Teljes méretre nyitVissza a linkekhezTények és kamuk - A Múmia

Ankh-sun-amonHorrorfilmként harangozták be, és kellemes, szórakoztató kalandfilmnek bizonyult A Múmia. Legfőbb erénye az egyiptomi témán kívül a humora. :o) Sokan kérdezték, hogy mennyi a valóságtartalma mindannak, amit a film felsorakoztatott. Nos...

Kezdjük azzal, hogy a film elején lekaszabolt fáraó, I. Széthi történelmi személy. Az Újbirodalom idején uralkodott, és uralma egy, az Újbirodalom idején legjelentősebb fellendülés kezdete volt. Legfontosabb emléke talán az abydoszi Ozirion, Ozírisz temploma, de ő kezdte el építtetni a karnaki Amon-templom híres és csodálatos nagy hiposztül-csarnokát is. Az ő fia volt II. (Nagy) Ramszesz, akiről könyvtárakat lehetne írni. Széthi a filmen bemutatottal ellentétben természetes halállal halt meg. Múmiája viszonylag épségben ránk maradt.

Ankh-sun-amon minden bizonnyal kitalált személy, neve feltűnően emlékeztet Tutankhamon hitvesének, Anheszenamonnak nevére. Létezése természetesen nem cáfolható, hiszen a fáraók valóban tartottak ágyasokat.

Imhotep alakja már sokkal inkább kitaláltnak tűnik. Még az Óbirodalom hajnalán, Dzsószer lépcsős piramisának építészeként ismerünk egy Imhotepet, aki nagy tudású polihisztorként később isteni rangra emelkedett. Az igazi Imhotep nagyon népszerű volt, így hát neve lehetett gyakran adott név, és akár az is lehet, hogy I. Széthi idején is élt Imhotep nevű főpap. A filmbeli Imhoteppel azonban több gondunk is van.

ImhotepA film azzal kezdődik, hogy Imhotepet, mint Ozírisz főpapját mutatják be, és elmesélik, micsoda hatalommal bír. A külsőségek azonban a film teljes egészében inkább Anubisz-papra vallanak, míg az a fajta (világi) hatalom, amit a bemutatás tulajdonít neki, inkább az Amon-papokra volt jellemző az Újbirodalom idején.

A következőkben megismerkedhetünk Théba látképével. Háttérben piramisok magasodnak, előtérben kockákból összerótt obeliszkek... Thébában nem volt nagy piramis. Kisebbek akadhattak, ha nem is ennyire a városhoz közel. Deir-el-Medinában ma is látható egy, és egyes feltételezések szerint Montuhotep deir-el-bahari-i templomát is ékítette egy. Ehhez képest mellékes apróság, hogy az obeliszkeket egyetlen kőtömbből faragták.

Innen már paródiának is vehető az élvemumifikálás, aminek első mozzanatába úgyis belehal bárki. Az agy eltávolítása a várható élettartamot igen erősen korlátozza...

És mi az igazság a Hom-dai körül? Ez a büntetés a film szerint annyira szörnyű volt, hogy sohasem alkalmazták. A filmben ez abból állt, hogy az áldozatot élve eltemették egy skarabeuszokkal bélelt kőszarkofágba. Valóban nem tudunk ilyen büntetésről, ám az "Ismeretlen herceg legendája" említ egy élve sírba zárt herceget, akit valamilyen különlegesen súlyos vétség büntetéseként falaztak jelöletlen sírkamrába. Ez egyiptomi szemmel borzalmas büntetés volt: a halottat megakadályozta abban, hogy a túlvilágra kerüljön. Nem találhatott rá ka-lelke, ba-lelke (lélekmadár) örökre elhagyta, nem segítették az alvilági útján a Halottak Könyve és az Amduat útmutatói, így örök kárhozatra volt ítélve, és még áldozatokat sem kapott, melyek másvilági létét segíthették volna.

A film fő motívuma az Ankh-sun-amon öt kanopusz-edényének megszerzéséért folyó hajsza, melynek során az életre keltett Imhotep sorra gyilkolássza a főhősök ellenlábasait. Hatalmas hibája az egésznek, hogy a kanopusz-edényekből vagy négy volt, vagy egy sem. Egyiptom történelmének egyetlen, viszonylag rövid időszakában egyáltalán nem használtak kanopuszokat, hanem a preparált, bebalzsamozott belső szerveket visszahelyezték a múmiába. Viszont amikor használtak kanopuszt, akkor négyet használtak a négy Hórusz-fiú jelképeként. Ennek megfelelően nevezték is őket. Az egyes kanopusz-edényeket a Hórusz-fiúk után Amszet, Hapi, Duamutef és Kebehszenuf névvel illették, és fejrészüket gyakran ennek megfelelően emberi, majom, sakál és sólyom fejével ékesítették (ebben a sorrendben). Az is korszakról korszakra meghatározott volt, hogy melyik kanopuszban milyen belső szerveket helyeztek el. El nem tudom képzelni, hogy a film alkotói honnan szedtek elő egy ötödik Hórusz-fiút. :o) Esetleg Ihit rángathatták volna elő, a denderai gyermekistent, a zene istenét, de az ő szerepe sehogy sem illik bele a képbe, és bár Hórusz és Hathor gyermeke, nem tartozik a Hórusz-fiúk közé. Különösen nem az Újbirodalom idején, amikor az erről vallott nézetek elég következetesek voltak.

A filmben a Halottak Könyve fizikai mivoltában is könyv. Az egyiptomiak a mi fogalmaink szerinti könyvet nem ismerték. Könyveik papirusztekercsek voltak, a Halottak Könyve pedig leggyakrabban sírok falába vésve maradt fenn. Azok a trükkös zárszerkezetek, melyek a filmben megjelentek, végül is elképzelhetők, de nem tudok arról, hogy ilyet találtak volna. A sírleletek között elsősorban szórakoztató játékszereken találtak ötletes mechanikus szerkezeteket, amelyek valamennyire párhuzamba hozhatók a filmbeli zárakkal.

Jön a múmia!A film egyik legszebb része az, amikor a rejtélyes Hammunaptra felbukkan napkeltekor keresői szeme előtt. De hol is van ez a Hammunaptra?

Nem tudjuk. Nincs tudomásunk ilyen nevű városról vagy helyről. Ez persze semmit nem jelent: hatalmas a Líbiai-sivatag, és senki sem tudhatja, mi rejtőzik még a homokja alatt.

Akik látták a filmet, bizonyára élénken emlékeznek Beny-re, az arab nyikhajra, akinek különösen jó érzéke van ahhoz, hogy rossz oldalra álljon, és fantasztikus gyávasága alaposan bonyolítja az ő és társai életét. Néhányan felfigyeltek arra is, hogy Beny két alkalommal is magyarul szólal meg. Az első esetben Hammunaptra felbukkanását várják, és valaki felelősségre vonja, hogy minek vesztegetik az időt. "Patience, my baratom" - feleli Beny. Másik alkalommal O'Connor a ventillátorhoz emeli a gallérjánál fogva, és megpróbálja felelősségre vonni, mire Beny így méltatlankodik: "Piszkos állat!"

Honnan tud Beny magyarul? Könnyen felelhetnénk, hogy Beny született nyelvzseni, hiszen előzőleg legalább öt nyelven könyörög folyékonyan az életéért, amikor Imhoteppel kerül szembe. Van azonban egy még érdekesebb magyarázat is. Az 1848-as szabadságharc után viszonylag sok magyar került Asszuán környékére, és telepedett le ott. Lassú asszimilációjuk révén jelentek meg a magarab-ok, akik még ma is rokonként üdvözölnek minket. Nem ritka az asszuáni bazárban, hogy magyarul köszönnek az emberre, vagy egy-két számot magyarul mondanak, az alkut elősegítendő. Az sem lehetetlen, hogy Beny is a magarabok közé tartozik, vagy tőlük tanulta a pár magyar szót.

Ha már népeknél tartunk, szót kell ejteni a medzsai-okról is. Az angol szöveg alapján a felirat "magi"-t emleget - ez alaposan megkavart, mivel először fordítási hibára gyanakodtam. (Magi a magus többes számaként állhatott volna.) A medzsai névvel azonban máskor, máshol is találkozhat az, aki Egyiptommal komolyabban foglalkozik. Ez a nép Egyiptomtól délre, valószínűleg a negyedik kataraktán túl élt, és változó intenzitású kapcsolatot tartott fenn az egyiptomiakkal. Kereskedelem mellett sok medzsai ment Egyiptom földjére a jobb élet reményében, vagy akár politikai okokból is. Egy III. Amenemhat fáraó idejéről fennmaradt feljegyzés elmondja, hogyan fordítottak vissza egy medzsai családot Egyiptom déli határán a határ őrizetét biztosító erődrendszer katonái. Arra is utal e feljegyzés, hogy a medzsai család (két férfi, két nő és két ... - a feljegyzés töredékes) úgymond gazdasági menekültként, jobb megélhetést remélve érkezett Egyiptom kapujába, visszafordításuk pedig biztos pusztulásukat jelentette - leginkább ez utóbbi tény az, amiért a híradás fennmaradhatott (az egyiptomiak megbecsülésre és követésre méltó mértékben tisztelték az életet). Más idők jártak azonban a Középbirodalom, III. Amenemhat idején, és mások az Újbirodalom korában. A medzsaiok szívesebb fogadtatást nyertek I. Széthi előtt és alatt, és azt is tudni lehet, hogy nem volt ritka az Egyiptomban letelepült medzsai. A korábbi háborúk megtizedelték a Két Ország (Alsó- és Felső-Egyiptom) lakosságát, és ilyenkor külföldről telepítettek le embereket. Főleg a hadifogolyként behurcolt katonákat, de szívesebben fogadták a bevándorlókat is. Akiknek azonban nem lehetett egyszerű dolguk a beilleszkedés, hiszen több ókori szerző is egybehangzóan említi, hogy az egyiptomiak rátarti, hazájára nagyon büszke nép voltak.

Ccc-ccc! Nézd mim van!Mindezek fényében elég nehezen, de hihető, hogy bárki a medzsaiokra bízott volna olyan titkot, mint a Hom-dai révén létrehozott szörnyeteg őrzése, de végülis elfogadható. Hozzá tartozik a dologhoz, hogy akkorra a fáraó testőrségét is a kardforgatásban kiemelkedő medzsai katonák alkották, és az Újbirodalom idejére a medzsai szinte a rendőr szinonimája lett. A film medzsai lovasai azonban sokkal inkább az ezeregy éjszaka meséit és Ali baba negyven rablóját idézték. De vezérük legalább megdobogtatott néhány leányszívet ;o)

Még egy érdekes elsiklás a filmben, amikor Imhotep szarkofágját megkísérlik az amerikaiak feltörni, és nagy nyomású sav csap ki a kőből. Az egyiptomiak a sírrablók ellen leginkább átkokat és iszonyatos mély aknákat, ál-járatokat és elfalazásokat alkalmaztak. Hogy a sav nagy nyomását honnan szedték, az bonyolult (bár végül is megoldható) probléma. Az sem egyértelmű, hogyan került a Ramesszida-kori sírrendszerbe amarnai ábrázolás (innen szedegetik ki a skarabeusszá váló drágaköveket). Ez egy olyan tévesztés, mintha azt állítanánk, hogy valaki a számítógépétől kapta el a vírusfertőzést.

Hamm! Imhotep, az éhes khamszínImhoteppel további furcsaság az, hogy az egykori Ozírisz- vagy inkább Anubisz-pap feltámadása után Széth-re, a sivatag és minden rossz istenére utaló képességeket mutat fel. Ura a homoknak és a szélnek, stb. - ezek Széth attribútumai. Hozzáteszem azonban, hogy még ezek is elfogadhatók a sztori kedvéért, bár lett volna értelme legalább utalni rá.

A film hárombalkezes főhősnője, aki profi könyvtárosként indul a sokat próbált kalandorokat tucatjával fogyasztó Hammunaptra meghódítására, bámulatos folyékonyan olvassa az óegyiptomi írásokat. Jó neki! Gyakorlott egyiptológusokat láttam tiszta rajzolatú hieroglifákat silabizálni, pusztán azon okból, hogy az egyes jeleknek számos olvasata lehet. Jelölhetnek fogalmat, szótagot, hangot, vagy éppen kiegészíthetik az előző jelet vagy jelcsoportot, pontosítva annak értelmét. Aki ezt folyékonyan olvasni tudja, az vagy nagyon ismeri már a szöveget, vagy irgalmatlanul profi. Ráadásul a szöveg értelmezése sem egyszerű feladat. A vallási szövegeknél még talán támpont lehet, hogy rendszeresen ismétlődő formulákat használtak, azoknál könnyebb a helyzet, de hogy egy ismeretlen szöveget úgy olvasson valaki, ahogy Evy teszi a filmben, az elég hihetetlen.

Ezek után az is felkelti az ember érdeklődését, hogy a film elején elhangzó egyiptomi nyelvű párbeszédek mennyire hitelesek? A színészeket állítólag az UCLA egyik szaktekintélye készítette fel, hogy a szövegüket a legjobban mondják el. Személy szerint nekem az a legnagyobb gondom ezzel, hogy fogalmunk sincs, hogyan is hangzott a beszélt egyiptomi nyelv. Az egyiptomi írás ugyanis nem jelöl magánhangzókat. Használ ugyan négy félhangzót, hasonlóan, mint az arab és a héber írás (az alef, ain, jod és waw szinte megfeleltethető), de az analógiákkal csínján kell bánni. Az egyiptomi ugyan valamilyen szinten rokon a sémi nyelvekkel, de ez a rokonság igen-igen távoli. Kézenfekvő a hasonlat, hogy mint a magyar a finnel - de lehet, hogy még ezzel is alábecsültük a távolságukat. A jelenleg használatos kiejtések, szóalakok sokkal inkább a közmegegyezés eredményeként alakultak ki, részben a ma már csak liturgikus célokra használt, holt kopt nyelv görögbetűs írásából (a kopt ugyanis kissé elgörögösödött, ám közvetlen leszármazottja az egyiptomi nyelvnek), részben pedig más, ékírásos vagy görög forrásoknak köszönhetőek. De ezek is mindig hordozzák a maguk sajátságait, így autentikus forrásoknak fenntartással lehet csak tekinteni őket. A filmnek viszont kellemes, egzotikus hatást kölcsönzött az a pár idegen dialógus, még akkor is, ha kétes a realitása.

Végülis mi az, ami miatt mégis ajánlom a filmet? Az, hogy egy kellemes, akciódús, jó humorú, néha parodisztikus elemekkel villogó kalandfilm, nagyon szép operatőri munkával, és kellemes színészi teljesítményekkel. Jó szórakozást nyújtott harmadszorra is, és aki olvasta Terry Pratchett Korongvilág könyveit, az még azon sem csodálkozik, hogy a főhősnő Evy ars poetica-jára (I am... I am a Librarian!) miért hangzott fel egy "Oook!"

HoremWeb

____________

Angolul tudó olvasóinknak ajánlom figyelmébe az alábbi oldalakat:
Az Universal Studios oldala a filmről, további linkekkel | A készülő második rész weboldala

Vissza a linkekhez Előző oldal Következő oldal Vissza a lap tetejére