Egy szinttel feljebbA Két Úrnő: Nehbet Nehbet és Uadzset Uadzset

Formabontó ötlet tőlünk, hogy ezúttal egyszerre két istenséget - egészen pontosan két istennőt - mutatunk be egymás mellett. Ennek oka az, hogy a szóban forgó istennők szerepüket tekintve szorosan összekapcsolódnak. Ugyanakkor viszont egy ország választja el őket egymástól. Hogy miért?

Nehbet Felső-Egyiptom védőistennője, míg Uadzset Alsó-Egyiptom patrónusa. Utóbbival Utó és Wadjet néven is találkozhatsz. Ők ketten a "Két Úrnő", akik a Két Ország - Alsó- és Felső-Egyiptom - egységének vallási oldalát képviselik. Ennek következtében a királyság intézményének jelképeivé váltak már nagyon korán a birodalom történetében. A két országrész védőjeként egyben a fáraó oltalmazása is feladatuk. Gyakran találkozhatunk velük a fáraó homlokán, ahol alkalmanként felváltják a szintén királyi védőistenségként tisztelt ureusz-kígyót. Ennek egyik legszebb példája a méltán híres Tutankhamon maszk, ahol az ifjú király arcmását keretező kék-arany csíkos nemesz-kendőt a keselyű képében ábrázolt Nehbet és a kobra-istennő, Uadzset fogja a fáraó homlokára. Gyakran azonosítják az ureusz kígyót az Uadzsetet jelképező kígyóval, az igazság azonban az, hogy az ureusz jelképének eredete olyan régre nyúlik vissza, hogy már az ókori Egyiptom korában is egy ősi és titokzatos jelképnek számított. Mivel maguk is nehezen tudták megmagyarázni vallási jelentőségét, ezért egyszerű megoldásnak tűnt a hozzá legjobban hasonlító istenséggel, Uadzsettel azonosítani. A kettő bár azonos lehet, semmiképpen sem ugyanaz. Ellentmondás? Már megszokhattad ebben a rovatban! : )

Tutankhamon aranymaszkja a Két Úrnő ábrázolásával - Born montázsa
Tutankhamon aranymaszkján a Két Úrnő ábrázolása helyettesíti az ureuszt.
(Born montázsa)

Kultuszuk olyan szervesen összefonódott a királyi hatalommal, hogy a királyi titulatúrában is megjelennek. A "Két Úrnő"-cím egyike a három hagyományos fáraó titulusnak ("Hórusz"-név, "Két Úrnő"-név és "Alsó- és Felső-Egyiptom királya"-név), melyet már Aha (Ménész), az egységes Egyiptom első fáraója is felvett (a további két uralkodói címet csak később, a 3. illetve a 4. dinasztia idején veszik fel először a fáraók). Mint már kiderült keselyű, illetve kobra alakban ábrázolják oket. Bár a legtöbb egyiptomi istenség antropomorf, esetleg hibrid (emberi alak állati fejjel) alakban is megjelenik, nekik a már említettől eltérő ábrázolásukat nem ismerjük. Gyakran ábrázolják őket koronával a fejükön, ilyenkor Nehbet Felső-Egyiptom fehér koronáját viseli, míg Uadzset természetesen Alsó-Egyiptom vörös koronáját. Nehbet városa Neheb volt, ami Thébától délre, a Nílus keleti partján, pontosan Hórusz szent városával, Hierakonpolisszal szemben található, míg Uadzset a Deltában, Butó városában "lakott". Az egyesítés előtt ez a két város volt Felső- illetve Alsó-Egyiptom "fővárosa". Érdekes módon ezeknek az istennőknek nincs nyoma az egyiptomi mitológiában. Nem szerepelnek a mítikus történetekben, nincs "családjuk", nem szerepelnek semmilyen isten-triászban vagy enneádban. Ennek következtében róluk nem tudunk a többi istennél már megszokott érdekes történettel előállni. Kultuszuk a predinasztius korba nyúlik vissza, amikor Egyiptom még nem volt egységes állam, és Egyiptom egész története során töretlenül fennmaradt. Amíg fáraók voltak a Két Országban, addig a Két Úrnőnek is akadt dolga mellettük: óvták és védelmezték a rájuk bízott országokat és az isten-királyt, aki uralni volt őket hivatott.

ÉSzAH

 Két Úrnő ábrázolása egy újbirodalmi reliefen - ÉSzAH felvétele
A Két Úrnő egy újbirodalmi feliraton - ÉSzAH felvétele

Visszatérés a linkekhez

Egy szinttel feljebb Előző oldal Következő oldal Vissza a lap tetejére