Teljes méretre nyitVissza a linkek oldaláraSzinuhe (3. rész)
Vissza az 1. részhez | Vissza a 2. részhez | Ugrás a 4. részre | Ugrás az 5. részre

"Üzenj neki, hogy megismerje nevedet, és ne tégy Őfelsége ellen ártó varázslatot, mert nem habozik jót tenni annak az idegen országnak, mely az ő vizein van.[14]"

Így szólt ő ekkor előttem: "Bizony boldog Egyiptom, hogy ismeri az ő erejét. De íme, te itt vagy velem és jó az, amit én teszek neked."

Gyermekei élére helyezett engem és legidősebb lányával összeadott engem. Engedte, hogy válasszak egyet magamnak országai közül, a legjobbak közül, melyeket magáénak bírt ott, ahol országa egy másikkal határos. Jó föld ez, Yaa a neve, gazdag fügében és szőlőben, bora több, mint vize. Méze, olaja temérdek, fái mindenféle gyümölcstől roskadoznak. Van árpája és búzája, mindenféle barma számolatlanul. Sok jutott bizony nekem is jövedelemként alattvalóimtól, mivel egy törzs fejévé tett engem országának legjobb részében. Megvolt a mindennapi kenyerem, bor is naponta, főtt hús, sült szárnyas, miként a puszta vadjai, melyeket csapdával fogtak, és elém hoztak, valamint, amiket kopóim ejtettek nekem. Készítettek nekem sok édességet és mindenféle tejes főzetet.

Sok évet töltöttem itt. Gyermekeim erőssé és sudárrá nőttek, mindegyik a maga törzsének ura. A követ, akár északról, akár délről tartott a székhelyre, megpihent nálam. Marasztaltam minden embert[15], vizet adtam a szomjazónak, az eltévedtet visszatérítettem az útjára, a kifosztottat megmentettem.

Mikor az ázsiaiak ellenségeskedést kezdtek az idegen országok fejedelmei[16] ellen, én visszavertem ütközeteiket, mivel Retenu fejedelme sok évre seregének parancsnokává tett. Minden idegen országot, mely ellen vonultam, uralom alá hajtottam, nyájaikat elhajtva legelőikről és kútjaiktól, jószágaikat elzsákmányoltam, családjukat elhurcoltam, elvittem élelmüket, az ott élő embereket leöltem erős karommal, íjammal, tetteimmel és kiváló terveimmel.

Megnyertem a fejedelem szívét, szeretett engem, mivel ismerte vitézségemet. Gyermekei élére helyezett engem, mivel látta karjaim szilárdságát.

És jött akkor egy erős ember Retenuból és nem átallt saját sátramban sértegetni engem. Páratlan hős volt ő, aki már mindent maga mögé utasított. Azt mondta, megküzd velem, úgy tervezte, hogy legyőz engem, hogy aztán elrabolja nyájaimat saját törzse javára.

A fejedelem tanácsra hívott és én mondtam: "Nem ismerem őt, nem vagyok társa, ki a táborában járhat. Soha nem nyitottam be a házába, nem kerültem át a kerítésén. Rossz szándék (hozta ide), mivel látja, hogy teljesítem megbízásaidat. És bizony tényleg olyan vagyok, mint a bika, ki idegen tehenek közé tévedt. Megtámadja a csorda bikája és nekimegy az ökör. A szolgasorsú vajon szeretetet talál-e, ha felsőbbrendű lesz? Egy ázsiai sem lesz társa soha egy deltabelinek. És vajon mi tartja a papiruszt a hegytetőn? Ha egy bika harcot akar, vajon visszavonuljon-e bajnok bika, félve attól, hogy magához méltóra talál? Ha harcolni akar, hadd álljon hát elő kívánságával! Talán nem ismeri az isten, amit elrendelt? És talán ismerheti az ember, hogy miként fog történni?"

Éjszaka felhúroztam hát íjamat, kiválogattam nyilaimat, gyakoroltam a tőrömmel és kifényesítettem fegyvereimet. Midőn megvirradt, jött a retjenui, törzseit összegyűjtötte, a szomszédos népeket összehívta, készen állt a harcra.

Folytatás a következő oldalon

csík

Egy szinttel feljebb Előző oldal Következő oldal Vissza a lap tetejére

csík

Jegyzetek

14 Egyiptomi kifejezés, mely kb. annyit tesz, hogy "hűséges hozzá".
Vissza a szöveghez
15 Az "ember" (rmt) kifejezést az egyiptomi nyelv csak az egyiptomi emberre utalóan alkalmazta.
Vissza a szöveghez
16 Ez ugyanaz a meghatározás, melyet később, a második átmeneti korban a hikszoszokra alkalmaznak: hekau haszut, azaz puszták, vagy idegen országok fejedelmei. Máig vitatott kérdés, hogy vajon egy adott - a későbbi hikszoszokkal azonos - népcsoportról van-e szó, vagy pedig egy adott terület mindenkori lakóit illették-e ezzel a megjelöléssel.
Vissza a szöveghez