A Királylistáról
Megújult
királylistánkban több újdonság is sokkolóan hathat az olvasóra, ezeket
szeretném előzetesen a bevezetőben tisztázni.
-
Sok
esetben észre fogod venni, hogy a neveket a korábbitól eltérő formában
írtuk. Ez azért van, mert némi gondolkodás után úgy döntöttük, igyekszünk
ezentúl az egyiptomi nevek és helynevek átírásánál egy egységes sablonhoz
igazodni. Itt a Királylistában már ezt a rendszert követtük – melynek
részleteit és a hozzájuk fűződő magyarázatokat, megjegyzéseket lásd a
Nevek
és írásmódok című írásomban a
Mi témáink között – és a
későbbiekben ehhez fogunk ragaszkodni. Azt nem ígérjük, hogy az eddigi
írásainkban mindenhol átírjuk a neveket ennek megfelelően, de a jövőben
igyekszünk majd az átírások tekintetében következetesek lenni.
-
Szintén
a nevek terén tapasztalható újítás, hogy ebben a királylistában minden
névnek az eredeti egyiptomi alakja szerepel, méghozzá nem csak a trónnév,
hanem a születési név is. Néhol kissé nyakatekertek lehetnek a magyar fül
és nyelv számára, de pörgessétek csak őket a nyelveteken, és meglátjátok:
egy kis megszokás kérdése, és a ti fületek is gyönyörködni fog a hangzatos
egyiptomi nevekben. Persze azért a közismertebb - görög - alakokat is
megtartottuk külön oszlopban, a könnyebb azonosítás érdekében.
-
Látványos különbség még, hogy ahol csak lehetett, az uralkodók nevét
kartusban (vagy szerekhben) is megadtuk, ami a kutakodni vágyóknak
jelenthet nagy segítséget. A nevekhez eredeti feliratok fényképét, vagy
ahol nem lehetett, Peter A. Clayton: Chronicle of
the Pharaohs című
munkáját vettük alapul.
-
Az is
lehet, hogy a honlapon eddig szereplő évszámoktól eltérő évszámokkal fogsz
találkozni. Ez azért van, mert a tudomány szerencsére halad előre, így
egyes évszámok bizonyos mértékben módosulhatnak. Itt szeretném
megjegyezni, hogy sok évszám máig vitatott – ez a magyarázat arra a
jelenségre, hogy ahány könyvet a kezedbe veszel, annyi évszámot fogsz
találni egy bizonyos eseményre vagy uralkodásra – és a legtöbb elé
gondolatban illik odatenni a kb. jelzést. (Ezt sem tudjuk minden eddigi
írásunkban javítani, így előre is elnézést a következetlenségekért.
Mentségünkre legyen, hogy az évszámok tekintetében tényleg nincs döntő
megegyezés.)
-
A fenti
okra vezethető vissza az a változás is, hogy egyes dinasztiák
átrendeződtek a birodalmak és átmeneti korok között. Ez különösen az Első
Átmeneti Kor és a Középbirodalom, valamint a Harmadik Átmeneti Kor és a
Későkor határa mentén jellemző. Ezen korszakok határának meghúzását
tekintve is vannak ellentmondások, tehát ne lepődjetek meg, ha egy
könyvben vagy másik honlapon más felosztást olvastok. Feltehetően egyik
sem elírás, hanem érvekkel megtámogatható vélemény.
-
Eddig
Kákosy László Ré fiai illetve Az Ókori Egyiptom története és
kultúrája című műveit (az utóbbi az előbbi átdolgozott kiadása) vettük
a kronológiai rendszerünk alapjául, most viszont egy modernebb, az újabb
kutatások tükrében módosított időrend szerint adtuk meg a dátumokat (Az
ókori Egyiptom története címmel 2000-ben - magyarul 2004-ben -
megjelent tudományos igényű, átfogó történeti munka alapján).
Reméljük,
az új királylista jobban fogja szolgálni az okulást, és Te is úgy ítéled
meg, hogy a változások javára váltak. Azonban ne feledd, hogy ez nem egy
teljes történelmi összefoglaló, az egyes fáraók uralkodásának eseményeit
megint csak a könnyebb azonosítás végett vázlatosan, a teljesség igénye
nélkül adjuk meg. A részletesebb információkat - egyes uralkodókra
vonatkozóan - keresd a Mi témáink között vagy böngészgess a
Könyvajánló rovatunkban (vagy akár az alábbi
szakirodalom jegyzékben felsorolt - általunk is kézikönyvként használt -
szakirodalmi munkákban), ahol biztosan megtalálod, hogy melyik könyvben
érdemes részletesebben utánanézned.
A Királynélistáról
Az elmúlt
években nagyon sok kérdés érkezett hozzánk az egyes királynőkkel és
királynékkal kapcsolatosan, és a válaszok kutatása során rádöbbentünk, hogy
hála királyi családban szokásos többnejűségnek, a testvérházasságoknak és a
rengeteg azonos névnek, bizony egyáltalán nem könnyű eligazodni közöttük.
Először arra gondoltunk, hogy bevesszük őket
Ki Kicsoda rovatunkba, de aztán mégis úgy döntöttünk, hogy a
Királylistához hasonlóan csinálunk egy különálló összefoglalást róluk,
tőlünk telhetően áttekinthető formában, lehetőleg minden olyan adatot
megadva, ami az azonosítást segíti (a név mellett elhelyezzük a kronológiai
horizonton, megadjuk a genealógiáját, címeit, illetve a hozzá kapcsolódó
fontosabb eseményeket, építményeket).
Annál is
inkább fontosnak éreztük, hogy külön foglalkozzunk velük – méghozzá a
fáraókkal azonos formában és minőségben – mivel amint látni fogod
Egyiptomban a királyi vérvonal női ágon öröklődött (értsd: a királyok
sokszor nem az által nyertek jogot a trónra, hogy az előző király első
szülött – vagy legidősebb élő – fiai voltak, hanem az által, hogy a
legidősebb hercegnőt - vagy az előző királynőt vették feleségül).
Reméljük,
hogy a Királylistához hasonlóan ezt az összefoglaló is hasznos, könnyen
kezelhető ismeretforrásként fog szolgálni tanulmányaidhoz, vagy érdeklődésed
kielégítésére, kérdéseid megválaszolására.
A Királynélistához felhasznált szakirodalom
ÉSzAH
|
A
Királylista összeállításához az alábbi
szakirodalmat vettük igénybe:
-
Kákosy
László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája (Budapest, 2000,
Osiris)
-
Ian Shaw
(szerk.): Az ókori Egyiptom története (Debrecen, 2004, Gold Book)
(Ford.: Kmilcsik Ágnes)
-
Ian
Shaw-Paul Nicholson: The British Museum Dictionary of Ancient Egypt
(London, 1995, The American University in Cairo Press)
-
Harmatta
János (szerk.): Ókori Keleti Történeti Chrestomathia (Budapest,
2004, Osiris)
-
Peter A.
Clayton: Chronicle of the Pharaohs (London, 1994, Thames and
Hudson)
-
Mark
Lehner: A piramisok nagykönyve (Budapest, 2003, Alexandra), és
ennek eredeti nyelvű kiadása:
-
Mark
Lehner: The Complete Pyramids (London, 1997, Thames & Hudson)
A
Királynélista összeállításához az alábbi
szakirodalmat vettük igénybe:
-
Kákosy
László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája, Budapest, 2000, Osiris
-
Ian Shaw
(szerk.): Az ókori Egyiptom története, Debrecen, 2004, Gold Book (Ford.:
Kmilcsik Ágnes)
-
Ian Shaw
– Paul Nicholson: The British Museum Dictionary of Ancient Egypt (London,
1995, The American University in Cairo Press)
-
Peter A.
Clayton: Chronicle of the Pharaohs, London, 1994, Thames and Hudson
-
Mark
Lehner: A piramisok nagykönyve (Budapest, 2003, Alexandra),
és ennek eredeti nyelvű kiadása:
-
Mark
Lehner: The Complete Pyramids (London, 1997, Thames & Hudson)
(Köszönet Babinak a
rengeteg királynővel kapcsolatos kérdésért, melyek rádöbbentettek, hogy
milyen sok érdekességet - és megoldandó problémát - rejt a személyük.)
|