Teljes oldalra nagyítVissza a linkekhezAbu-szír: A sír titka

A National Geographic Society ismeretterjesztő filmje

Abu-szír a Nílus nyugati partja mentén Abu-roastól a Fájjum oázisig terjedő piramismező részét képezi. Az V. dinasztia fáraóinak és nemeseinek kiemelt temetkezőhelye volt. Az itt található négy piramis közül hármat Szahurénak, Neuszerrének, és Noferirkarénak tulajdonítják. A negyedik piramis építtetőjére sajnos semmilyen forrás nem utal (talán Ranoferef fáraó lehetett, de erre semmilyen bizonyíték nincs). Ezek a piramisok meg sem közelítik elődeik, a IV. dinasztia piramisainak méreteit és minőségét. A napkultusz térnyerése és ezzel párhuzamosan a fáraó által megtestesített központi hatalom első hajszálrepedéseinek megjelenése (mely egyben a gazdasági erőforrások csökkenését is jelentette) nem kedvezett a piramis-építészetnek.

Abu-szír azonban - Szakkarához és Gízához hasonlóan - nem csak a királyoknak, hanem a hozzá közel álló nemeseknek is temetkezőhelyül szolgált. A király - illetve a királyi ősök - sírjának közelébe temetkezni a legnagyobb kegyek egyike volt. A fáraó hű embere ezáltal részesülhetett ura - mindenképpen irigylésre méltó - sorsában a túlvilágon. Nem csoda hát, hogy a piramisok közelében kiterjedt királyi és nemesi temetők terülnek el, ezeknek jelentős részét a régészek már fel is tárták.

A látványos dokumentumfilm egy ilyen nemesi sír feltárását mutatja be. Ez volt az első sír, ahol a média - köztük a NG stábja is - jelen lehetett a sírban talált szarkofág felnyitásánál, tehát a film ebből a szempontból egyedülálló. A műveletet elejétől a végéig követhetjük a kamerán keresztül.

A sír tulajdonosa egy Iufaa nevű nemes, aki - a feltételezés szerint - Kr.e. 500 körül élt és a szarkofágján talált felirat szerint igen előkelő pozíciót töltött be az udvarban. Címei szerint a palota felügyelője volt és magas rangú pap is, ún. hery-hebet, azaz az ünnepi tekercsek birtokosa. Az sajnos nem derül ki, hogy melyik fáraót szolgálta, de a dátum alapján a sír a perzsa uralom idejére datálható. Ez szokatlan, hiszen nemesi sírok tulajdonosai általában büszkén emlegetik sírfelirataikban, hogy milyen kedvesek voltak ők Őfelsége szívének. Ha Iufaa valóban prominens udvari személyiség volt, akkor miért nem jelöli meg, hogy melyik fáraót szolgálta? Erre a kérdésre sajnos nem ad választ a film.

A sír falait és a szarkofágot jelenetek és feliratok borítják; a Halottak Könyve és egyéb vallásos feliratok, melyek az elhunyt túlvilági boldogulását voltak hivatva segíteni. Meglepő, hogy a Piramisszövegekből is vannak idézetek felvésve. Ilyen szövegeket az Óbirodalom fáraóinak nyughelyén találtak.

A helyszín is merőben szokatlan. Mint említettem, Abu-szír elsősorban az Óbirodalom idején volt kedvelt temetkezőhely. Egészen különleges, hogy egy ilyen kései sír került elő erről a terepről. Vajon miért temetkezett Iufaa Abu-szír homokja alá? Mi vonzotta őt ide? Egy érdekes feltételezés talán választ ad a kérdésre de bizonyíték sajnos nincs rá. Iufaa sírját közvetlenül egy Udzsahorresznet nevű főorvos sírja mellett találták meg, aki a perzsa uralom első uralkodóit - II. Kambüszészt és I. Dareioszt - szolgálta, és bár korábban magas pozíciót töltött be, később árulással vádolták és kegyvesztett lett. Iufaa talán az ő barátja volt és ezért került sírja ide, Udzsahorresznet mellé, egy olyan területre, mely az ő korában már elhagyott, kísértetjárta hely volt. Ez a lehetőség egyben választ adna arra a kérdésre is, hogy melyik fáraót szolgálta Iufaa. De, mint már utaltam rá, ez csak egy elképzelés.

Maga a sír is egyedülálló a maga nemében, tekintve, hogy ez az első olyan feltárt temetkezés, mely teljesen érintetlenül vészelte át az évezredeket. Soha nem bolygatták meg, és nem rabolták ki. Ezelőtt.

Az egyiptomi temetkezési szokások jellegéből adódik, hogy a királyok és nemesek mindig is igyekeztek minél jobban elrejteni a sírjukat. Mivel az elhunyttal együtt javainak jelentős részét is eltemették, ezért egy előkelő sír igen kedvelt prédája volt a sírrablóknak már az ókorban is. Persze nem csak a kincseket védték. Nagyon fontos volt, hogy a holttest épségben és háborítatlanul pihenjen nyughelyén. Ez volt a halotti kultusz egyik alapja és feltámadás feltétele. Az elhunytnak még holtában is "szüksége volt" a testére.

A Kr.e. V. századra a legtöbb sírt már kirabolták, vagy legalábbis újabb temetkezésre használták fel. A királysírokat már a XX. dinasztia ideje alatt is fosztogatták (ezért mentették át a papok a királyok múmiáit az ún. cachette-ekbe), és persze a nemesi sírok sem kerülték el ezt a sorsot. Nem csoda, hogy Iufaa sírjának tervezője új megoldást keresett ura sírjának elrejtésére.

Hogyan csinálták? - merül fel a kérdés. Hogyan érték el az építők, hogy se az ókori, se a modern sírrablók ne férhessenek hozzá? A film egy komputeranimációs modell segítségével ad választ a kérdésre. A megoldás valóban nagyon ötletes, előrelátó, és, ahogy azt az évezredek bizonyították, rendkívül hatékony is. De nem elég hatékony.

Iufaa sírját megtalálták, szarkofágját felnyitották, és mindenki nagy örömére megtalálták benne a múmiáját is. Szegény Iufaa azonban nem hiszem, hogy túlságosan örülne ennek ott a Duatban.

Honlapunkon többször ejtettünk már szót az ókori sírokat illető kegyelet - sajnos, sokkal inkább annak hiánya - témájában. (Born "Porból vétettünk és mivé leszünk?" című témája kifejezetten ezzel foglalkozik.) Itt sem kerülhetjük el, hogy ne térjünk ki rá, hiszen a sír és a múmia megbolygatása Iufaa estében is tragédiába torkollott.

A mumifikált holttest érintetlenül feküdt a szétkorhadt fakoporsóban, meglepően jó állapotban. A múmiát gyönyörű, szinte teljesen épen és egyben megmaradt gyöngy-szemfödél borította. Gyakran borították a bebalzsamozott testeket ilyen gyöngy-lepellel, de ennek az állapota példa nélkül való. Volt. Mert hát a múmiát el kellett szállítani tanulmányozás és állagmegóvás végett egy közeli laboratóriumba. A gyöngyborítás már az utazást sem élte túl - darabjaira hullva találták, amikor a kigöngyölték a vizsgálóasztalon - a vizsgálatot és a "megmentést" pedig maga Iufaa sem. Mire a tudósok végeztek vele, Iufaa múmiája - ami évezredekig egyben megmaradt nyughelyén - a tudósok szeme láttára foszlott pár óra alatt darabokra. Dr. Zahi Hawass - az egyiptomi piramisok igazgatója - ugyan elrendelte, hogy a múmia a vizsgálatok elvégzése után kerüljön vissza a sírjába, de maga a test már menthetetlen volt.

És mit tudtunk meg? Iufaa kb. 50 éves korában hunyt el természetes halállal. Enyhe ízületi gyulladáson kívül nem szenvedett semmilyen betegségben. Nagyon érdekes. Valóban. De vajon megérte? És egy fontosabb kérdés: van hozzá jogunk?

Iufaa legalább visszakerült a sírjába, ellentétben szerencsétlenebbül járt, jobb állapotban megmaradt társaival, akik ma a Kairói Múzeumban fekszenek, üvegbúrák alatt. Őket megfosztották a halál utáni élet lehetőségétől. Ott kellene legyenek eltemetve valahol a föld mélyén, pompázatos sírjaikban, drága kincseik között, emberi szemektől elrejtve, emberi hangoktól elszigetelve. Sírjaikat felforgatták, kincseiket elhordták, évezredek óta mozdulatlan testüket megerőszakolták és kitették a kíváncsi szemek prédájául. Kihurcolták őket a helyükről, ki a szent szövegeik és amulettjeik közül, halotti szertartásokkal létrehozott mágikus védelmük alól, meggyalázva mindazt, amiben hittek, mindazt, ami voltak. Pőrén hevernek. Királyi jelvényeiktől, méltóságuktól megfosztva. Magukra hagyva. Ha tudták volna. Ha ezt látták volna előre. Iufaa legalább ettől megmenekült.

Talán jobb is szegénynek, hogy szétesett, így legalább valamicskét meg tudott őrizni halála után is a testének méltóságából. Ha darabokban is, legalább nyugodtan pihenhet, elzárva a turisták kíváncsi tekintetétől, tréfás, néha viszolygó, néha közönséges megjegyzéseitől.

A film természetesen szenzációs régészeti sikerként könyveli el a feltárást. Bizonyos szempontból az is. Magam sem vitatom a kutatók érdemeit. Az eseményeket dr. Zahi Hawass is folyamatosan - és nagyon lelkesen - kommentálja. Igazi csemege ez annak, aki közelről szeretné látni egy ilyen sír feltárását és "jelen szeretne lenni" egy szarkofág felnyitásakor. A néző valóban el van kényeztetve, mert ráadásul egy különösen szép temetkezést láthat. Igazi, minőségi NG munka. Szeretettel ajánlom a kedves olvasó figyelmébe.

ÉSzAH

Egy 2500 éves arc - Iufaa kőszarkofágja (c) National Geographic
Egy kétezer-ötszáz éves arc -
Iufaa kőszarkofágja
Iufaa gyöngy szemfedője - még egészben - (c) National Geographic
Iufaa gyöngy szemfedője
- még egészben

____________

Angolul tudó olvasóinknak ajánlom figyelmébe az alábbi Web-oldalt, ahol
a feltárás részletes jelentését olvashatják dr. Zahi Hawass tollából.

(c) A képek a National Geographic Society tulajdonai

Vissza az linkekhez Előző oldal Következő oldal Vissza a lap tetejére