra triviális -, lexikális értelembe vett egyistenhit nem létezik. Ráadásul a földön minden önálló gondolkodásra képes ember istenhívő, függetlenül annak vélt vagy valós megtestesülési-elnevezési formáitól. Valahol egyszer azt olvastam (mea culpa, de nem tudom már hol, talán Freud, de mérget nem veszek rá, mint ahogy a szöveghűségre sem), hogy az istenfogalom olyasvalamit takar, aminek létezését mindenki érzékeli, mégsem írható le tapasztalati úton, nem ismeretes a keletkezése, a vége, és a célja sem. Mindez természetesen hangzik ha mondjuk a keresztény Istenről beszélünk, de meglepő módon ugyanez az istenfogalom az energia (ami ugyebár nem vész el csak átalakul, ebből következően nem is keletkezik a semmiből, csakis önmagából, és szintán nem írható le tapasztalati úton, noha mindnyájan érzékeljük, például ha el tudjuk olvasni eme szóömlenyt), az evolúció, stb.
(Fú, annyit írtam, hogy rám szólt a saját szerverünk, úgyhogy váltok.)
Born 2B Wide szerkesztés adatok 2000.07.09 00:55:55 válasz erre előzmény
Üdvözöllekm cjvt!
Jó, elismerem, hogy az általam hivatkzott évszámok bizonyos tekintetben sánta hasonlatok voltak, de nem is a székhely-áttelepítésre meg a változások kívánatos voltára hoztam fel őket, hanem arra, hogy egyetlen év alatt hatalmas változások történhetnek. A Francia Forradalom megitélése legfeljeb akkor statikus, ha 'a megfelelő médiumokat vizsgálva az idő tükrében' elég távolról veszed szemügyre. Végülis, amit írsz, az igaz, szép, jó és helyes, csak éppen egész más aspektusa a dolognak :o)
Ami a badari és nagada kultúrákat illeti: éppen azért kapták az ilyen elnevezést, mert az egyes díszítések nem helyre és népre, hanem korra voltak jellemzőek - ráadásul nem is biztos, hogy a "kor" szó alatt időt kell értenünk. Badari kulturához tartozó leleteket a Börzsöny hegységben is találtak, ahol a motívumkészlet és a megmunkálás módja megegyezett az Egyiptomban talált leletek jellegzetességeivel. Ezért is hívják ezeket kultúrának, mert nem egy nép, vagy egy kor jellemzői, hanem egy fejlettségi szinté. Ahogyan pattintott szakócát is szerte a világban találtak - sőt, a predinasztikus korban és később is használatban voltak pattintással készült kő- (obszidián-) kések, rituális célokra.
A halottak megcsonkítása megintcsak lehet kortünet. Egyébként nem tudom, hogy a mumifikálás során elvégzett beavatkozások miért ne lehetnének hasonlóan értelmezhetők? A halottcsonkítás ideológiai hátteréről legfeljebb találgatni tudunk, esetleg néprajzi forrásokat böngészhetünk, de biztosat esélyünk sincs megtudni.
A csataábrázolások durva naturalizmusa, kegyetlenségek dicső ábrázolása pedig nem csak ezekre a korokra jellemzőek. Az Oroszlánvadászat-paletta és a Narmer-paletta is tartalmaz ilyen elemeket. (Egyiken a leölt ellenséget lakmározó oroszlán, a másikon lefejezett holttestek láthatók.) Megemlíthetném a Skorpió-féle buzogányfejet is, ahol a nevezetes rögtörős királyábrázolás fölött fríz-szerűen lifegnek a felakasztott bíbicek (??? miért pont bíbicek? De ezt olvastam róla...), amelyek szintén a legyőzött területek leigázásának jelképei. Ezekért a naturalista ábrázolásokért azonban még ennyire sem kell messzire menni időben. Elég, ha III. Thotmesz sírjának egyes ábrázolásait szemügyre veszed. Szinte élvezettel jelenítik meg a kifröccsenő vért, hatfelé vágott nemtommilyenkígyót, stb. Ha jól számolom, III. Thotmesz már elég messze volt időben ahhoz, hogy ne hykszosz hatásnak tartsuk ezt.
Még a kései, ptolemaida korban is voltak hasonló jelenetek. Kom Ombóban van egy relief, ahol az oroszlán lakmározza az ellenségek levágott kezeit. A téma tehát ha nem is jellemző az egyiptomiak tiszteletre méltó életszeretetére és -tiszteletére, de idegennek sem mondható.
Ami a témát illeti, eredetileg más volt ezzel a témával a tervünk, de az általad javasol használata is belefér! :o)
cjvt szerkesztés adatok 2000.07.08 20:28:11 válasz erre előzmény
Born 2B Wide:
A pontot postázom (miután újonnan installált Mandrake-kunkat rábírom a korrekt együttműködésre, mint mail-szerver :-))... :-)
A kedvenc elképzelésem nem a korai szupercivilizáció (sőt vajmi kevés közvetlen kapcsolattal bír bármiféle történelmi problémával :-)) ), de tény, hogy elég előkelő helyet foglal-e a képzelgéseim közt. :-))
Tény, hogy mellette nincsenek közvetlen, kézzelfogható (elhordható, befesthető) bizonyítékok. Tulajdonképpen igazából úgy ítélem meg, mint például jelen site oldalain felvett bizonytalankodásaim egy lehetséges válaszát - nem véletlenül kínzom hát kegyedeteket eme problémákkal (na meg persze a nézettséget az egekig növeledő, hogy a kokas csípje meg a nagy szívemet :-)), éppenséggel eléggé el nem ítélhető módon módfelett kiváncsi vagyok a módfelett óvatos, de (máskülönben korrekt) ellenvéleményükre.
Ami az egyetlen év változásait illeti, 1989-et nem igazán érzem idekapcsolódónak (hol is történt egyesítés-bekebelezés?). 1956 viszont inkább engem igazol (már amennyiben a november 4-ét követő szitura célzol), lévén, a szovjet beavatkozást az idő sehogysem tette szimpatikussá, a rendszert az elkövetkező 34 év folyamán nem kezdték idealizálni a tömegek, és (ha jól emlékszem), az SzKP KB sem tette át székhelyét mondjuk Szolnokra.
A Francia Forradalom megítélése szerintem a megfelelő médiumokat vizsgálva az idő tükrében, meglehetősen állandó. Mindazok (és itt nem személyekről, sokkal inkább modellekről van szó), akik a kezdetektől fogva szembehelyezkedtek a forradalommal és a hozzákapcsolódó (más kérdés, hogy meglehetős gyorsasággal változó) eszmerendszerekkel, igazából sosem változtattak a véleményükön. Ráadásul a Francia Forradalom maga megint csak nem ide-odacsatolásról (egyesítésekről) szól, Napóleon hadjáratai viszont - szerintem a mai napig - nem jártak olyan sikerrel, melynek köszönhetően a meghódított országok visszavágynák ama dicső kort. (Sőt, még a francia gyarmatok is szabadulni akarnak. :-))
Ami a Badári és Nagada I-II-III kultúrákat illeti, sajnos igen felületesek az ismereteim, nem volt alkalmam (még) eléggé mélyre merülni bennük. Efféléket olvastam (és deformáltam) mindössze:
A diszítő (?) formák engem nem emlékeztetnek a későbbi egyiptomi diszítőművészet fogásaira - akkor már jobban hasonlít az ausztrál bennszülött művészetre (na jó persze ez elég elfogult vélemény, ráadásul mindössze néhány fotó alapján konstruáltam, dehát ha egyszer ennyi volt a minta... :-)).
Amennyire tudom, a hajlamosak voltak a halottak megcsonkítására (fejlevágás, stb.), ami - legalábbis számomra - nem cseng egybe a későbbi (nevezzük így:) halottkultusszal.
Aztán mintha arról is olvastam volna (képet nem láttam), hogy az ábrázolásokon meglehetősen naturálisan nyúltak a csatajeleneketek megörökítéséhez (csonkítások, hullákon lakmározó állatok, stb.). Ez nekem megint csak furcsa ahhoz képest, hogy a későbbi egyiptomi művészet (ha jól sejtem többnyire) kerülte az efféle "szabadkezűséget".
Ami az istenfogalmat illeti... magam is úgy vélem, megérne egy témát...
(Mind szólnál ehhez a címhez: Istenek, vallás ? ) :-))
Born 2B Wide szerkesztés adatok 2000.07.07 23:14:32 válasz erre előzmény
cjvt: Nem bírom megállni, hogy ne most szösszentsek erre a megállapításodra. :o)
Teljesen nyilvánvaló, hogy a netjer nem azonos a zsidó-keresztény-keresztyén-muszlim-marxista-buddhista-taoista felfogással. Egyiptom istenei sokkal inkább a görög istenekkel hasonlíthatók össze, de az istenfelfogásuk legfeljebb rokon, de semmiképp sem azonos. A civakodó istenekről szóló mesék és legendák viszonylag újkeletűek, addig az istenek az én saját és mások által eddig kontrollálatlan meglátásom szerint sokkal inkább egy animista vallásból kifejlődött eszmerendszer megtestesítői. Ugyanakkor az uralkodó kizárólagos szerepe az istenekkel való kapcsolattartásra elég hamar megjelenik, és szépen meg is kövül egy bizonyos szinten, gondolj csak az "áldozat melyet a király ad" formulára. Az, hogy a király maga is isten (fia), és ő az egyedüli jogosult az istenekkel való kommunikációra (hiszen a papok nem társalkodói az isteneknek, hanem hemu-netjer: istenszolgák!), a kezdeti animista vonás kipusztulásához vezetett, ugyanakkor a kivánatos stabilitás elérésének egy elég célszerű eszköze volt. Hogy miért kellett a stabilitás, az akár egy új fórum-téma tárgya is lehetne. :o)
Born 2B Wide szerkesztés adatok 2000.07.07 23:00:57 válasz erre előzmény
cjvt: Üdv! :o) A pontot köszönöm, postázd légyszives! :o)
Amikor 5000 év távlataira tekintünk, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a történelemben egyetlen év is mekkora változásokat tud okozni. Gondolj csak 1989-re, 1956-ra, vagy éppen a Nagy Francia Forradalomra. Viszonylag rövid idő alatt is rengeteg minden történik. Ráadásul a várható emberi átlagéletkor állítólag növekszik, így az egy emberöltőnyi idő is egyre több eseményt tud befogadni. A predinasztikus korban valószínűleg egész más időtartammal kell számolnunk egy-egy emberöltőt, tehát egy 50 évvel azelőtti esemény, állapot is lehet kívánatos régmúlt. Főleg, ha a sajtó és más média hiányában bizonyos dolgok egy-két év alatt mítoszokká válhatnak. Hiszen ez megtörtént sokkal későbbi időkben is, ld. például Napóleon megítélésének alakulását. Egyáltalán nem zárható ki az, hogy a narmeri egyesítés néhány éves időszaka egy olyan mitikus fellendülésként élt a következő generáció emlékezetében - akár tíz év múlva is! - ami táptalajt adott egy ideológiai alapokon nyugvó újraegyesítésnek. Ha ezt feltételezzük, Menészről kiderül, hogy ragyogó politikai érzékkel lovagolt meg egy nem túl régi, elevenen élő mítoszt, ami uralmának kiterjesztéséhez segítette. Mindez azonban csak feltételezés, gondolati játék, abszolút történelmietlen, és nagyon érdekes :o)))
Érdekes, de nem szabad a kelleténél komolyabban venni addig, amig pl. támpontok nincsenek Narmer uralkodásának és országegyesítésének időbeli viszonyaira. Nem is beszélve arról, hogy a Narmer-paletta fogadalmi ajándéknak tűnik, és mint ilyen, egyáltalán nem biztos, hogy megtörtént eseményt ábrázol. Épp így lehet a "wishful thinking" eredménye: "dik mán la, te Hóruc, így akarom, így legyen!" - aztán lett ahogy lett. ÉSzAH talán tud abban segíteni, hogy Narmer sírját megtalálták-e, és volt-e kenotáfiuma, ami elég jó bizonyíték lehet arra, hogy tulajdonképpen hány országban is volt ő a khirály?
Abban teljesen egyetértünk, hogy pusztán azért, mert nincs korábbi utalás arra, hogy előzőleg lettek volna egyesítések, azt kellene feltételezni, hogy Narmer, vagy Hór-Aha volt az első. Nem is ez a lényeg. A lényeg az, hogy tartós egyesítést jelenlegi tudásunk (és Manethón) szerint először Hór-Aha (a kinnfenteseknek: Hór-Aha valószínűleg azonos Menésszel) tudott elérni.
Ha jól tudom, Neked, Cjvt, kedvenc elképzelésed egy korai, nagyon fejlett civilizáció. Egyáltalán nem tagadom az ilyen létezését, pusztán annyit állítok, hogy a jelenlegi ismeretanyag fényében ez igazolhatatlan. A cáfoló bizonyítékok is elég gyengécske lábakon állnak, hiszen a Nagada kultúrák fennmaradt emlékei jelentős részükben cserépedények és kőeszközök, amik késő-újkőkori szinvonal körül mozognak. Ugyanakkor egyes, szintén ezen kultúrákból származó kőedények a kőmegmunkálás fantasztikus fejlettségéről vallanak. Ráadásul az eddig talált legrégebbi írás is arra utal, hogy az egyiptomi írásrendszer helyi fejlesztésű, és legalább 5400 éves. (ÉSzAH, légyszi javíts ki, ha gizdát mondok, nem a frankót ;o) Ez feltételezi azt, hogy ha technikailag nem is, de társadalmi szempontból már akkor is egy meglehetősen magas fokon álló kultúra élt a Nílus völgyében. Ha jól emlékszem, Petrie-ről olvastam, hogy valószínűsítette a -1, -2, -3. dinasztiák létezését is, arra hivatkozva, amire én is hivatkozom: fogalmunk sincs, hogy mi van a homokban. (Legalábbis a sziliciumon kívül - itt találkozik korunk számítástechnikája a kései őskorral!)
A vallás mibenléte másik téma, és alaposan el kellene különíteni az egyes korszakok vallásosságát. Egészen máshogy volt vallásos Khufu, mint Szeszósztrisz, vagy Pianki. Sokkal dinamikusabban változott a vallási felfogás annál, semhogy egyetlen nézőpontból egész Egyiptom vallásosságára fényt deríthessünk. Úgyhogy ezt hagyjuk egy következő hozzászólásra - sőt, egy témát is megérne!
cjvt szerkesztés adatok 2000.07.07 19:25:12 válasz erre előzmény
Born 2B Wide:
Ami az isteni támogatottság problematikáját illeti (ez legalább kapcsolódik az eredeti témához :-)), sanda gyanűm azt súgja, hogy a neter (? - most írjuk így, jó? :-)) szó egyáltalán nem abban az értelemben Isten, amiben a zsidó-keresztény-muszlim kultúrkör, vagy éppen a marxista valláselemzés tárgyalja, és az egyiptomi "vallás"-t sem fedi a szó mai jelentése. Éppen ezért az isteni támogatottság sem lenne rossz alap végeláthatatlan eszmecserékbe bonyolódni a rovat témájáról. :-)
Istenek, vallás?
cjvt szerkesztés adatok 2000.07.07 19:17:44 válasz erre előzmény
ÉSzAH, Born:
Bingó! A választás valóban jó volt, mint ugyebár a történelem igazolta. Ha nem is állandó főváros, de legalábbis hosszú időre meghatározó politika, kulturális, tudományos és hitéleti székhely született Meni által. (ÉSzAH-nak tehát 1 pont :-). Az is világos (legalábbis engem elvakít a fénye :-)), hogy a városalapítást újraegyesítésnek kellett megelőznie s nem egyszerű hódításnak (Tehát Born-nak is 1 pont :-)). Ezt én nem is vitattam, sőt, éppenséggel arra próbáltam utalni, hogy MÁSKÉPP (tehát első "egyesítés" esetén) nem tűnik bölcs dolognak Men-Nofer alapítása. Újraegyesítés esetén elég indokolt (lehet). A problémám mindössze az, hogy Narmer nem sokkal korábbi első egyesítése, vagy inkább hódítása és az egyesített birodalom újbóli felbomlása közötti idő (ha valóban csak annyi volt és akkor, mint ahogy azt feltételezik) túlságosan rövid ahhoz, hogy a meghódított számára így vagy úgy, de nem túlságosan hízelgő eseményt-állapotot mitikus, és visszavágyott korrá változtassa javuljanak bár a közegészségügyi állapotok bármilyen szívderítő módon. Meni városalapítása - szerintem - szimbolikus tett volt, visszatérés a gyökerekhez, amikor még minden egy volt, és virágzó, és ez az időpont aligha lehetett néhány évtizeddel korábban és aligha lehetett néhány évtized hosszúságú.
ÉSzAH szerkesztés adatok 2000.07.02 16:23:14 válasz erre előzmény
cjvt: Nos én sajnos nem jeleskedem az újkori történelemben de az ókor bővelkedik olyan városalapításokban, melyek egyben politikai programot is hordoztak magukban (ld. az újasszír történelemben Kalhu, Dúr-Sarrukin, Ninive vagy Anatóliában a hettita Hattusas). Sajnos nem ismerjük az országegyesítés pontos körülményeit ezért nem tudom, hogy a helyszín akkor még mennyiben rejtett potenciális geopolitikai kockázatot az egyesítő és az egység számára de ha feltételezzük, hogy egy király, aki egy birodalmat volt képes megalapozni nem volt hülye, és ha figyelembe vesszük, hogy Memphisz évezredekig állt és vagy ezer évig volt birodalmi főváros és Egyiptom egész története során megőrizte kiemelt politikai és vallásos szerepét, akkor azt hiszem azt is feltételezhetjük, hogy helyszínének megválasztása nem volt rossz választás. Nem?
Born 2B Wide szerkesztés adatok 2000.06.30 20:36:48 válasz erre előzmény
cjvt: Ha Menészt Hór-Ahával azonosítjuk, akkor nem ez volt az első egyesítés. Nem tudni, hogy Narmer sikere mennyi időre szólt, de felételezem, hogy a Narmer-palettán ábrázolt esemény megtörtént, és nem előre felajánlott győzelemről szól. Persze az is lehetséges, nem ez lenne az utolsó eset, és nem is az első...
Ha az ország egyesítése olyan formában történt, hogy Menész azzal mitegy felszabadította a meghódított területet egy keményebb kezű uralom alól, és az adminisztrációt is sikerült lecserélnie, uralma éppenséggel kívánatos is lehetett. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a hadjáratok szinte kötelező következménye volt a járvány még az újkorban is. Azzal, hogy Menész átvette a hatalmat -> véget értek a harcok -> megszűnt a járvány isteni támogatottságról is tehetett tanúbizonyságot, és akkor megintcsak megtehette, hogy az országok határára, szimbolikus kapocsként építsen új fővárost.
cjvt szerkesztés adatok 2000.06.30 03:09:28 válasz erre előzmény
ÉSzAH: Nos, én bizony semmiesetre sem tenném újonnan létrehozott (egyesített) birodalmam (mesterségesen létrehozott) fővárosát (a nem régen még ellenséges) meghódított tartomány (királyság) kellős közepére. (Hacsak nem újra egyesítésről van szó, amely esetben a politikailag fontos tömegek, alias véleményformálók számára megfelelő propagandával körülbástyázható az ötlet, és szimpatizánsok szerezhetők ezáltal.) Ez lehet persze, hogy csak ízlés kérdése, ám a helyzet, az, hogy a történelem (tudomásom szerint) nem jeleskedik efféle példákban (a csekély számú, balul végződött kívétel ezt még inkább igazolja), és szerény külpolitikai tanulmányaim során sem emlékszem semmi ilyesmire, bár dél-amerika, a közel-kelet, és belső-afrika sok politikai kuriózummal szolgált az elmúlt 50 évben is, effélével azonban nem nagyon.
ÉSzAH szerkesztés adatok 2000.06.28 18:29:42 válasz erre előzmény
cjvt: Vess egy pillantást Egyiptom térképére. Te hová tennél egy fővárost Egyiptomban? Főleg ha a korábban Alsó- és Felső-Egyiptomként szerveződött két külön ország egyesítését akarnád vele szimbolizálni? Nem a Delta csücskébe? Mert én bizony oda. Ménész (Hórusz-Aha, Harcos, Meni, stb.) is ezért helyezte ide. Ekkor ez még nem Ptah kultuszhelye volt, nem is Pepi piramiskörzetének helye, hanem a Két Ország egyesített fővárosa. Az első "mesterségesen" alapított város Egyiptomban (az előző városok mind "kialakultak" korábbi neolítikus kulturális központokból). Területét mesterségesen tették alkalmassá arra, hogy nagy tömegeknek adjon otthont. A korábbi fővárosok nem a birodalom fővárosai voltak hanem Alsó- és Felső-Egyiptom fővárosai. Ezek nem is voltak a szó szoros értelmében vett fővárosok. A pre- és protodinasztikus korban még csak központokról beszélhetünk, fővárosokról nem. Felső-Egyiptomban pl. Thinisz, Hierakonpolisz (Nehen), El-Kab (Neheb) vagy Abydosz a maguk szempontjából mindannyian "fővárosok voltak" bár kétségkívül volt közöttünk hangsúlybeli eltolódás.
Ménész azért alapította Memphiszt, hogy ezzel is szimbolizálja egy új, birodalmi korszak kezdetét, a város helyének megválasztásával (a két országrész találkozásánál) pedig a két országrész egységét kívánta hangsúlyozni.
ÉSzAH
cjvt szerkesztés adatok 2000.06.28 02:56:06 válasz erre előzmény
Born 2B Wide: Hegedűs még rendben, de Léderer Emma már korántsem az ifj. kal. regényeiről híres. Ő az (pontosan nem tudom a címét, de ha egyszer könyvtár felé járok, felírom) egyetemes kultúrtörténet c. (?) művében módszeresen Chut-Aten-t ír. (Gondolom Hegedűs is innen vette. De Léderer honnan?)
Más. Érdekelne, kinek mi a véleménye, miért alapította Meni (Aha-Hor (?)) a későbbi Men-Nofer(-Pepi)-t (ekkoriban Ineb-Hedzs vagy Hut-Ka-Ptah (?)), mint új fővárost (az általa nem feltétlenül ismert (?)) Ptah tiszteletére a birodalom (értsd: Felső-Egyiptom) hagyományos fővárosától (ha ekkoriban még a Narmer-i főváros volt az) és saját szülőhelyétől (Tien) ilyen messze?
ÉSzAH szerkesztés adatok 2000.06.26 19:30:28 válasz erre előzmény
Rocky Rock: Igaz, bár szerintem nem Imeni, csak Imen. A hieroglif szavak vokalizációja (a mássalhangzók magánhangzókkal való betoldása) igen kérdéses, úgyhogy az Imeni sem kizárt.
ÉSzAH
(Ferinek jó nyaralást!)
Rocky Rock szerkesztés adatok 2000.06.24 23:00:31 válasz erre  
Sziasztok!
És az is igaz, hogy Amon nevét eredetileg Imeni-nek kell olvasni?
Remélem hamar válaszoltok, mert szepptemberig csak a Feritöl tudok netezni. Feri az osztálytársam. De el fog utazni nyaralni.
Rocky Rock voltam.
Born 2B Wide szerkesztés adatok 2000.06.13 22:11:49 válasz erre előzmény
Rocky Rock, cjvt:
Hillary Wilson: A Fáraók Népe c. könyvében megerősíti: a Szutekh Széth nevének egyik alakja. Még az is elképzelhető, hogy eredetileg hykszosz eredetű. Úgyhogy Rocky, az osztálytársadnak igaza van!
Born 2B Wide szerkesztés adatok 2000.06.12 23:50:22 válasz erre előzmény
cjvt:
Hegedűs Géza emlegeti Kutaton néven Echnaton városát, a Fáraó és az írnok c. ifjúsági kalandregényében. Azért emelem ki, hogy ifj. kal. regény, mert bár nem téved veszedelmeseket, de nem is forrásértékű. Szerintem Kutaton nála egy változata az Akhet-Aton névnek. A név jelentéséről egyébként ld. az Akhet - Horizont vagy Fényhegy? c. témánkat.
Természetesen ez magánvéleményem, de máshol nem találkoztam még ezzel a formával.
cjvt szerkesztés adatok 2000.06.12 23:38:02 válasz erre előzmény
Rocky Rock: Azt hiszem, mind Észah, mind Born nálamnál pontosabb fonetikai és egyéb információkkal fog ellátni, mindenesetre tudomásom szerint a Széth (ill. Typhon) elnevezés a kitudjamilyenállatfejű Isten elgörögösített neve, eredetileg (vélhetően) Szuteh vagy Sutech vagy valami hasonló volt, szóval az osztálytárs infói pontosabbak...
cjvt szerkesztés adatok 2000.06.12 23:35:01 válasz erre  
Ez némileg Kabos Gyulás lesz, mivel egyik hozzászóláshoz sem 100 %-ig kapcsolódik ("eee.. ebből is egy kicsikét, meg ab.. abból is egy kicsikét" :-) ). Szóval: Ehnaton (tehát a III+1) városának elnevezésére vonatkozóan találkoztam egy - elég kevés helyen említett - névvel: KutAton (Chut-Aten). Ez a "hagyományos" többnevűség okán létezik (Ineb-Hedzs - Hut-Ka-Ptah - Men-Nofer-Pepi), vagy csak egy lehetséges olvasata ugyanannak a kifejezésnek (azt hiszem Léderer Emma, és Hegedűs Géza volt a honiak közül ki említette)?
Rocky Rock szerkesztés adatok 2000.06.08 22:46:59 válasz erre  
Igaz az, hogy Szét régi neve Szutekh? Nekem azt mondta egy osztálytársam, de ti nem írtátok, pedig Anubisznál oda van irva az Inpu. Elhiggyem neki?
Rocky Rock voltam.
Born 2B Wide szerkesztés adatok 2000.05.06 21:16:24 válasz erre  
Kent R. Weeks nemrég megjelent könyve ("II. Ramszesz fiainak sírja" - a KV5 feltárásáról szól) érdekes azonosítást tesz. Azt állítja, hogy III. Amenhotep Ré Haraktit azonosította Atonnal, és ő indította el Aton-Ré Harakti tiszteletét. Nekem sántit egy kicsit a dolog. Neked mi a véleményed?
   

Vissza