Deprecated: Function set_magic_quotes_runtime() is deprecated in /var/www/clients/client1470/web7997/web/forum/common.php on line 106 [phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/session.php on line 885: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/session.php on line 885: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/session.php on line 885: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/functions.php on line 3391: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/functions.php on line 3393: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/functions.php on line 3394: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/functions.php on line 3395: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
KEMET = Az Ókori Egyiptom • Téma megtekintése - Bigi utinaplója
Szárnyas napkorong

KEMET = Az Ókori Egyiptom

Üdvözlet a betérőnek!
* GyIK  * Keresés  * Társalgó  * Képtár
Pontos idő: 2018.06.24. 00:22

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 24 hozzászólás ]  Oldal 1, 2, 3  Következő
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Bigi utinaplója
HozzászólásElküldve: 2009.03.21. 18:38 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2007.01.21. 00:37
Hozzászólások: 233
Tartózkodási hely:
Budapest
Offline
A honlap szerint mindig annyi az annyi, csak asatasi szezonban nem nagyon van hely, ezert elore le kell foglalni. Lehet hogy nekad mar csak az elnoki lakosztaly jutott.
Amugy most is itt lakik a teljes francia-nemet-spanyol (asszem) regeszcsapat, akik III Amenhotep templomat turjak. Szoval konnyeden beleutheti itt az orrat az ember a munkajukba.

En meg megyek haza, amire a legkevesbe vagyom most az Kairo. Nagyon itt tudnek meg maradni, dehat suli van...

.-====o====-.
"Az ember retteg az időtől, de az idő is retteg a piramisoktól." /Egy arab közmondás/


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája: Re: Bigi utinaplója
HozzászólásElküldve: 2009.03.18. 07:36 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
Tedd hozzá, a Marsam használata csak nyáron javallott, ásatási szezonban a régészek társaságának élvezetéért különdijat számolnak fel, akkor máris 100 font felett van a tarifa.
Amellett hogy gonoszkodom, örülök hogy jól érezted magad :-!
C

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája: Re: Bigi utinaplója
HozzászólásElküldve: 2009.03.17. 22:52 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2007.01.21. 00:37
Hozzászólások: 233
Tartózkodási hely:
Budapest
Offline
Luxor meseszep!
Kulonosen elkerulve nagy ivben a varost. Ajanlat: Marsam Hotel, epp Mernepteh temploma mellett, csodalatos hely es a legolcsobb szallas errefele. Egyelore ennyi, mivel eleg hasznalhatatlan ez a billentyuzet.
Horemweb, es aki jon meg!
Kellemes utat, es nagyon orulnek, ha talalkoznank, de alighanem el leszek havazva a suliban. Nekem ez a szunethet.

.-====o====-.
"Az ember retteg az időtől, de az idő is retteg a piramisoktól." /Egy arab közmondás/


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája: Re: Bigi utinaplója
HozzászólásElküldve: 2008.07.28. 00:58 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2007.01.21. 00:37
Hozzászólások: 233
Tartózkodási hely:
Budapest
Offline
HoremWeb írta:
Conquistador írta:
nem fenékig tejfel a paradicsom
Húha, micsoda képzavar... :D

Es ha meg tudnatok mennyire ellepett engem az a paradicsomos katyvasz...

.-====o====-.
"Az ember retteg az időtől, de az idő is retteg a piramisoktól." /Egy arab közmondás/


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája: Re: Bigi utinaplója
HozzászólásElküldve: 2008.07.28. 00:57 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2007.01.21. 00:37
Hozzászólások: 233
Tartózkodási hely:
Budapest
Offline
Ez itt a penteki napom. Vegre raertam, jol is voltam, szoval visszatertem Szakkaraba. Nem keves szep elmenyt szerezve.

Reggel nem volt gondom a koran kelessel, mivel idonkenti szobatarsam telefonja 7-tol fel 8-ig folyamatosan csongott. Akkor is csak azert hagyta abba, mert gondoltam most mar felebresztem. Minedez eleg rosszul erintett, mivel fel 5-kor fekudtem le. Nahh de aludtam meg egyet 9-ig, majd egy fel ora utan nekivagtam az utnak Szakkaraba. Igen, mar voltam ott. De a terulet akkora, hogy en eredetileg harom teljes napot szamoltam ra. Es az elozo nem volt epp teljes.

Egy taxival es ket busszal el is jutottam oda. Kozben az eggyik buszos eleg csunyan at akart verni. Azt mondta, hogy 20fontert elvisz Szakkaraba. Ez ugyan helyi viszonylatban nem olcso, de nekem megert volna 600-ftot, hogy egyszeruen es gyorsan eljussak oda. Nahh kiderult, hogy o a Szakkaraba meno buszhoz akart elvinnio 20 fontert. Vegul eggyet kapott, de szepet veszekedtunk.

Al enyeg, hogy Szakkarabol egy 25 perecs setaval eljutottam vegre a piramisokhoz negyed 12 fele. Nekivagtam a dombnak Unisz piramisanak feljaroutjan, majd letertem megnezni Jeremias atya valamikori kolostoranak romjait. Ezutan osszefutottam Ramezzal, aki mar multkor is mutatott nekem nem egy szep dolgot, ami amugy nem megtekintheto. Most az ujbirodalmi temetoben vezetett korbe. Aztan mar egy rendor is elokerult, hogy legombolja szegeny Ramezrol a baksist. Eggyikuk sem jart jol, mert osszesen 5 fontot kaptak. Persze nagyon keveseltek, de a "nem vagyok amerikai" szoveg bejott.

Ez utan tovab mentem Unisz piramisahoz, illetve innen nyugatra akartam megkeresni Szehemhet piramisat, amit messzirol valahogy sehol sem lattam. Azota megtudtam, hogy azert, mert fold alatt van, ami felepult belole. Eszaknak indultam, dzsoszer piramisa mellett, majd Ptahhotep csodaszep masztabajanal kotottem ki. De nem mentem, itt mar voltam multkor. Viszont osszeismerkedtem a rendorokkel, meghivtak teazni, epp abban az orbodeban, ahol multkor is. De masok voltak. Remekul elbeszelgettunk. Ma sokszor kaptam azon magam, hogy egesz jol megy az arab. Ezutan tovabb setaltam eszakra, es egy mecsetben uldogeltem egy fel orat. Majd megneztem a kozeli Ti sirjat, amely szinten obirodalmi masztaba, csodaszep jelenetekkel. Kerdeztem a Szerapeumot, hogy latogathato-e, de a valsz "maghliq=zarva" volt. Szokas szerint a miert?-re mar nem adtak valaszt. A szerapeion az istenkent tisztelt (Ptah foldi megtestesulese) Apisz-bikak sirhelyei. Minden esetre sajnaltam.

Elindultam hat, hogy felfedezzem a teljes eszaki teruletet a nekropolisznak. Majd az elso bodeba belefutva megtudtam, hogy az egesz zarva van. Nemi rabeszeles utan (illetve reszerol a baksis remenyeban) megis mehettem, de nem koborolhattam, csak elvitt egy kis turara. Megmutogatta az ibisz-madarak, solymok es pavianok galeriajanak bejaratat. A bejarathoz azonban neki se volt kulcsa. Itt minden a rendorok kezeben van. Megneztem (nemi szemoldokrancolas kozepette) Hezire sirjat, majd bataromnak elege lett es mondta, hogy mostmar menjunk innen. Es persze hogy johet a baksis. De kidumaltam. Mivel azonban latta, hogy kello osztonzes nelkul nem vagyok hajlando nyil egyenesen az altala mutatott uton (azaz egyenesen Teti piramisa fele) menni, egy jo darabon elkisert.

Teti piramisahoz erve nagyon nem ertettek a rendorok, hogy hogy bukkantam elo a sivatagbol. Teny, hogy nem nagyon jar arra senki. Meg nem is szabad. De en semmi rosszat nem tettem, gyorsan rabeszeltem oket, hogy nem erdemes velem foglalkozni. Megneztem a Teti piramisa melletti ket hatalmas masztabat, Merereka illetve Kagemni sitjat. Majd bemereszkedtem a piramisba is, hogy vegre talalkozzak piramisszovegekkel. Ezeket csak egy par piramisban irtak fel es csak Szakkaraban. Es ezek kozul Tetie az eggyetlen piramis, ami latogathato.

Kovetkezo utam Uszerkaf piramisahoz vezetett. Ut kozben hallom, hogy valaki ordibal utanam. Mar megint talaltam valmit, amit nem szabadna megnezni. Aztan a srac valami olyasmit mondott, hogy oke mehetek. Hogy ezt arra ertette-e, hogy odamehetek a piramishoz, nem tudom. Nem tudtam eldonteni, hogy a piramisra vagy az utra mutogat-e. En persze ugy dontottem, hogy a piramisra, meg is nezegettem, illetve a sirokat is a kornyeken, de nem mertem nagyon maszkalni, hogy ne lassanak meg. Inkabb tovabb is alltam Dzsoszer piramisahoz.

Odaerve kicsit pihentem egy arnyekos helyen, kozben eldumaltam egy rakat helyivel. Rendorokkel, jegyszedokkel, stb. Majd kicsit beneztem a piramiskorzetbe, elsetaltam a vegre turistamentes oszlopcsrnokban, majd elindultam a kijarat fele. De nem akartam meg hazamenni, csak Ramezekat megkerulve akartam eljutni Horemheb (19. dinasztia beli farao) sirjahoz. Itteni sirjat meg akkoriban epitette, amikor hadvezer volt. Faraokent kesobb uj sirt epitett a Kiralyok Volgyeben. El is jutottam oda, ahol meg sok mas ujbirodalmi sir is van. Osszefutottam egy helyi csavoval, aki mondta, hogy sajnos nem mutathatja meg oket. Es eleg szomoruan mondogatta: "shurti, shurti" (vagyis: rendor, rendor).

Gondolkoztam mi tevo legyek. Mivel meg volt ero labamban, gondoltam elindulok delre. A kozponttol igen messze tobb helyen is vannak meg piramisok. El is indultam felfedezni oket. De ra kellett jonnom, hogy minden, amit nem nez meg minden turista, az zarva van. Es ok jo ha egy orat szannak Szakkarara. Egy ujjabb helyi elmagyarazta, hogy ide nem johetek. Aztan nemi rabeszelessel tovabb mehettem. A nagy kopar sivatag kozepen van egy kis terulet, ahol 6. dinasztia kori szereny sirok vannak. En ugy ertettem, hogy oda mehetek be. Be is mentem, de aztan rohant utanam a csoka, hogy ezt nem kene. De addigra mar bejartam azt a par sirt. Mondta, hogy csak "aala tuul" (=egyenesen) mehetek.

Ekkorra mar messze elhagytam mindent, a sivatag kozepen csak a dombtetokon allo nehany bodega emlekeztetett ra, hogy nem vagyok egyedul. Es csak setaltam, idonkent leulve, bamulva a gyonyoru sivatagot. Ez olyan volt, ahogy elkepzeltem. Gyonyoru, valtozatos szinek, alakok es mindez teljesen a termeszet munkaja. Aztan egyszercsak egy csoka ilkezdett rohanni felem az egyik bodegabol. MAr vagy kifutotta a tudejet mire elert. Megkerdezte mit akarok, mit csinalok itt. En meg mondtam, hogy mecsek a deli piramisokhoz. Talan gond? Erre mondta, hogy nem, nem baj. Menjek csak. Nem igazan vilagos, hogy miert futott ugy oda hozzam, de ezt nem is fogom megtudni.

Aztan vegre elertem az elso piramist. Itt egy jokora halotti templom is all a piramis mellett, tele romokkal. Igen kellemes erzes volt, egyedul setalni koztuk. Aztan ennek vegeszakadt. Hallottam, hogy valaki kiabal, de nem ertettem, honnan. Aztan rajottem, hogy a piramis tetejerul. Annyira romos ez a piramis, hogy a tetejere orbodet epitettek. Es onnan kiabalt valaki. Felmesztam hozza, majd elmagyarazta, hogy persze ez is zarva van. De nagyo nkedves volt, vendegul latott egy teara. Mint vegre megtudtam, I. Pepi pramisan uldogeltunk. Gyonyoru kilatas nyilt innen a Szakkarara, illetve a szomszedos sirmezore, ami szepen helyre volt allitva. Nem is tudtam elkepzelni, hogy miert nem lehet ezt latogatni, ha egyszer helyrehoztak. De baratom elvitt egy kellemes setara a romok kozt. Ekkorra mar kezdtem kimerulni, mer vagy hat oraja a tuzo napon maszkaltam es otthon felejtette fejkendomet. Gondolkoztam, hogy ellatogassak az innen meg vagy egy oras setara levo legdelibb reszre, de mar nem volt erom. Masreszt meg mar elmult 5 ora es elvileg 4-kor zar a terulet.

Inkabb Szakkara fele vettem az iranyt. Egy jokora domb tetejere erve leultem es nezegettem, ahogy a helyi gyerekek a sivatagban fociznak. Rendkivul baratsagos kep volt. Aztan leseteltam a faluhoz. A focipalyak mellett megrohant vagy 15 kisfiu. Elsore azt hittem penzt akarnak, de pozitivan csalodtam. Egytol egyik azt kerdezgettek, hogy hova megyek, mit tudnak segiteni, stb. Egyik srac (lehetett vagy 9 eves) nagyon meghatott, amikor angolul kerdezte, hogy hogy hivnak. Nehezen tudjatok elkepzelni, de a legtobb felnott nem tud ennyit angolul. A left es a right itt mar skillnek szamit, de azt is mindig forditva mondjak.

Maga a falu igen kellemes hely. Minden tele datolyapalmakkal, ugyan olyan, vakolatlan teglahazakkal. Es mindenhol csak palmafakat latni. Meg sajnos sok helyen szemetet. Az emberek pedig sorra jonnek, hogy hova megyek, mit keresek, vagy csak hogy megkerdezzek hogy vagyok. Ez is nagyon furcsa egy magyarnak, hogy miert kerdezi meg egy idegen ember, hogy hogy van. De ugyanakkor baratsagos es kedves. Egy boltos annyira megorult, hogy par szot arabul beszelgettunk, hogy ingyen adta a gyumolcslevet, amit venni akartam. Aztan vegig setaltam Szakkaran, mire talaltam egy buszt, ami elvitt Badraseinbe. Itt az teljesen normalis, hogy a mellettem ulo lany kiuvolt menet kozben baratnojenek:
Ja Noor! Aamile? (He, Noor! Hogy vagy?--O meg fulig ero mosollyan teszi fel ugyan ezt a kerdest. Mire a mellettem ulo lany szinten mosolyogva igy felel: Kvajsz. Ezen beszelgetest csak azert irtam le, mert hihetetlen, hogy hogy tudnak orulni annak, hogy latjak egymast.

Ezt kovetoen tovabbi harom busszal mar haza is ertem. Majd johetett vegre egy jo kis zuhany.

.-====o====-.
"Az ember retteg az időtől, de az idő is retteg a piramisoktól." /Egy arab közmondás/


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája: Re: Bigi utinaplója
HozzászólásElküldve: 2008.07.23. 18:55 
Tjati (Admin)
Tjati (Admin)
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.03. 19:38
Hozzászólások: 1254
Tartózkodási hely:
t3 hwt Dsr
Offline
Conquistador írta:
nem fenékig tejfel a paradicsom
Húha, micsoda képzavar... :D

.-====o====-.
[ img ] - HoremWeb
Rejtettebb a szép beszéd a Zöld Kőnél (smaragdnál)
De megtalálni a szolgálóleánynál az örlőkő mellett

(Ptahhotep)


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája: Re: Bigi utinaplója
HozzászólásElküldve: 2008.07.22. 16:29 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
Mondtam én, ha az ember belekerül odakünn' a hivatalos ügyek intézésének ördögi körébe, máris nem fenékig tejfel a paradicsom... :Széth: a hazai egészségügyi rendszer csikorgását alapul véve nem is merek rá gondolni, mi lehet egy ottani kórházban...
Kitartás...
C

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája: Re: Bigi utinaplója
HozzászólásElküldve: 2008.07.22. 14:42 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2007.01.21. 00:37
Hozzászólások: 233
Tartózkodási hely:
Budapest
Offline
Kedves Vendeg!

A latin nevet nem tudom, de igy irjak at angolul helyesen (az elozot kiejtes alapjan irtam, magyarositva): molokheya. Egy masik neve: Jew's Mallow. A novenynek is ez a neve, abbol csinaljak az etelt. Szerintem ha kerdezoskodsz, biztos talalsz Marokkoban is. Mielott azonban nagyon irigyelne akarki is, tovabbra sem tudtam semmit csinalni, mint rohangalni es uldogelni a Husszein nevu korhazban. Szoval nem olyan jo itt mostansag. Csak remelni tudom, hogy meg eljutok valahova. Es meg nagon sok mindent nem lattam...

Viszont sikerult feltennem 172 kepemet.
Itt megtalaljatok oket.

.-====o====-.
"Az ember retteg az időtől, de az idő is retteg a piramisoktól." /Egy arab közmondás/


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája: Re: Bigi utinaplója
HozzászólásElküldve: 2008.07.19. 12:28 
[quote="Bigi"]Mindenkinek ajanlom kiprobalni a moulokhejat...[/quote]
Bigi nagyon tetszik a naplód, kicsit irigykedek is. [size=85](Igaz most megyek 3 hétre Marokkóba, de azért az nem ugyanaz)[/size] Gyors kérdés; milyen növényből lehet ez a moulokhej? Tudod az angol (na adj Isten latin) nevét?


Vissza a tetejére
  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája: Re: Bigi utinaplója
HozzászólásElküldve: 2008.07.19. 00:44 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2007.01.21. 00:37
Hozzászólások: 233
Tartózkodási hely:
Budapest
Offline
Vegre egy csodaszep nap. Mint mikor nagyon var az ember valamit, majd mikor eljon meg szebb, mint amire szamitott.

Kitalatam, hogy ma az egesz napot Gizaban toltom. 7:40-re szolt az ebresztom, de 5 utan sikerult vegre elaludnom. Szoval kelloen elaludtam, mar elmult del, mire felkeltem. Gondoltam nem baj, akkor is elmegyek Gizaba. 1 korul mar oda is ertem, de pentek leven meg akadt egy kis elfoglaltsagom, szoval csak fel 3-kor leptem be vegre a piramisok teruletere.

Elsokent Hauefre (Kefren) volgytemplomaban kezdtem, az van a legkozelebb a bejarathoz. Kicsit uldogeltem bamulva a szfinxet, meg az orra helyen sutkerezo galambokat. Orakat tudtam volna ott uldogelni, de zavart a sok turista. Ugyhogy tovabb alltam, a kozponti sirmezoben fojtattam vizitem, ami a szfonxtol delnyugatra van. Itt minden tele van sirokkal, masztabakkal (pad alaku sir) es aknakkal, amikbe szinten temetkeztek. Itt setlgattam egyes-gyedul. Ide turista nem jon el. Ok megelegszenek a szfinx es a harom nagy piramis lefotozasaval. De en ugy voltam az egesszel, mint mikor a kesobi szerelmevel ismerkedik az ember. Nem tamadhatja le, csak tapogatozik, ismerkedik. Es en alaposan meg akartam ismerni kedvesem. Csak setaltam a sirok kozott, helyenkent bekukucskalva egy-egy lezaratlan sirba. Bemenni csak azert nem mentem, mert otthon hagytam a zseblampam es meg mert egy halom szemeten kivul nincs ezekben semmi. Aztan leultem egy szikla peremere es csak nezegettem az elottem elterulo sivatagot, illetve a kepbe becsiszo modern temetot es Menkaure (Mukerinosz) piramisat. Ekkor jutott eszembe, amit Germanusz Gyula irt egyik konyveben. Amikor Egyiptomban volt ideje mindig kijott a piramisokhoz, es csak nezte az elterulo vegtelen sivatagot. Meses volt, az erzes felejthetetlen marad...

Ez utan tovabb alltam, kicsit meg kolbaszoltam a sirok kozt, majd Menkaure piramisahoz vezeto valamikori feljarout maradvanyaim mentem el a piramishoz. Itt kicsit baratkoztam egy rendorrel, aki magyarazta nekem, hogy milyen szogbol a legjobb lefotozni Hauefre piramisat. De engem ma nem erdekelt a fotozas, csak taskamban cipeltem gepemet. Valahogy tulsagosan magaval ragadott a hely ahhoz, hogy egy LCD kijelzon keresztul nezzem. Aki mar erzett ilyet, talan megerti.

Ezt kovetoen elsetaltam a Hauefre piramis mellet, majd nyugatra a sivatag fele indultam, ott azonban egy ferfi szovatette, hogy nem nagyon kellene erre koszalni. Szoval maradt a Kheopsz- =piramis fele vezeto ut, de gyorsan le is tertem rola. A nagypiramistol nyugatra rengeteg sir van. Eloszor az egyik toveben elfogyasztottam ebedemet (egy cigit es egy kis vizet), majd nekialltam maszkalni a sirok kozt. Ez vagy ket oraig tartott, hatalmas terulet van itt tele sirokkal. Vannak egyszeru sirgodrok, hatalmas es kisebb masztabak es aknak. En mindenhova, ahova csak lehettett bekukucskaltam. Sok kisebb sir nyitva volt. Kevesben talaltam erdekeset, egy-egy diszitett faldarab vagy alajto azonban nagyon szep volt. A legszebb egy fa toloajto moge volt rejte. Kivancsisagom nem hagyott nyugodni, hogy mi lehet ott, eltoltam az ajtot es egy csodalatosan epp, feherre meszelt alajto allt ott. Sok sir ugy tunt, mintha csak reszben lenne feltarva. Sok helyen lattam az asatasoknal hasznalatos borzsakokat. Egy eldugott kis sirba bemereszkedve meg 4 okori vazat is talaltam. Meg is fogdostam az eggyiket. De szivesen hazahoztam volna... A sirok kozt lattam meg szinten regeszek altal hasznalt, filmekbol ismert banyakocsikat, amik sinpalyan futnak. Egy sirban pedig szinten regeszek alltal hasznalt hosszmertekeket lattam.

Mikozben a sirok kozt maszkaltam nem sok kellett, hogy ott vesszek. Mint mar mondtam eleg sok a sirakna, amik kozul csak keves van lefedve. A felig megkovesedett homokban meg nem latszik, hogy mi az, ami stabil ko, es mi az ami omlos homok. Meg is csusztam egy akna mellett. Doltem is szepen be a godorbe. Cserencsere azonban sikerult kezzel labbal valahogy kitamasztanom magam, igy nem zuhantam le. Mi utan kimasztam megneztem milyen mely. Nem nagyon tudtam kivenni az aljat... Egy olyan 6 meterre saccoltam legalabb. De hala Istannek megusztam es ez utan mar ovatosabban maszkaltam. Tovabb setaltam a sirok kozott, de mar vissza Khufu piramisa fele.

A felmentem piramis bejaratahoz, ahova ugyan nem volt jegyem (tobbszoroseba kerul, mint az egesz terulet), de legalabb meg akartam nezni. Erre egy srac (lehetett vagy 15 eves) elkezbett kiabalni, hogy jojjek le onnan. Lementem, majd elkerte a jegyem. Mar nem tudom miert adtam oda neki, de magyarazta, hogy o itt dolgozik es mutat nekem egy-ket erdekesseget. Gondoltam miert ne, hatha tud valami jo helyet, amit magamtol nem talalnek meg. Nem lett igazam. Magyarazta, hogy honnan erdemes lefotozni a piramist, kozben meg el akart vinni valahova. Kiderult, hogy lovaglasra akar rabeszelni. Sokan valasztjak ezt a modot a kornyek bajarasara, de nekem nem volt kedvem. A sracbol meg lassan elegem lett, nem hagyta hogy oda menjek ahova akarok. Megmondtam neki, hogy adja vissza jegyemet es hagyjon beken. Jegyemet visszaadta, de jott a baksis, baksis. Meg nem vesztettem el a turelmemet, de kelloen erenyesen elmagyaraztam neki, hogy azt felejtse el. Valahogy sikerult is lebeszelnem.

Tovabb folytattam setamat, bementem Neferherenptah kiralyne (Khufu felesege) kis piramisaba, majd harom szep masztabat is megneztem (vegre talaltam legalisan latogathato sirt). Ekkorra mar haromnegyed hat volt es elegge ugy tunt, hogy zarni akarnak. En meg igen faradt voltam a setalastol, vizem is elfogyitt, ugyhogy a kijarat fele vettem az iranyt. Betertem egy kozeli kis mecsetbe, majd elfogyasztottam vegre mai elso kajamat, egy shawarmat (gyroszt). Ez utan harom busszal haza is jutottam.

.-====o====-.
"Az ember retteg az időtől, de az idő is retteg a piramisoktól." /Egy arab közmondás/


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 24 hozzászólás ]  Oldal 1, 2, 3  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
© 1999-2008 KEMET = Az Ókori Egyiptom - minden jog fenntartva.
Forum powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség