Aktuális hírek

(legutóbbi frissítés 2004. novemberi adatok alapján)

A látnivalók általában 8-kor nyitnak és 5-kor zárnak. Kivételek vannak. Nyitva tartás ügyében mindig érdemes alaposan tájékozódni, mert érhetik az embert meglepetések.

Szakkarában az Unisz piramis be van zárva. (Helyette Teti piramisában tekinthetők meg a piramis-szövegek, viszont a piramiskörzet nem látogatható, mert éppen ásatnak a területen.) A Szerapeum zárva. A nemesi masztabák közül látogatható a Mereruka, a Ti, a Kagemni, illetve pár kisebb masztaba, kivéve Ankhmahoré. Menkauhór, Iput, stb. piramisok és az archaikus sírok nem látogathatók.

Gízában Kheopsz és Mükerinosz piramisa és a hozzájuk tartozó mellékpiramisok nyitva vannak. Vigyázat! A piramis nehéz terep, térd-, derék- és gerincproblémákkal küszködőknek nem javasoljuk. A mellékpiramisokba ne menj le, ha lement egy csoport, mert fulladásveszélyes, és ez nem tréfa, nem is túlzás! Nagyon szűk lent a hely és nincs levegő!

Dahsúrt megnyitották! Mindkét Sznofru-féle piramis látogatható, a Vörös piramisba be is lehet menni - és érdemes is. :o) Vigyázat! Nagyon hosszú a lejárat, és csak görnyedve-guggolva lehet araszolni. Még az egészségeseknek is gondokat okozhat, térd-, derék-, gerinc-problémákkal küszködőknek nem javasoljuk. A sűrű kairói szmog sajnos már idáig is elér (egy piramis-méretű tereptárgyat csak kb. 100 méterről lehet észrevenni), érdemesebb a látogatást a déli, kora-délutáni órákra időzíteni, addigra talán felszáll.

A Fájjum körüli középbirodalmi piramisok látogathatók, de bemenni egyikbe sem lehet. Terepjáró vagy vagány buszsofőr kell a megközelítéshez.

A Luxor-templom esti kivilágításban is megtekinthető. Gyönyörű!

Szenzáció! Megnyitották a Hatsepszut templom legfelső szintjét!!! Be lehet menni a templom udvarára, de a belső helyiségek még mindig le vannak zárva. Újdonság az is, hogy a parkolóból kisvonat visz a templom lábáig, méghozzá ingyen.

A Karnaki templomot 5-6 felé bezárják az esti fény és hangjáték miatt. Számíts tömegre (déltájt, a legnagyobb melegben talán elkerülhető), és szánj rá legalább négy órát, csodálatos! Ha a fény- és hangjátékra is kíváncsi vagy (szerintem érdemes - HoremWeb megjegyzése), az angol nyelvű előadást ajánlom. Narrátor: Sir Lawrence Olivier.
Érdemes megnézni a Szabadtéri Múzeumot (külön belépő, 5 LE), ahol sok egyéb mellett ki van állítva Szeszósztrisz fehér kápolnája (baksisért beengednek a kötélkordonon nézelődni, fotózni, de kérünk mindenkit, hogy NE DŐLJÖN NEKI A DOMBORMŰVEKNEK!!!), Hatsepszut vörös kápolnája, valamint három újbirodalmi alabástrom kápolna.

Egyébként fény- és hangjáték sok helyen van. Sokak szerint Philae-nél a legszebb.

Királyok Völgyébe hajnalok hajnalán menjetek, ha be is akartok jutni a sírokba, vagy zárás előtt 1-2 órával. Itt és Karnakban a legnagyobb a tömeg (Királyok Völgye fél nyolckor nyit). Itt is felhívjuk a figyelmet, hogy Tutankhamon sírjába külön belépő kell, és azt még lent, a gurnai pénztárnál kell megváltani!
Megnyitott sírok: I. Ramszesz, III. Ramszesz, IV. Ramszesz, V. és VI. Ramszesz, VII. Ramszesz, IX. Ramszesz, Tauszert és Széthnakht, II. Széthi, Mentuherkhepesef, IV. Thotmesz, Sziptah, Tutankhamon.
Legutóbbi látogatásunk óta meglepő újítások történtek a KV infrastruktúrájában. Ingyenes kisautók (ún. taf-taf) visznek a parkolótól a sírokhoz (elcsigázott utazónak igen nagy segítség), a sírok mellett árnyékoló tetővel, padokkal, szemetessel ellátott pihenőhelyek vannak kialakítva (azok előtt is, melyek nincsenek nyitva), a bejáratnál, illetve a síroknál alaprajzokkal, adatokkal, egy-két fekete-fehér fényképpel ellátott info-táblák állnak. (A Theban Mapping Project végre elért valamit a hatóságoknál.)

A Nyugati völgyben csak Ay sírja van nyitva.

A thébai nemesi sírok közül Szennofer, Rehmiré, Menna, Nakht, és Ramósze sírja van nyitva. (Többé-kevésbé a legszebbek...)

A híres és frissen renovált Nofertari sírba naponta csak százan mehetnek be és eszméletlen drága: 100LE.

Közép- és Felső-Egyiptomban a városok között konvojozni kell. Elég ésszerűtlenül van megoldva és előfordulhat, hogy vesztegelni kell, ezért számoljatok az útra 1-2 órával többet. Bárhova akarsz menni, érdeklődj a konvoj indulásáról a helyi rendőrőrsön vagy posztoló rendőrnél. (A rendőrök általában nagyon segítőkészek. Ha bármi kérdésed van, először náluk próbálkozz, nem próbálnak azonnal berángatni a boltjukba.)

Abydoszban hátra lehet menni az Ozirionhoz. A ragyogó zöld (nem piszkos, mocsaras zöld) színű vízben álló romos templom a szó legszorosabb értelmében véve álombéli látvány. Mintha a templom még mindig az ősvízből kiemelkedő ősdomb lenne, és az, hogy romos, semmit sem ront rajta. Az archaikus sírok sajnos itt sem látogathatók. Állagmegóvás végett visszatemették őket, akárcsak Szakkarában.

Sehol sem "lőnek". Egy-két helyre a katonai ellenőrzés miatt nehezebb eljutni (pl. Tell el-Amarna, Abydosz, Siwa, Fájjum) de tapasztalataink szerint a turista sehol sincs veszélynek kitéve, kivéve persze a katonai kíséret jelentette veszélyt. (Nem nagyon mertük elköhinteni magunkat egy AK-val vagy Kalasnyikovval hadonászó tini mellett, mert még megijed, és fejbe lő; és elbitangolni sem volt tanácsos egyes helyeken a csoporttól, mert egyszer csak azon kapta magát az ember, hogy barátságos mosollyal és puskacsővel - nem tussal!!! - terelgetik arrébb.) A katonai jelenlét legkellemetlenebb oldala az, hogy alkalmazkodni kell hozzájuk: akkor indulunk, amikor ők mondják, akkor állunk meg és annyi időre, amikor és amennyire akarják (nem számít, hogy este 8 óra van és még 300 km buszút áll előtted), stb. És nincs apelláta, mert nála van a fegyver (és ezzel rendesen vissza is élnek).

Kairói látkép a Muhammad Ali mecsettől, háttérben a gizai piramisokkal - Born felvétele

Egyéb tanácsok

  • Az utcán kapható papiruszok "perfect-original" 90%-a banánlevélből készült. Érdemes a kicsit drágább, ún. Papyrus Institute-okban vagy Papyrus Museum-okban vásárolni, ha szépet akar az ember. Ha mégis bepróbálkozik az utcai árussal, egy jó tipp: a papirusznád szára általában egyenes. Ha megnézi fény fele tartva a "papirusz" erezetet, és hajlott szálak vannak benne, valószínű, hogy banánlevél. Az is segíthet, hogy a papirusz könnyebb, és gyűrhető: kirúgja magát, míg a banánlevél könnyebben megtörik.
     

  • A piacokon kapható "original granit" szobrok... Ha fekete színűek, akkor zsírkőből (nyomot hagy benne ha megkarmoljuk), ha vörösesek és szemcsések, akkor ragasztott zúzalékkőből vannak. (Nem stabil a kő szerkezete, ha alaposabban megnézzük, a szemcsék közötti részben ragasztószerű anyagot láthatunk.) Ha ezeket felfedezzük és elmondjuk a bolt tulajdonosának, akkor két lehetőség van: vagy sokkal olcsóbban odaadja, vagy a pult alól előveszi az igazi gránit szobrot. Természetesen elég csúnyán húzni fogja a száját érte, de ezen csak somolyogni kell, és a kényes helyzet magától megoldódik. Gyakran előfordul, hogy kék mázzal bevont kerámiát akarnak lapis lazuliként (lazúrkő) eladni. Itt is – akárcsak az alabástromnál - javasolnánk az eredeti lapis lazuli szobrok alapos szemrevételezését a múzeumban, akkor eltéveszthetetlen, de az is segíthet, hogy a valódi lazúrkő felülete csak fényes, de nem csillog. (Ja, és a lapis lazuli nem törik, a kerámia viszont igen.)
     

  • Az arany ékszerek általában igaziak (18 illetve 24 karátosak, 14 nincs). Aranyat csak idegenvezető nélkül vásároljon mindenki, mert így fele annyiba kerül. (Mindenképp üzletben kell aranyat venni, és adni kell a külsőségekre! Egy láthatóan régi, jól bejáratott boltban nem fogják megkockáztatni, hogy eltérő finomságú ékszert sózzanak a vevőre. - HoremWeb megjegyzése)
     

  • Az ezüst ékszerek 60%-a nem kézimunka, hanem préselt. (Ez persze a fél világban így van, Törökországban, vagy a Távol-Keleten is.) Ha ezt felismerjük (pl. sorjásak a belső szélek) szintén el lehet hozni olcsóbban. Ráadásul a bazárokban és ékszerboltokban kapható, igényesebb ezüstáru távol-keleti, még akkor is, ha állítják, hogy egyiptomi munka. (Erre ezzel foglalkozó szakember hívta fel a figyelmünket.) De nem nagyon érdemes ezüstöt hozni, csak azért, mert az ezüst: sokkal kevésbé tartják be a névleges finomságát, és itthon nem lehet értékesíteni, ha arra kerülne a sor. Az ékszereknél érdemes rákérdezni, hogy 800 ezrelékes-e. A legtöbb árus bőszen helyeselni fog. (925 ezrelékesnek kellene lennie...)
     

  • A drágakövekkel vigyázni kell. Nagyon sok van belőlük (gyémánt nincs, amire azt mondják, hogy gyémánt, az általában cirkónia). Viszonylag olcsók, de sok közöttük a hamis. A következő kövek kaphatóak általában; topáz, akvamarin, gránát, rubin, smaragd. Ha becsületes az árus, és azért ezekből van a több, akkor hátraviszi a vevőt, egy hegesztőpisztollyal felhevíti a követ narancssárgára. Ha ezek után a kő visszanyeri eredeti formáját és színét, akkor valószínű, hogy igazi (sajnos a mesterséges rubin is így viselkedik, ilyenkor a zárványokat kell figyelni). Egyiptomban gyakorlatilag nincsenek drágakő-lelőhelyek. A megvételre kínált kövek Afganisztánból vagy Indiából származnak, és ez valamennyire az árukon is látszik. Ami olcsó, az legyen már eleve gyanús!)
     

  • Érdemes figyelemre méltatni a parfümesszenciákat is. Túlnyomórészt mind igazi esszencia, és nincs hígítva alkohollal. Nem párolog, sokáig tart. 1-2 LE/gramm az ára. Alkudni inkább a mennyiségből lehet, ugyanis az árus valószínűleg kétszáz évre elegendő, bő fél literes üveggel szeretne rád tukmálni. Erre is igaz, hogy megnyerő kinézetű boltban érdemes vásárolni, és rá kell szánni az időt. Kiváló ajándék hölgyeknek, csak tudni kell eltalálni az illatot!
     

  • Az alabástrommal is vigyázni kell, mert vagy csak sima mészkő, vagy műanyaggal elegyített porkő. Ha jól megnézünk egy-két gyönyörű alabástrom szobrot az Egyiptomi Múzeumban, utána fel fogjuk ismerni az igazit.
     

  • Nem javaslom senkinek, hogy igazi régiséget vegyen, mert ha észreveszik a határon vagy máshol, nagyon megütheti az ember a bokáját. Amúgy pedig a személyes véleményem az, hogy a régiségeknek múzeumban a helye és nem egy X varos Y házának a polcán.
     

  • És végül, de nem utolsósorban: alkudni, alkudni és alkudni!

(Lenin után szabadon... Bocs! - HoremWeb megjegyzése) ;o)))

Ez itt egy vonal.

 

Légi járatok Budapestről Kairóba

Hetente több alkalommal indul repülőgép Budapestről Kairóba. Az utazási irodákban is érdemes érdeklődni, de hasznos lehet a Ferihegyi Repülőtér honlapján is megnézni, hogy milyen közvetlen járatok vannak. Kiváló járatkereső van az utazás.com oldalon is. Sok esetben viszont érdemesebb átszállással repülni: például Bukaresten keresztül, a Tarom járataival még olcsóbb is az út. Az EgyptAir hagyományosan kedden és pénteken repteti a járatait, de vigyázat! Péntek az iszlám országokban munkaszüneti nap!

Ez itt egy vonal.

Ha még van kérdésed, akkor fordulj hozzánk bizalommal e-mailben vagy látogass el a http://www.magellan.hu utazási honlapra, mely az utazási információk kimeríthetetlen tárháza (részletes információk, FAQ, utazási fórum).

Továbbá egyéni utazóknak nagyon ajánlom a Lonely Planet útikönyv-sorozat Egyiptom kiadványát. Elég drága (7500 Ft) de végre már magyarul is hozzáférhető, és ontja a hasznos infót. Évente frissítik.

Ez meg egy csík.

Vissza a linkek oldalára Előző oldal Oldal nyomtatása Nincs következő oldal Vissza a tetejére