Teljes méretre nyitVissza a linkekhezÓkor - folyóirat az antik kultúrákról

Lelőhelyek, ahol beszerezhető

Hölgyeim és Uraim, antik-mániás barátaim, egyszerűen el vagyunk kényeztetve! Az étel-, ital- és illatáldozatok, úgy látszik, nem voltak hiába. Nem rég a National Geographic első magyar nyelvű számával örvendeztettek meg minket az istenek, és most újra egy igazi csemegével kedveskednek hűséges híveiknek. De talán a sorrend nem is a legmegfelelőbb, hiszen a folyóirat, mely miatt klaviatúrára vetettem magam, valójában már tavaly megjelent a piacon - ami akkor még egyenlő volt az ELTE jegyzetboltjával. Mostanra már a kezünkbe vehetjük a második számot is, és már várható a harmadik is. (A jegyzetbolt szimpatikus munkatársai már messziről kiabálnak, ha meglátnak, hogy "nem, még ma sem".)

Ilyen bő lére eresztett bevezető, beharangozó után ideje kiböknöm, hogy miről is van szó: egy új folyóiratról, ami a nagyon ígéretes Ókor címet viseli, és amint az alcímből értesülhetünk róla, témája az antik kultúra. Engedtessék meg, hogy némi "standing ovation" kíséretében kifejezzem mérhetetlen lelkesedésemet. Az újságos standok előtt járva-kelve, nap mint nap, szinte soha nem hagytam ki az alkalmat, hogy hangot adjak - csak magamban vagy az épp aktuális velem tartó szenvedő alanynak címezve - mérhetetlen elégedetlenségemnek, amiért szinte már minden szakmának van szakmai folyóirata, kivéve az enyémet. Ennek tükrében azt hiszem már érhető, hogy a pulton félig átesve, kívülálló szemlélő számára némiképp indokolatlannak tűnő lelkesedéssel vetettem rá magam erre a folyóiratra.

Az első szám 2002. őszén jelent meg és a szerkesztők tervei szerint negyedévente vehetjük majd a kezünkbe az egyelőre 60-70 oldalas, igényes kivitelű, gazdagon illusztrált kiadványt. A szerkesztők bevezetőjénél jobban magam sem tudnám összefoglalni azt, hogy milyen céllal és kik számára készül az Ókor, ezért hadd idézzem az ő szavaikat:

"Folyóiratunk … abból a meggyőződésből született, hogy az ókor nem csak az ókortudomány művelői számára lehet fontos, hanem számot tarthat minden ember érdeklődésére. Az ókori világ és a modern kor között kétségtelenül hatalmas a távolság, de semmiképpen sem áthidalhatatlan. Csupán fel kell hívnunk a figyelmet azokra a közös vonásokra, amelyek - olykor megdöbbentő módon - összekötnek minket az ókor emberével."

Az Ókor üdítő módon ötvözi a professzionális, tudományosan hiteles megközelítést a szórakoztató ismeretterjesztő stílussal. A szerkesztők nem titkolt szándéka az, hogy a nem szakmabeliek számára is „hozzáférhetővé” tegyék az ókortudományt, azonban tagadják, hogy az Ókor a szó szoros értelmében ókortudományi folyóirat lenne. Az oldalain történészek, művészettörténészek, filológusok, régészek és filozófiatörténészek (akik az adott tudományág jeles magyar képviselői és tehetséges doktoranduszai egytől egyig) jegyzetekkel és ábrákkal gazdagon ellátott cikkeit olvashatja az érdeklődő, de magam is tanúsíthatom, hogy a témaválasztás mind a lelkes amatőrök, mind pedig a szakmabeliek számára tartogat érdekességet, a megfogalmazás maximálisan törekszik a közérthetőségre.

A folyóirat gerincét ezek a cikkek, tanulmányok alkotják, de emellett olvashatunk könyvajánlókat, múzeum ismertetőket, kiegészítve egy átfogó múzeumkatalógussal, mely a régiók szerinti bontásban felsorolja az összes olyan magyarországi kiállítást, tárlatot, mely valamilyen szinten az ókorral, az ókori régészettel foglalkozik. A régészeti beszámolók a magyar régészek közreműködésével folyó ásatásokra kalauzolnak el minket. Ez utóbbiért külön köszönet jár, hiszen a műkedvelő, de nem szakmabeli közönség csak igen körülményes módon tájékozódhat a magyar régészet munkájáról, eredményeiről. Remélem, ez a rovat állandó eleme marad a folyóiratnak a jövőben is.

Az eddig megjelent számok témái közül ízelítőként megemlíteném Tóth István, a Pécsi Tudományegyetem docensének Kleopátra orra című cikkét (hiába na, elfogult vagyok), mely egy nagyon érdekes megközelítésből tárgyalja Kleopátra szerepét az első római cézárok legitimációjának megteremtésében. Ha csak a motivációra vártok ahhoz, hogy középiskolai tanulmányaitok óta először újra olvassátok az Odüsszeiát, akkor ne hagyjátok ki Karsai György egyetemi tanár (szintén Pécsi Tudományegyetem) Kirké című tanulmányát, mely, mint a címe is mutatja, Kirké alakjának egyéni vonásait hangsúlyozza az Odüsszeia többi nőalakjához viszonyítva. Igazi "gondolat-generátor" írás.

Az Egyiptom-rajongó olvasóknak további csemege Győry Hedvig, a Szépművészeti Múzeum munkatársának írása, Gothard Jenő és István egyiptomi gyűjteményéről.

De itt ragadnám meg az alkalmat, hogy hangsúlyozzam, a folyóirat nem csak az Egyiptom-rajongóknak tartogat olvasnivalót. A mezopotámiai kultúra rajongóit ugyanúgy le fogja kötni, mint az ókori Hellász vagy Róma híveit, vagy azokat, akik nem történelmi, hanem sokkal inkább művészeti vagy irodalmi oldalról közelítik meg ezt a történelmi érát. Olvashatunk cikkeket Ninivéről és a III. Ur-i dinasztiáról csakúgy, mint a szalamiszi csatáról, a Mithrasz-kultuszról vagy akár a kedvelt szeretkezési testhelyzetekről a görög-római világban.

Külön kitérnék még a folyóirat két nagyon szimpatikus vonására.

A cikkek mellett sok esetben találkozhatunk a vonatkozó ókori források fordításával. Ez különösen a nem szakmaibeli olvasóközönség érdekét szolgálja, akik nem feltétlenül tartják kéznél például Plutarkhosz-összest, vagy a vonatkozó chrestomatiákat, még kevésbé az ékírásos vagy hieroglif források igen nehezen fellelhető magyar vagy akár angol fordításait. Ezért is külön köszönet a szerkesztőknek.

A másik kellemes meglepetés a technikai kivitelezés. A folyóiratot lehet olvasni. Úgy értem, sok könyvvel és újsággal ellentétben, melyeket az ember vagy nem nyit ki rendesen, lemondva így a sorok széleinek látványáról, vagy pedig szétesik a kezében a nyomdatermék, az Ókort ki lehet nyitni, le lehet fektetni, azután össze lehet csukni és úgy is marad. Egyben. Az eddig megjelent két szám külső és belső borítóján mind elöl, mind pedig hátul nagyon szépen megkomponált, az útikönyvekben és vonatkozó ismeretterjesztő könyvekben nem látható képeket találunk. Igazi kuriózumok. Nekem különösen az első szám elején lévő pompejii fekvőrendőrök (tényleg azok!) tetszenek.

Összegzésképpen annyit mondhatok, hogy a Ókor nagyon jó benyomást tett rám. Sajnos a terjesztése egyelőre még igen korlátozott, ezért nem könnyű hozzájutni. Ezért is érzem fontosnak, hogy az írásom végén felsoroljam azokat a könyvesboltokat, ahol az érdeklődők beszerezhetik. Az ára egészen ösztöndíj- és zsebpénz-barát (az első szám 390 magyar birodalmi kredit, a második 490).

Bár a kívánságaimat talán nem itt kellene megfogalmaznom, hanem meg kellene írnom levélben az illetékeseknek, de én szeretném, ha az Ókor vastagabb lenne. És szeretném, ha egyszer benne lenne a KEMET, mint internetes ajánlat. És egyszer majd szeretnék írni bele. De ahhoz most még "kicsi" vagyok. :-

Én a magam részéről nagyon remélem, hogy ezt a folyóiratot mostantól minden negyedévben meg fogom találni a lelőhelyek polcain. Végre nekem is van szakmai folyóiratom!!!

ÉSzAH

csík

Ókor-lelőhelyek 2003 májusában:

Atlantisz Könyvsziget 1052 Budapest, Piarista köz 1.
Budapesti Teleki Téka 1088 Budapest, Baross u. 1.
ELTE Jegyzetbolt 1052 Budapest, Múzeum krt. 6. Alagsor
Filagora Könyvesbolt 1088 Budapest, Üllői út 2-4.
Helikon Könyvesház 1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 37.
Írók boltja 1065 Budapest, Andrássy út 45.
Kódex Könyváruház 1054 Budapest, Honvéd u. 5.
Osiris Könyvesház 1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6.
Pont Könyvesbolt 1051 Budapest, Nádor u. 8.
Sziget Könyvesbolt 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Új Mandátum Kiadó 1145 Budapest Torontál u. 24.

Az Ókor az alábbi helyeken megrendelhető:

Ókor szerkesztősége 1117 Budapest, Szerémi sor 12/c - ookor(a)freemail.hu
Don Quijote Könyvklub 1051 Budapest, Hercegprímás u. 18.

____________

Vissza az linkekhez Előző oldal
(Könyvek előző oldala)
Oldal nyomtatása (többi keret nélkül) Következő oldal
(Könyvek következő oldala)
Vissza a lap tetejére
Előző oldal
(EgyiptoMédia
előző oldala)
Következő oldal
(EgyiptoMédia
következő oldala)