Előző oldalAz egyiptomi nyelv és írás
6. lecke

Újabb kétradikálisú jelek,
és a partikulák részletesebb áttekintése

Kedves írnokpalánták!

Gondolom már mindannyian nagyon vártátok a következő leckét. Remélem sikerült megbarátkoznotok a partikulákkal, de ha nem az sem nagy baj, mert ez a lecke egy kicsit más lesz, mint a korábbiak. Íme:

Remélem, senkit nem keserítettem el! A feladatokat úgy állítottam össze, hogy áttekinthetőek, "magyarázgatósak", problémamegoldók legyenek. Ha pedig ezen is túl vagyunk a következő leckében újabb titkok várnak rátok! De ne szaladjunk ennyire előre, előbb sikerüljön jól a házi feladat! :)

Nos, lássuk hát a 6. leckét!

csík

 

Tovább

Következő részreA kétradikálisú jelek 5.

 

Jel Olvasat Hangzósítás Mit ábrázol
(Gardiner szerint)
Jelentése
(ha "|" jellel kiegészítve áll)
nm (T34) nm [ nem ] henteskés  
hm (N41) Hm [ hem ] egy vízzel teli kút  
km (N42) km [ kem ] egy másik, vízzel teli kút  
gm (Aa13)

gm (Aa15)

gm [ gem ] talán egy állat két bordája  
tm (U15) tm [ tem ] szán  
jn (K1) jn [ in ] hal  
wn (E34) wn [ wen ] sivatagi nyuszi  
wn (M42) wn
(ritka!)
[ wen ] talán virág  
mn (Y5) mn [ men ] táblás játék  
nn (T22) nn [ nen ] sarjadó vízinövény  
Hn (M2) Hn [ hen ] (gyógy-) növény  
xn (F26) xn [ khen ] kecskebőr  
Xn (D33) xn [ khen ] evező kéz  
Sn (V7) Sn [ sen ] összehurkolt zsineg  
sn (T19) sn [ szen ] kétszálú íjvessző feje  

Némelyek ezek közül a jelek közül önálló szavak, ezeket jelentését a Szótárban megtaláljátok.

Vissza a lap tetejére

csík

Tovább Következő részreA partikulák - gyakorlás

Ahogy azt már tudjátok, a partikulák a beszéd olyan kisebb elemei, amik a prepozíciókhoz vagy a kötőszavakhoz hasonlíthatóak. Szerepük nem annyira hangsúlyos, de árnyaltabbá teszik a mondatokat, hangulatot adva a mondatnak. Talán csak a tagadó (nn, ) és a kérdő (jn, ) partikula kivétel ez alól, mivel ezek meghatározzák a mondat módját.

Kétféle partikulát ismerünk:

  1. Nem-enklitikus, vagy más szóval: bevezető partikulákat,
  2. Enklitikus, "simuló" partikulákat, amik nem állhatnak a mondat elején.

 

A már megismert bevezető partikulák a következők:

1.      jw

Főmondatot bevezető partikula, fordítása létigeként történik. Néha írták alakban is.

 

2.       m-k

  1. Jelentése: lám, íme.
    • Előfordulhat egyetlen bagollyal írva is (), azonban nagyon ritkán. [ 1 ]
    • Az archaikus írásmódja: - m-k, amit később általános formaként használtak, vagy egyes szám hímnemben.
    • Nőnemben: - mT vagy csak simán - mt
    • Többes számban: - m-Tn, később - m-tn
    • A XVIII. dinasztiától az a (ain) -nal való írás gyakori: - mak
  2. m-k-nek van egy sajátságos szerepe: olyan tényeket fest le, ami élénken él az ember emlékezetében, de nem feltétlen múlt idő, sőt, gyakran jövőre vonatkozik! Ez a jelentés szövegkörnyezetből derül ki igazán, így itt most ezt nem tudom reprezentálni, hiszen a fordítás az eddigiekkel azonos lenne.
  3. Ha nem igei forma áll utána, hanem főnév vagy függőnévmás, arra utal, ami a jelenben történik:


mk wj
itt vagyok [ 2 ]

 

3.       - jn

  1. Jelentése: valóban, csakugyan, tényleg.

  2. A kérdő partikula szerepét is betölti, olyasmi szerepet játszik a mondatban, mint nálunk a kérdőjel, tehát kérdővé teszi a mondatot! Nem kérdőszó!

  3. Hangsúlyozza a mögötte álló főnevet, pl. Ő az, aki…. stb.

  4. a "ki? mi?" kérdőszóval összekapcsolva a cselekvőre kérdezhetünk vele.

 

4.       - jsT

  1. Jelentése: íme

  2. Írásmódja a XVIII. dinasztiától kezdve gyakran - jst, vagy (ritkábban)  - sT.

  3. Használata: történések leírására, körülmények bemutatására (amik egy cselekvést kísérnek).

 

5.       - nn

  1. Jelentése: tagadó partikula, "nem"

  2. Rövidebb írásmódja:

 

6.       - jxr

  1. Jelentése: így aztán, ezután, és.

  2. Írásmódjai: , ,

  3. Használata: arra utal, ami következni fog.

 

7.       - tj

  1. Jelentése, mint az jsT-nek: íme, lám.

  2. Írásmódjai:  ,

  3. Használata: mindig főnév vagy függő névmás áll utána (a függő névmásokat a következő leckében tanuljuk.)

 

A már megismert enklitikus partikulák a következők:

1.       - rf

  1. Jelentése: visszaható partikula.
  2. Használata: Rag-névmással fejezi ki, a személyt, akire visszahat (magam, maga stb.)
  3. Írásmódjai:
    • az E/2. alakja: - rk a paradigma szerint, írásmódja azonban lehet: - jrk is. Felszólító mód után gyakori.
    • - rs alakja ritka, általában általánosságban használták:


xpr n rs
Megtörtént (az) ... [ 3 ]
(a partikula nyomatékosít!)

2.         - Hm

  1. Jelentése: csakugyan, valóban.

  2. Írásmódjai: ,

  3. Használata: kijelentésekben, ígéretekben, jövőre utaló előrejelzésekben

 

3.            - swt

  1. Jelentése: de.

  2. Használata: kijelentő mondatokban az ellentét megjelölésére

 

4.           - grt

  1. jelentése: is, továbbá, eredetileg, de később jelentését vesztette.
    Fordításban az angol „now”- most áll a legközelebb hozzá.

  2. Írásmódja:

    • - jgrt

    •   - grt

    • A XVIII. dinasztiabeli feliratokon fordul elő a - gr.
       

  3. Használata: elbeszélések kezdetekor, narratíva. A következő kifejezésben:


jr grt
Most, hogy…

 

5.        - wnt

  1. Jelentése: valóban, tényleg.

  2. Írásmódja:




  3. (az óbirodalmi nyelvben.)
  4. Használata: független névmás vagy igei állítmány után áll.

csík

Tudod, tudom, ez még így is száraz egy kicsit, de a most következő feladatokból remélem, hogy mindenki ráérez majd a partikulák használatára, amiknek inkább egyiptomiról magyarra való fordításnál van jelentőségük. Ezenkívül az előző anyagrészekhez kapcsolódva is lesz egy-két mondat, csak hogy ne felejtsetek! :)

De előbb lássuk az új szavakat!
 

Vissza a lap tetejére

csík

Tovább Következő részreSzótár

Átírás Hieroglif alak Szokásos hangzósítás Jelentés
spr spr [ szeper ] könyörög,
fordul valakihez,
kérelmez
mAA.t [ maát ] igazság, Maat
Dd [ dzsed ] (nem csak igeként, hanem főnévként is szerepelhet, merő véletlenségből a jelentése:)
mondás,
kijelentés,
beszéd
Hm=f [ hemef ] őfelsége
Hm=j [ hemi ] (én-) felségem
(amikor a király magáról beszél)
js [ isz ] sír
(hely vagy építmény)
sbj [szebi ] lázadó
kA [ ká ] lélek,
ka-lélek
ka
HqA [ heká ] fejedelem,
uralkodó,
herceg
rnpt [ renpet ] év,
esztendő
jr [ ir ] tesz, csinál valamit
Xn [ kheni ] evez
jqr [ iker ] tökéletes
(lehet, hogy ezt már írtam, de mi is a tökéletesre törekszünk!)

Vissza a lap tetejére

csík

Házi feladat

Mostani házi feladatunk kicsit más lesz, mint az eddigiek. Most már elég sokat tudtok, úgyhogy ahol lehetett, eredeti szövegekből vettem a mondatokat.

Mit jelentenek az alábbi mondatok?

1.

jn m Dd sw

(Forrás: Rhind papirusz 35, Illahun papirusz 8, 24)

 - elválasztó -

 

2.

m-k wj Hr spr n=k

(Forrás: Szinuhe B II. 113-14)

 - elválasztó -

3.

jn jw mAA.t Dd.f

 - elválasztó -

 

4.

sDm r-k n=j

 - elválasztó -

 

5.  

m-k sjj Hna=k

 - elválasztó -

 

6.

nn js n sbj Hr Hm=f

 - elválasztó -

 

7.  

nn n-k st

 - elválasztó -

 

8. 

jr-n.j grt rnpwt jm m HqA

 - elválasztó -

 

9. 

jw=j Hm r jrt Xnt=j

(Forrás: Westcar papirusz 5, 7)

 - elválasztó -

 

10. 

jn nTr jr.r jqr

(Forrás: Ptahhotep 184.)

 - elválasztó -

 

+1.  És a végére egy magyar mondat, hogy ki ne essetek a gyakorlatból! :)

A te lelkednek (ka-dnak) jó, uram.

A Házi feladat megoldása

Meruira
meruira (a) hotmail.com

csík

Egy szinttel feljebb Előző oldal Következő oldal Vissza a lap tetejére