Egy szinttel feljebbMeret-szeger Meret-szeger

A Hegy titokzatos Úrnője ízig-vérig újbirodalmi istennő, és szigorúan Thébához kötődik. A thébai nyugati part legmagasabb hegyének, a ma El-Quorn (arabul: A Szarv) néven ismert, 450 méter magas hegynek istennője ő, annak a hegynek, mely természetes piramisként magasodik a thébai nekropolisz fölé.

Kultusza a XVIII. dinasztia idején kezdődött, és a XXI. dinasztia alatt ért véget, ahogy a Királyok Völgye elveszítette addigi szerepét. Az istennőt rendszerint ágaskodó kobraként ábrázolják, mely fején Hathor-koronát visel: két ökörszarvat, köztük a napkoronggal. Néha azonban megjelenik kobrafejű nőalakként, vagy éppen fordítva: női fejet viselő kobraként is, az említett fejékkel. Ez valószínűleg visszavezethető arra a tényre, hogy a hegy patrónusa előzőleg Hathor volt. Neve azt jelenti: "Aki A Csendet Szereti". Ő védi a nekropolisz csendjét, mely egyben szimbolizálja a titoktartást és így megóvja a királysírokat a feldúlástól.

Szerepe kettős. Jellemét tekintve nem feltétlenül gonosz, de kegyetlen és szigorú. Keményen ítél, és a legkisebb hibát is szigorúan bünteti, vaksággal, kígyómarással, vagy akár halállal. Könyörtelenül sújt le mindenkire, aki a nekropolisz békéjét bármi módon megzavarja. Remekül illik hozzá a meredek falú szakadékokkal szabdalt, görgeteges, és rendszerint rettenetesen forró hegy minden veszélye és szeszélye. Ugyanakkor a XVIII-XX. dinasztia sírépítői védőistennőjükként tisztelték. Meret-szeger hegye alatt található falujuk, Szet Maat, az Igazság Helye (ma Deir el-Medine) nem csak a munkásoknak, hanem elöljáróiknak és családjuknak is otthonul szolgált. A faluból keskeny hegyi ösvény vezetett át a Királyok Völgyébe és a Királynék Völgyébe, amelyek átvágtak a falu fölötti gerincen is. Itt, egy valamelyest védett helyen átmeneti szállásként egy kisebb telep is volt. A munkások itt szálltak meg, ha nem volt elég idejük a faluba visszamenni, vagy ha váratlan rossz idő: khamszín vagy a ritka, de rendkívül heves és nagyon hirtelen érkező záporok egyike utolérte őket. Az út helyenként szakadék szélén vezet, és gyakran csúszós a kőtörmeléktől. Tele van olyan veszéllyel, mely egy elvétett lépés, egy rosszul kiszámított mozdulat eredményeképpen könnyen az életébe kerülhet annak, aki ezeket az utakat járja nap, mint nap. Az ösvény nagy része fölött ott tornyosul az Úrnő Hegye, szinte ránehezedve a tájra. Mindez alighanem elég ahhoz, hogy elhiggyük: Meret-szeger igen széles körben tiszteletnek örvendett azok körében, akik a királysírok építésénél valamilyen szerepet játszottak. Az ösvények mentén két-három, Ptahnak és Meret-szegernek szentelt kápolna is állt.

Meret-szeger egy idő után kiterjesztette hatalmát a kis településre, amely a Két Ország legkiválóbb és legjobban fizetett mesterembereinek és családjaiknak otthona volt. A hallgatag Úrnő részévé vált a mindennapoknak és a XIX-XX. dinasztia idején már bele is szól a falu életébe.

Történt egyszer, III. Ramszesz uralma alatt, hogy az egyik munkavezető, egy bizonyos Neferabu megdézsmálta a munkások olajkészletét, majd megvádolta egy becsületes társát, hogy elterelje a gyanút magáról. Ekkor azonban furcsa dolog történt: megvakult. Meret-szeger nem tűrte bűnös viselkedését. A munkavezető megijedt, bevallotta tettét és tisztázta megvádolt társát, és az Úrnő szokatlan kegyet gyakorolva megbocsátott neki, visszaadta a látását. Azoknak azonban sosem bocsátott meg, akik a hegyen átkelve nem voltak iránta elegendő tisztelettel, és nem figyeltek a lábuk elé. Az ő büntetésük gyakran halál volt. Állítólag az istennő még ennél is kegyetlenebbül bánt el azokkal, akik nem tartották meg a fáraók nyughelyének titkát.

Bár a kis munkásfalu ma már kihalt és romos, csupán a turisták verik fel a csendjét, de Meret-szeger még mindig gondosan őrzi azt. Nemrégiben egy holland hölgy is kivívta az Úrnő haragját, és egy feltáratlan aknába (mely talán épp egy sírhoz tartozott, melyet szokás szerint az istennő oltalmába ajánlottak) zuhanva ott veszett. Hiába kiabált segítségért. Hangját a babonás helybeliek ugyan meghallották - saját bevallásuk szerint - de a nekropolisz szellemeinek tulajdonították, akik számukra egyáltalán nem szokatlan "vendégek". (Rendszeresen megjelennek, és általában kacsákat szállva meg, a sírok körül hangoskodnak haragjukban.) Holtteste mellett egy képeslapra írt feljegyzést találtak, amelyben kijelentette, hogy a saját hibájából érte a baleset, és senkit ne tegyenek felelőssé érte. Ebből is látszik, az Úrnő nemcsak szigorú, de igazságos is, és az igazságot előhozza az emberekből. Néha nagyon nagy áron.

HoremWeb

Meret-szeger egy Deir-el-Medinében talált újbirodalmi fogadalmi sztélén
Taweret (Toérisz) és Meret-szeger egy újbirodalmi fogadalmi sztélén

 

Az El-Quorn - C 2000 ÉSzAH
Az El-Quorn

waycamp.gif (31342 bytes)
Az átmeneti szállás az Igazság Helye fölötti nyergen

Az El Quorn a Királyok Völgye felől - (c) 1995 Born 2B Wide
Az El-Quorn a Királyok Völgyéből nézve

Meret-szeger Szenenmut imádkozó szobrán
Born véleménye szerint Szenenmut e szobrán valószínűleg Meret-szegerhez imádkozik.

Az El-Quorn oldalában - ÉSzAH felvétele
A Csend Úrnőjének birodalma: az El-Quorn oldala.

Visszatérés a linkekhez

Egy szinttel feljebb Előző oldal Következő oldal Vissza a lap tetejére