Teljes méretre nyitVissza a linkek oldaláraEgy Dzsedi Egyiptomban

Lassan hozzászokunk, hogy nem könnyen lehet olyat kigondolni, amit az ókori egyiptomiak ne találtak volna ki már előttünk. Már meg sem lepődtem, amikor arról olvastam, hogy Dzsedi már az Óbirodalom idején is élt! Bár a Star Wars filmek még évezredeket várattak magukra, ez a Dzsedi már akkor, a Kr. e. III évezred derekán csodákra volt képes! Igaz, hogy nem volt kicsi és zöld, és arról sem szól a híradás, hogy hegyes, elálló fülei lettek volna, de tiszteletre méltó kora ellenére ő is jól tartotta magát, és az étvágyára sem lehetett panasz. Ötszáz kenyeret, egy fél ökröt és száz korsó sört fogyasztott el naponta, ami a földlakóknál elég szép teljesítmény! Ráadásul egyéb csodákra is képes volt - erről számol be legalábbis a Westcar-papirusz egyik meséje, amely Hufu és a varázsló történetét meséli el.

A papirusz Henry Westcar nevét viseli, ugyanis ő szerezte egyiptomi utazása során, valamikor 1824-25 körül. Később Richard Lepsius német egyiptológushoz került, jelenleg a Berlin Museum gyűjteményét gazdagítja.

A hieratikus írással készült tekercset a hykszosz korra szokták datálni, a Kr. e. XVIII. század idejére. Feltehetőleg egy régebbi írásművön alapul. Külön érdekessége, ami egyben olvasását is megnehezíti, hogy aki írta, még csak tanulta az írnokok művészetét. Helyesírási hibák, következetlenségek mutatják ezt, és az írás vonalvezetése is gyakorlatlan kézre utal. Sűrűn fordulnak elő benne a megtorpanások, bizonytalanságot sugalló megtörések, hiányosságok, amelyek megerősítik a szakemberek véleményét. A megfejtést nehezíti, hogy a papirusz erősen sérült, nagy hiányok teszik túlságosan is izgalmassá a szöveg kibogarászását. Pedig a hieratikus írás amúgy is elég gondot jelent, mivel a mai gyorsíráshoz hasonlóan sok rövidítést, különleges jelet alkalmaztak - egyes nehezebben írható determinatívumokat például egész egyszerűen ferde vonallal helyettesítettek.

Maga a történet közel ezer évvel korábbi, mint a papirusz: Kheopsz, azaz Khufu fáraó idejében, sőt, az eleje Kheopsz udvarában játszódik. Ennek a hykszosz korban különleges politikai felhangja is lehetett, hiszen a zűrzavaros korszakban egy erős kézben tartott, egységes Egyiptom nagy hatalmú uralkodójáról szólt. A tanmese ebben a formájában nem csak az írás, hanem az egyiptomi eszmeiség átörökítését is célozhatta. Másrészt a szépen megfogalmazott, mesteri meseszövésű történet a kifejezéskincs továbbadására is ragyogóan alkalmas volt, fennmaradását az írnokképzés így tudta biztosítani.

A harmadik szempont az V. dinasztia idejére nyúlik vissza, ugyanis a történet egy ponton hirtelen váltással eltávolodik az udvartól, és váratlan fordulatot vesz: bemutatja az V. dinasztia uralkodóinak isteni születését, amely szinte észrevétlenül biztosítja számukra a legitimációt. Az előzőleg megkezdett mese elaltatja az olvasó figyelmét, és az készségesen "megeszi" a propagandát. Mivel ennek a fordulatnak az V. dinasztia alatt lehetett igazi jelentősége, én ebből arra következtetek, hogy az eredeti történet, amely alapján az írnoki tanmese kialakult, körülbelül a Kr. e. 2450-2420 közötti időszakra tehető. A szakemberek véleménye a szöveg nyelvi jellegzetességei alapján a Középbirodalom végére, legkésőbb a XII. dinasztia előtti időre helyezi ugyan a történetet, de elképzelhetőnek tartom, hogy akkor is egy régebbi elbeszélés újraélesztése, átfogalmazása hozta létre a ma ismert szöveget. A mondanivaló alapvetően az V. dinasztiához kötődik, a mese létrejöttekor azonban már ismert volt az a tény, hogy kik voltak az időszak első fáraói. Az uralkodói ház számára fontos jelentősége pedig abban állhatott, hogy az V. dinasztia valószínűleg nem egészen legitim hatalomra jutását hatásos ideológiával támogatja meg: az isteni eredetű királyság eszméjével. (Ld. ÉSzAH "Fáraó - isten, vagy király?" című írását az előző havi Témánkban.) Részleteiben ismeretlen számunkra, hogy hogyan jutott uralomra az V. dinasztia, de a III. dinasztiához visszanyúló napkultusza és éles elkülönülése a IV. dinasztiától arra enged következtetni, hogy legalábbis trónviszály, heves politikai harcok árán ragadták magukhoz a hatalmat. A történet nagyszerű dramaturgiai kidolgozottsága még azt a következtetést is megengedi, hogy a mese ennek megalapozására, egyenesen udvari megrendelésre íródott! Ezért is fontos benne Kheopsz udvarának fényűzését bemutatni, hangsúlyozni Dzsedefhór herceg utazásának elpuhultságot sejtető kényelmét és pompáját, kiemelve a hercegi hordszék ritka és drága fából készült, arany díszekkel ékes fogórúdját, az uralkodó akaratosságát, és azt a bágyadt unalmat, angolosan nevezve spleen-t, amely az udvart áthatja. Ebbe a környezetbe visz színt Dzsedefhór azzal, hogy a régi idők ellenőrizhetetlen fabulái után egy igazi, élő, hús-vér varázslót mutat be a királynak - jókora nyugtalanságot kavarva annak váratlan jövendölésével, amely a IV. dinasztia közelgő bukását vetíti előre.

Dzsedefhór személye elég érdekes. Kheopsz fia nagy tiszteletnek örvendett, tanult, nagy műveltségű emberként tartották számon, kiváltképp mint az irodalom egyik nagy alakját. Ennek ellenére gízai masztabáját megrongálták, nevét kivakarták ellenfelei, feltehetőleg bosszúból azért, mert Kheopsz halálát követően a trónra tört. Egyes feltételezések szerint ő lehetett az a királyi herceg, aki Kheopsz halála után Dzsedefré néven nyolc vagy kilenc évig viselte a kettős koronát. Ugyanezen az alapon feltételezik azt is, hogy Khufuhaf herceg azonos lehetett a későbbi Hafré (Kephrén) fáraóval. Ha ez igaz, akkor egy igencsak elmérgesedett testvérharc körvonalazódik ki a szemünk előtt, ami nagyon is indokolja, hogy a következő dinasztia propagandamesékkel támogassa meg trónigényét. Csakhogy Dzsedefhór egy későbbi, Vádi Hammamát-beli feliraton már mint önálló, Dzsedefrétől elkülönülő uralkodó bukkan fel, és további ellentmondások is erőteljesen e vélemény ellen szólnak - valódi alapja szinte nincs is. Az azonban biztos, hogy Kheopsz utódai között komoly viszálykodás dúlt. Az utódok uralkodási sorrendje nagyon bizonytalan. Dzsedefré, Kephrén és Menkauré mellett nem csak Dzsedefhór neve bukkan fel, mint rövid ideig uralkodó fáraóé, hanem Baufré nevű testvéréé is. Ennek a kiélezett harcnak lehetett végkifejlete, amikor Hentkáwesz királyné feltételezhető segítségével trónra került a férje, a (mese állításával ellentétben dél-egyiptomi származású) Uszerkaf, aki előzőleg - igazolva a Westcar meséjében szereplő "jóslatot" - a Látók Legnagyobbika, azaz Ré főpapja is volt. Itt is sötétben tapogatózunk: bizonytalan, hogy Hentkáwesz, Kephrén leánya valóban felesége volt-e Uszerkafnak. Még az sem kizárt a különböző királylisták homályos adatai alapján, hogy egy rövid, talán két éves időre más is uralomra került. Hentkáwesz szokatlanul hatalmas gizai síremléke és abu sziri piramisa figyelembe vételével még az is megeshetett, hogy ő maga került trónra. Ebben az esetben az "első királynő" megtisztelő címét elorozta a szépséges Nitókrisz elől.

E hosszadalmas áttekintés után lássuk a mesét!

Az Igaz Hangú Khufu királyt, azaz Kheopsz fáraót fiai szórakoztatták, régi történeteket meséltek neki. Az egyik történet Nebka fáraó idejében játszódott, amikor Ptah főpapja, Weba-aner, megtudta, hogy feleségét hírbe hozták, hogy titkos szeretőt tart. A feldühödött Weba-aner mérgében egy viaszszobrot igazi, húsz könyök hosszú, hús-vér krokodillá változtatott, amely felkutatta a szeretőt, és magával ragadta a Nílusba. Ott addig birkózott vele, amíg az vízbe nem fulladt. Ekkor az elégedett pap felemelte a szörnyeteget és visszaváltoztatta viaszszoborrá.

A következő történet Sznofru idejéről szólt. Egy, a királyi udvarhoz tartozó nemes hölgy a vadonatúj, csodálatos türkiz hajdíszét egy tóba ejtette csónakázás közben. Szerencséjére azonban ott volt Dzsadzsamnekh, aki szintén Ptah papja volt, és értett a varázsláshoz. Ráolvasással szétválasztotta a vizet, a tó egyik felét a másikra halmozva, és a fenéken szárazra került drága ékszer így újra a hölgy birtokába jutott. Mózesnek tehát volt kitől tanulnia!

Dzsedefhór herceg megelégelte a múltbéli dolgokat hallgatni, amelyekre már nincsen tanú, és elmondta atyjának, a fáraónak, hogy a mai Meidum közelében él egy nagy hatalmú varázsló, aki nem csak étkezési szokásaival tűnik ki az emberek közül, hanem vissza tudja növeszteni a levágott fejet, és meghunyászkodik tőle az oroszlán is. Ráadásul ismeri Thot titkos termeinek számát is, vagyis nagy tudású bölcs. Khufu kapva kapott az alkalmon, ugyanis sírjának megtervezéséhez ő is "Thot termeinek számát kutatta", hogy síremléke annak mintájára készüljön. Megbízta Dzsedefhórt, hogy hozza elé a varázslót. A herceg hajókra szállt (nem tévedés, rögvest kettőre!), és elindult dél felé, majd arannyal és ébennel díszes gyaloghintón folytatta útját az Igaz Hangú Sznofru Öröklétének Városa felé, ahol Dzsedi lakott. Amikor megtalálta a varázslót, illően köszöntötte, majd a kölcsönös udvariasságok után a királyi palotába hívta. Dzsedi készséggel vele tartott, csak annyit kért, hogy fiait és könyveit is magával vihesse a kísérőhajón. Megérkezésükkor Kheopsz azonnal bemutatót követelt, ahol Dzsedi előbb szárnyasok, majd egy bika levágott fejét varázsolta vissza. Kheopsz először ugyan egy rabot akart e célra lefejeztetni, ám Dzsedi nevéhez méltó módon nem volt hajlandó emberi életet kockáztatni - elvégre tiltott a "Nemes Nyájon" mágiát alkalmazni. Amikor azonban Kheopsz Thot termeinek száma felől faggatta a mágust, az kitért a válasz elől, és egy furcsa jövendöléssel ugyancsak aggodalomra késztette a királyt. Azt jósolta ugyanis, hogy a titkot egy olyan valaki fogja elhozni az uralkodónak, aki a legmagasabb hivatalt fogja betölteni - azaz fáraó lesz. Elmondta azt is, hogy az egyik csatorna mentén él Uszerré, a héliopoliszi uab-pap, akinek felesége, Reddzsedet hármasikreket vár. Az ikrek apja pedig nem más, mint maga Ré, és amelyik elsőként megszületik közülük, az lesz majd, aki a titok - és a trón - birtokába jut.

Kheopsz komor tervet forralt a még meg sem született vetélytárs ellen, a csatorna megrongálásával éhhalálra akarta kárhoztatni az anyát és veszedelmes ikreit. Dzsedi azonban visszavágott (mint a Birodalom) :o) és ellenlépésként négy könyök vizet készült bocsátani a szárazsággal sújtott területre. Ilyen nyíltan szembefordulni a zsarnok Uralkodóval igazán derék dolog, előrevetíti a későbbi Dzsedi hagyományokat! :o) Még akkor is az, ha Khufu nem volt birtokában az Erőnek - de tényleg nem volt? A későbbi korokban Khufu alakja úgy jelent meg, mint a mágiához, csillagjósláshoz, bölcselethez értő király, aki elhomályosította az isteneket is, ám uralma vége felé visszatért hozzájuk, és tudós könyveket írt. Hérodotosz büszkén említi, hogy szert tett egy könyvre, aminek Khufu a szerzője, máshol, máskor egy csillagjóslásról szóló könyv hitelességét azzal igyekszik bizonyítani a szerzője, hogy egy mesét kerít hozzá, mely szerint a tekercset Khufu idején találták egy éjszaka a héliopoliszi templom udvarán, és mivel Ízisz, a varázslat Úrnője egy fénysugárral hívta fel rá a figyelmet, a fáraóhoz vitték. Kákosy professzor a Ré fiai-ban arra következtet, hogy a fáraó részt vett piramisának tervezésében, és ezt épp a Westcarral támasztja alá. Én személy szerint kételkedem ebben, a Westcar propagandamese jellegéből kiindulva túlzott következtetésnek tartom, de ez inkább a laikus magánvéleménye részemről.

A történet a jóslattal fordulóponthoz ér, Dzseditől azzal búcsúzunk, hogy Kheopsz Dzsedefhór gondjaira bízza az öreg varázslót, és gazdag járandóságot rendel neki. A mese a továbbiakban Reddzsedet házában folytatódik, és a hármasikrek nehéz, ám csodálatos születését meséli el. Én azonban Dzsedit ígértem a címben, úgyhogy nem mondom tovább a történetet. Ha sikerült felkeltenem az érdeklődésedet, olvasd el a Khufu és a varázsló történetét! Ha pedig tudsz angolul és elég bátor vagy egy nagy kalandra, eredetiből is megfejtheted a szöveget a Westcar papirusz honlapján. Ott megtalálod a tekercs hieratikus hasonmás változatát, és a hieroglif átiratot is. Amit itt nálunk, magyarra fordítva találsz, az az én saját átültetésem, elsősorban az említett honlap nagyon komoly (angol nyelvű) segítsége alapján. Ha kíváncsi vagy, hogyan boldogult egy Dzsedi az Uralkodóval az Óbirodalom idején, olvasd el a történetet! :o)

HoremWeb
a.k.a. Born 2B Wide

 

csík

Egy szinttel feljebb Előző oldal Oldal nyomtatása (többi keret nélkül) Következő oldal Vissza a lap tetejére