Deprecated: Function set_magic_quotes_runtime() is deprecated in /var/www/clients/client1470/web7997/web/forum/common.php on line 106 [phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/session.php on line 885: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/session.php on line 885: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/session.php on line 885: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/functions.php on line 3391: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/functions.php on line 3393: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/functions.php on line 3394: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
[phpBB Debug] PHP Notice: in file /includes/functions.php on line 3395: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /common.php:106)
KEMET = Az Ókori Egyiptom • Téma megtekintése - Skizoid 3pnapló avagy hasznos tanácsok magánosan sétálóknak
Szárnyas napkorong

KEMET = Az Ókori Egyiptom

Üdvözlet a betérőnek!
* GyIK  * Keresés  * Társalgó  * Képtár
Pontos idő: 2018.06.21. 16:53

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 61 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 3, 4, 5, 6, 7  Következő
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: sirba vigad a magyar...
HozzászólásElküldve: 2008.01.03. 19:04 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
bocsassatok meg a kisbetuert, szorul a klaviatura...

tegnapi napom a szokasosan kezdodott, aztan megmasztam a gurnai dombokat, csukott sirok utan kutatva... ismet... a tegnapelotti kofaragos bacsinal kotottunk ki, ahol kifaragtam magamnak egy darab meszkobol Ramszesz fejet, elesre csiszitelt csavarhuzoval, de ami nekunk erdekes az ezutan jon. a csalad egy sirban lakik... lemesz a haz ala, es egy rongalt sir van ott, valamicske faragas meg latszik a bejarati felfakon, egy fej es nemi buta kis hiero, nem tom a korat meghatarozni de anny biztos nem ramesszida, legalabbis szerintem, azok nem nagyon faragcsaltak inkabb festegettek. beljebb egz ketoszlopos helyiseg, most tyukok laknak benne, az egyik oszlopon meg megvan Ozirisz szobra, erosen rongaltan, arc nelkul, a masikon mar nincs... innen folyoso, igen rovid, tan harom meter, aztan a sirkamra, mindezek diszitetlenek. a sirkamrabol ket masik sir nyilik, jo tiz meterrel mennek lejjebb, a bejaratukbol csak a teteje, ugy negyven centi esik a padloszint fole, gondosan be vannak falazva, inkabb berakva kovekkel, a bacsi borotvalkozocuccai ezeken a koveken leledzenek... meseli, a sirkamraban volt valami koporsomaradek amit aztan elvittettek Kairoba. a siron nincs szam, nem tudtam beazonositani. csinaltam parkepet, majd meglatjatok, szomoru-szep...



ma reggel megint a ramesszeum, vegre sikerult kikonyorogni egy audienciat a rrancia doktortol, aztan atmentem a masik oldalra nemi munkeaszkozert, tusert meg cerkaert, megrajzoltam valakinek Ofelseget aztan teleraktam a hsam s most megyek aludni mert holnap a reggeli vonattal vissazamegyek Abydosba, befustolozni a ramesszida templomocskat meg valami Hathor-tehenet rekonstrualni, aminek a fele hianyzik es egy ottani ifju inspektor baratom teljesen szerelmes bele. a tehen alatt Ofelsege guggol es masszirozza a csecset hogy gyujjon belole a hatalom...

joccakat Magyarok...
kicsit vagyom am haza...

[ img ]

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Conquistador 2008.01.19. 17:22-kor.

Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája:
HozzászólásElküldve: 2008.01.01. 17:56 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
Harmincegyedike

A szokott, számotokra már unalmas napirend, reggel Ramesszeum, kicsit nyalakodhattam a kisleletek között. Erotikus kerámiák voltak, elsőre rómainak néztem, aztán gyorsan rám piritottak, hogy a cucc újbirodalmi. Volt vagy hat darab, pucér nők voltak rajtuk... Volt egy bronz ankh, olyan féltenyérnyi, egy aprócska, talán A4-lap méretű fekete kősztélé darabja, meg egy csomó festett cserép... Hát, megint hazavágytam a múzeumba, az én kis cuccaim közé, meg a negyvenfokos nyári mneleget is visszasirtam, itt én soha nem lehetek olya hasznos mint othon. Epigráfus semmiképp nem lehetnék, ma láttam Philippe-t az állványzaton mászkálni, mondta, mikor a tetejére ért a Dapuros falnak, menjek fel és nézzem meg Ramszesz egyik fejét, de bármennyire is vágytam oda fel, legfeljebb ha szárnyaim lettek volna, akkor... Ja, kisért a paraolimpia szelleme... Új versenyszám lehetne, felmászol a falra, felterited a celofánt, rajzolsz aztán lejössz... Nem sokan tudnánk megcsinálni, mi, hikomatosok, ki ezért, ki azért... Na azért összeszorult a szivem rendesen...
Déluátnra megjöttek az itt élő britek - amerikaiak, még egy ilyen tarka és jópofa társaságot életemben nem láttam... Stan, a nagydarab angol elvitt minket, másodmagammal ehagyott, szomorú-szép helyekre, persze elsőként Malkatát akartam látni, aztán megmásztunk egy cseréphegyet ahol akadt is némi újbirodalmi cucc a kezembe, egy helyi fiúcskától pedig vettem tiz fontért egy fajansz kartustöredéket, a név kivehetetlen, ha akarom MenMaatRe, ha akarom NebMaatRe... Tán inkább a második, ha egyáltalán ott találta. Stan mesélte, a gyerkőcök egész nap a dombokon játszanak, sokminden jó akad a kezükbe, talán több mint a régészeimnek a Ramesszeumban. Aztán mentünk tovább, ptolemikus képlna, Izisznek cimezve, csodálatos, bár tudjátok, nagggyon' utálok mindent ami ptolemikus de ez nagyon szép volt, kár hogy elhanyagolt, tele volt galambszarral. Volt előtte valami aprócska pylonféleség, egy egykori szent tó, kikövezve az alja, mint a mai kerti medencéknek, kicsike volt tele szeméttel. Aztán, vele szemben III. Amenhotep szed-ünnepi templomocskája, már ami maradt belőle, első látásra egy halom sártégla, de átlátva a szerkezetét gyönyörű lehetett akkoriban. Kis udvara van elöl, mögötte közvetlen két rámpa visz fel egy emelvényre, gondolom itt csillogott - villogott az öreg NebMaatRe rendszeresen visszatérő időnközönként, aztán mögötte egy csomó szobácska, raktár vagy tudomisémmi'...
Ez utóbbi olyan szép volt hogy elbőgtem magam...

Ezu volt tegnap...

Ma reggel a szokott, elaludtam kicsit, a franciák viccből elkezdtek húzni, mind az órájára bökdösött és csóválta a fejét. Mindezt reggel hétkor. Megrajzoltam egy 'kékkövet', aztán átmentem a szemben levő oldalra, gondoltam, nyalakszom kicsit a zárt sirok között, de ahhoz előbb kellett volna kelnem, mint tavaly, hajnalban. Nyugtom nem volt a helyiektől, ki azt akarta, rajzoljam le, ki feleségül kért - ez utóbbi alig volt tizenöt éves. aztán megjelent a gafir, kinyitotta az Uszerhat-sirt, gonodoltam, ha már kinyitja, bemegyek - I. Széthi alatti - hát nagyon szép volt, lehelletfinom ábrákkal, megint elbőgtem magam. Aztán kinyitotta a Khonsut, ott már voltam és annk idején elfeledtem megkeresni Őfelségét a falon, most elsőre megtaláltam, bár nagyon meg van rongálódva. Csodálatos lehetett, áll egy szent bárkán, egy szentélyben, előtte Khonsu párducbőrben hajlong... Őfelsége persze rém elegáns, finom, áttetsző, hosszú köpeny van rajta, meg valami cucc a kezében. Az Olympus nyolc megapixele csődöt mondott a fényviszonyok miatt, Őfelségéből és papjaiból paca lett, igy nekiálltam rajzolni, de csak skiccel i tudtam mert a kulcsember egyfolytában morgott, nem tudom, miért, mert utána még egy sirt kinyitott, az már tizennyolcadik dinasztia volt, a névre nem emlékszem...

Aztán átsétáltam Habuba, megkeresni a Ramesszeumból átlevitált éds forditva beépitett köveket, meg is lettek, nem lett meg azonban egy olyan jelenet sem, ahol III. Ramszesz a Másodiknak áldoz, de meglett egy olyan ahol ott vannak mind a ketten, Őfelségének meglehetősen bamba a képe... Aztán teleraktam a hasam és hazajöttem...

Iszonyatos zsivaj van már most, kicsit tanulgatok aztán megpróbálok elaludni, reggel várnak Őfelsége meg a franciák...

Boldog Új Évet...
C

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája:
HozzászólásElküldve: 2008.01.01. 17:44 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
Francia konyha...
A tegnap emlitésre sem méltón ment el, leszámitva a napi betevő ramesszida gyönyöröket, egy kapubejáratot fogtam ki, most már átkozom mert második napja rajzolom és még mindig csak a fele van kész, árnyékban van, a kő rossz megtartású és nem látszanak jól a kis mocsok hieroglifák. Igy amit nem látok rendesen, kénytelen vagyok kicsikozni, nehogy hülyeség legyen a feliratból. Tegnap találkoztam egy fura bogárral, talán magamnál is furább. Eufémia a neve, ugy ötven és hatvan között, nagyon rossz foggal és valószinű, rossz termászettel is, mert később közölte velem, szerencsés vagyok, hogy egyáltalán alászállott hozzám, mert ő nem nagyon beszél az emberekkel. Három hónapot van kint, évente kétszer, a mázlista, még nagyobb a szerencséje és még irigyebb vagyok rá, hogy egy köpésre lakik a Ramesszeumtól és minden nap ott lehet, ott is van...

No most figyeljetek jól!
Illusztrálni sajnos nem tudom, bár próbálok majd szerezni egy brosit Eufémia kiállitásáról, de tegnap mikor be akartam nézni oda, félúton nekem akart esni egy csúf sárga kutya, nyolc követ küldtem bele de egyre csak mérgesebb lett...
Szóval, Eufémia az első pylont rajzolja de nem akárhogy. Olyanok a rajzai mint a sziklarajzok, nem tudom, melyik nép és kor, Daniken vezeti le csúfosan - "szkafanderes istenek" meg hasonlók, de biztosan jobban tudjátok. Na, Eufémia is mindenféle földönkivüli lényeket meg ufókat lát bele az első pylon tönkrement ábráiba - oké, Őfelsége földöntúli jelenség - mutatta is, a kedvence egy madárfejű asszony. A Madárember jut eszembe, az öreg Kvasz András története... Na hát én semmi különöset nem látok az első pylonon, mármint földönkivülieket meg hasonlókat, ez sem más, mint Őfelsége kőbe vésett propagandaplakátja - Én Vagyok a Legnagyobb - vagy ahogyan Abydosban Amirnak mondtam - The Big Liar... Eufémia akvarellel fest, de csak vonalakat, egy leporellóhoz hasonlitó, kihajtogatós kis könyvecskébe. Eszembe jut az aznapi ténykedésem a kapufélfán és kiréz a hideg, mit összeszarozok én itt, mikor ez ilyen egyszerű.

Este Mohammednél voltam vacsorázni, megint fűzött a hülyeséggel hogy feleségül vesz, alig birom visszafojtani a röhögést, és nem tudom megmagyarázni neki - még igy sem hogy két éve ismerem - hogy nem minden európai nőnemű jön ide csupán a gyönyört keresni - jó, másfajta gyönyör az enyém... Az öreg AbdElRassoul, meglátva a szakadt gatyámat, el akart ráncigálni a faluban a szabóhoz, hogy méret után varrasson nekem galabiját... Ja, más - nem hiszitek el, Ramesszeum ide vagy oda, tegnap tizig aludtam, aztán persze rohanhattam - ma már visszaállt a rend, ötkor keltem, szépen elsétáltam - ötven perc gyalog - és befészkeltem. Előtte persze megkértem szépen Őfelségét, vezesse már elém a franciákat, kettő jött is úgy nyolc körül. Jean-Claude marha mókés fickó, magamfajta csavargó, csak szerencsésebb, bejárta a fél világot. Ma volt itt utoljára, holnap Thaiföldre megy, de végigsorolta fél Távol-Keletet, sőt három évig indiában is dolgozott. Kőfaragó, épp betegszobás, az ujjára esett a kő, az ujja úgy néz ki mint egy nagy krinolin.Őszülő haját két vékony copfban hordja, a fején kagylókkal kivarrt szélű barrettsapka... Már a szeme sem áll jól, kár hogy nem fényképeztem le, jelenség. Philippe epigráfus, azon kivül, hogy kicsit duci, jean-Claude mellett fel sem tűnik. Celofánpapirral támadja a falat, van nála egy rahedli, celluxxal ügyeskedi fel a kőre. Mindeketten rém kedvesek, nagyképűségnek semmi nyoma - pedig sajnos innen nem messze, a szomszéd ásatáson is főleg olyanokat láttam - európaiakat - akiknek, ha esne az eső, annyi viz menne az orrába, hogy megfulladnának... Na ezt most jól körülirtam. A kiválasztottak magabiztos fennsőbbségével mászkálnak a .... felszinen... nem is tudom, itt hogy hivják, nálunk odahaza felszin. Olaszok, asszem' II. Amenhotep kori cuccot ásnak. Nagyon nagy felszin, annyi szent...

A mienk kicsit, tegnap megnéztem, de van mit dolgozni rajta, főleg ebben a tempóban. Reggel fél héttől délig dolgoznak, főleg a meddőket pakolják kifelé, meg a köveket, az évezredek alatt keményre gyógyult rétegeket, amik alatt ki tudja, mi van. Most már átlátom, mi micsoda, a szentély mögötti nagy területen még lesz egy-vagy két helyiség, egyelőre az oszlopok teteje látszik ki, azon járunk, jártok... Ugyanúgy Tuja királyné kis szentélye, egy ajtóbejárat teteje látszik a törmelék alatt, meg két feljáró... Na aztán ott van a Palota - elképzelem ahogy Őfelsége egy csendes őszi délután ejtőzik - mondta is Eufémia, hamarosan lebontják a környező házakat, hogy még nagyobb legyen az ásatási terület... Nem tudom, jó ötlet-e...

Saját gardedámom van, egy pisztolyos fickó vigyáz rám, meg a cuccaimra. Van is miért, percenként jönnek oda piszkálni, ki vagyok és mit keresek itt, és győzzem kimagyarázni, hogy nem vagyok tagja egyetlen magyar expediciónak sem, nem hallgatok egyiptológiát, és különben sincs velem senki. Egy idő után telelett' velük a hócipőm, egyvalaki volt aki nem kérdezett és nem kötött belém - és amiért utána el is bőgtem magam - tiz óra felé csendben bejött Christian Leblanc, nem szólt semmit, csak köszönt, kezet fogott s megpróbált franciául kommunikálni - igen gyorsan beszélt - aztán mikor látta, ez ennyire nem megy, megdajkálta a lelkem angolul és ott is felejtett. Amúgy Jean-Claude és Philippe is rácáfolnak, hogy a franciák nem hajlandók más nyelven megnyilvánulni... Leblanc egyszerre három felszinen dolgozik, itt, a Merneptah sirjában meg a Királynék Völgyében, itt két hét múlva be is fejezi... Már értem, miért haladnak ilyen lassan, mi odahaza reggeltől estig dolgozunk... Nem tudom, mit fog szólni a kész rajzhoz, nem merem odarajzolni azokat a dolgokat, amiket nem látok tisztán... Amúgy érdekes módon, eddig szinte csak rossz megtartású fal jutott rajzolni, nem számitva a kaját áldozó Ramszeszt Abydosban...

Nem jutottam a rajz végére, a gardedámom az orrom alá dugta a menyasszonya fényképét, azzal eljátszottam egy darabig, aztán végigfüstölőztük a Ramesszeumat Jean-Claude-dal, elbúcsúzott - irány Thaiföld a három gyerekkel meg a feleséggel - elmentek és én ott maradtam egyedül Őfelsége Lelkével... Aztán eszembe jutott, a francba', én itten irigykedek a szomszédokra, én meg nem teszek érte semmit, úgyhogy kajáltam egy nagyot Memnonéknál - ahol megint nagyot nevettem - a rajzom bent lóg az étteremben, bekeretezve - aztán rohantam haza tanulni... Úgyhogy megyek is, ki kell nyitnom a vallástöri könyvet...

Bonsoir'...
C

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája:
HozzászólásElküldve: 2007.12.27. 19:10 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
Ez mar megen Luxor, nem szivesen jottem ide vissza. Ejjel kettoig vagy inkabb hajnali kettoig fenn voltam, megvalotttuk Amirral a vilagot, aludtam par orat aztan mentem Ramszeszhez. Imaim meghallgatasra talaltak, fel kilenc fele egy csapat helybeli takaritotta a szomoru-szep kis templomot... Vegigfotoztam amit nem tudtam lerajzolni, meg a tetejere is felmasztam, aztan atmentem a Szetibe hogy megismerkedjek a teleobjektiv minden varazsaval, jo kis cucc. Nekem ezek az elso komolyabb gepeim, mindketto masodkezbol, egy oreg Canon EOS es egy dognehez Olympus...
Aztan elduhajkodtam a harom ifju inspektorral, valamiert komaljak a rajzaimat, a heten jonnek ide Luxorba dolgozni, legalabb lesz tarsasagom. Nyalakodtunk a delikat cuccokon a Szetiben, omlott a nyalam rendesen es eleg erdekeseket mondogattak.

Aztan az egyik visszajott velem a Ramszeszbe, vegignezte ahogy Vojtyla utan szabadon megcsokolom az aljzatot, eljott velem kipakolni a mosogepet, aztan menni kellett az allomsara.

Nem fogjatok elhinni, mindez a par nap ketszaz fontomba kerult, es meg soha nem ereztem ennyi szeretetet idekint, mint itt. Ki ne hagyjatok ha megtehetitek...

Tegnap este megrajzoltam az utolsot, Ofelsege all a sajat kvartelyaban, egy kokapu ket oszlopa kozott, csukva a szeme, osszekulcsolja a ket kezet mintha varna valamire, mintha nagyon kerne valamit. Utana mar nem volt kedvem rajzolni. Szanom ezt a helyet nagyon... Vetekszik a Ramesszeummal, oda ott van a Leblanc, de erre nem vigyaz senki... Szepen lassan el fog tunni vagy ami rosszabb, amitol sokan felnek kint, hogy az amerikaiak oda is befeszkelik magukat... Amugy az amerikaiak rajzolo technikusa elfelejtett kijonni dolgozni, mondtak az inspektorok, hogy a sohagi fonok azt hitte en vagyok az es nagyon merges lett hogy miert a Ramszeszben mulatja az idot az ecceri technikus, miert nem megy felvenni a papirokat meg a munkat, aztan persze kiderult, csak en vagyok az...

Hat ennyi volt, de azt hiszem, meg eccer viszzamegyek egy napra legalabb, megszeretgetni az en kis tempolomat. Hazafele egy olasz ugyveddel, Mauroval utaztam, kellemes ficko, ugy nez ki mint Woody Allen, ki nem neznetek belole hogy beutazta mar a fel vilagot... Nalam is nagyobb csovezo, bar neki tele a zsebe szazfontosokkal... Na viszlat valamikor, nemtom mikor, holnap sokaig akarok aludni aztan megyek szeretgetni a Ramesszeumomat meg duhajkodni az itteni amerikai meg angol aranyifjakkal...

Joejt
C
Na meg Ofelsege, aki mar javaban alszik...

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája:
HozzászólásElküldve: 2007.12.27. 18:51 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
Ezotrip

Tegnap kicsit letértem a történet vonaláról ottan', hogy az infjú inspektor körbevezette egyik ezoterikus lakótársamat a Széthi-templomban. Az ezók' fennen hangoztatják, nekik édes mindegy, mi van a falakon, nekik a hely szelleme a fontos. Na erre megint majdnem elnevettem magam. Gátlás nélkül taperolják a festett falakat, Széthi vádlija több helyen fényesre van dörgölve. Aztán a kis nő kisétált velem az Ozierionhoz, mondta, menjek le, mossam meg a képemet a vizben meg lógassam bele a lábamat. Amúgy sem tettem volna, de a vésett cuccokra nagyon kiváncsi voltam, de a tériszony visszatartott. Az oldalkamrákban, már bent a templom területén, mindenfelé az ezók' matracai hevertek. Ma elmentek, egyedül vagyok a házban, persze Őfelsége hatalmas lelkével. tegnap megrajzoltam Őt fancsali, ravasz képpel, úgy negyven felé, és élete delén túl, úgy hetvenesnek.

Ma találtam egy félholt oszlopot, azt rajzoltam, olyan rossz állapotban van, hogy nem sok időt adok neki. Esküszöm, ha egyszer visszajövök, kitakaritom ezt a templomot, minden nap egy-egy részét, siralom ami itt van... Egészen belaktam, lakhatóbb mint a Ramesszeum, néha egy-egy kóbor turista idetéved a konvojból, amúgy senki. Elvétve egy-egy pohár tea sétál be a gafir kezében, néha megnéznek, élek-e még... Holnap vissza kell menjek Luxorba, most nem szivesen teszem, szeretem ezt a helyet, most újabb ötvenegy hétig senki nem lesz, aki "lakja"... Vagy hála az égnek, hogy nem lesz, aki lakja, nem tudom... Ha kinézek a tetőről, pont rálátok... Sirok ha ránézek, hogy itt kell hagynom...

Lakik itt egy idős angol hölgy, talán ilyen lehetett Omm Seti. Anne a neve, minden reggel kiül a kávézóba, kicsit elvarázsolt ő is. A hossszabb ideig itt lakó nyugat-Európaiak rendszeresen itthagyják neki amit nem akarnak hazavinni, minden apró dolognak örül, lakótársaim is az ölébe boritottak egy tonna piperét. Caroline, a nagydarab hollandus úgy néz ki, állandó lakó, a névkártyáján ez áll - asztrológia, ezotéria, spirituális utazások Egyiptomba. Hat hét múlva visszajöhet, irigylem érte. Én azonban rájöttem, otthon mégis jó nekem, sokat tanultam az elmúlt egy evben, néha még ki is húzhatnám magam, de itt nincs nagyon mire. Rajzoló van tucatjával, mondják, igaz, a jobbak közé tartozom, ezt is mondják, de a gyengébbeket a technika segiti, itt nekem nem terem babér... Őfelsége iszonyatos biztonsággal vezeti a kezemet, tanulni azonban még mindig nem hagy, kezdek aggódni, mi lesz. Anne a "hely szellemével" magyarázza hogy nem fog az agyam Magyarország történeti földrajzára, hát nem tudom, egész nap a fülemen a walkman, de eddig semmi. Kicsit megnyugtat hogy mással is igy kezdtem...

Amir, akinél lakom, ma megkért hogy rekonstruáljak egy falrajzot a ramesszida templomból, Őfelsége egy tehén csecse alatt guggol és elemi erővel szivja azt, a jószág egy bárkán áll, a bárka előtt megintcsak Őfelsége, le is rajzoltam valamelyik nap ezt a megnyilvánulását, egy rogyásig teli áldozati aszatlka előtt... Vicces, gondoltam ma, az ábrát egészben tekintve, az égi tehénnek állatfejeket, lekaszabolt aprójószágot meg szárnyast áldozni. na, nagy nehezen elmagyaráztam Amirnak, az én képzeletem nem elég, keresni kell egy ehhez hasonó ábrázolást, annak alapján lehet vele valamit kezdeni. az ábrának csak az alsó kétharmada van meg, kábé' a tehén véknya magasságáig, onnantól semmi... Nem akarok hülyeséget rajzolni...

Ebéd után a gafir egy combos cukornáddal érkezett, hogy beengedjen, a kezembe nyomta, hogy rágjam aztán rámzárta az ajtót... Már meg sem fordul bennem, hogy netán egyszer itt felejtenek... Szeretnék még este kiülni a kedvenc márványomra és kicsit ejtőzni, de egyedül ugye nem lehet, azt meg nem akarom hogy amir lássa, hogy bőgök, mert lesz bőgés, az biztos.

Állitólag Luxorba érkezett a francia elnök, nemtom' minek, valaki mondta, remélem nem lesznek idegesek a franciák, nehogy az legyen hogy mér csak én hiányzom a nyakukba. Az orruk alá tolom az eddigi firkálmányaimat aztán meglátom, mi sül ki belőle. Amir galériát akar csinálni nekem itt, Abydosban, én meg egyre magyarázom, ezek a rajzok nem eladók, és persze szeretnék itt lenni hosszabb ideig, hogy 'piacra termeljek' de ez nem olyan egyszerű, egyedül Anne érti meg, Magyarország még mindig keleten van, én nem tehetem meg, hogy hat hétig a saját lelkemet és Őfelsége lelkét ápolgassam. Persze ki ne szeretné ezt....

Mégis, hiányoznak a hazaiak, főleg a kollégáim, most úgy érzem, nem cserélném el őket egy itteni 'elit' csapatban való munkára, még a nyári negyven fokban való aszalódás után sem, s bizony nálunk is akad ezernyi szép és izgalmas dolog, mármint munkát illetően... Itt örökkévalóságnak kellene eltelnie - már ha egyáltalán engednék, hogy egy ásatáson 'komolyan' cerkát vegyek a kezembe - hogy a saját rajzom szembenézzen velem egy múzeumi tárlóból, milyen érdekes, mindig amikor itt vagyok, azt tanulom, becsüljem meg, amim van... Mégis, otthonról meg ezerrel vágyik az ember ide kifelé'... Miért van ez, nem tudom...

Ami a sok mellébeszélés után ebből az öt napból másoknak fontos lehet...

Lakhatás - Kevinnél, 125 font/nap, reggelivel. Előnye - egyedül vagy a lakásban, illetve Kevinnel, nincsenek hangoskodó ezoterikusok. Egyperc a Széthi-templomtól, a Ramszesztől öt-nyolc. Nem kell a falun végigbumlizni. Kevinre sokszor rá kell szólni, mielőtt jönnél, mert ugyan eredetileg brit, de olyan régóta él itt, hogy az agya és a gondolkodása már egyiptomi mintát követ, s akkor még szépen mondtam, a jelszó nála is 'maalesh', amúgy imádni való fickó de első látásra ez nem tűnik fel.
Asszem azt már mondtam, hogy lehet lakni a Community House-ban, 150 font az egyágyas és 240 a kettes, nap háromszori kiadós kaja. Hozzám hasonló perverzeknek nagy előnye tetőről eléd táruló látvány, illetve hogy nem kell hosszasan bumlizni ramesszida nyalánkásgért. Nagy hátránya - Caroline hangos és kisajátitja a mosógépet.

Mi van még itt amit - mint ma kiderült, jó (kenő)pénzért lehet látni - érdemes lenne látni de nem lehet...
IV. Ramszesz templomából pár igen nagy kő, a homok alatt részben, Kom Sultan felé...
Ugyanez pepitában csak III. Ramszesz...
Amit nem láthattam - II. Ramszesz kapuja - az amerikai ásatás területén... Az amerika-ház valahol a faluban van, állitólag az Omm Seti régi háza. Nem találtam bár elég lagymatagon kerestem....
Öreg Ozirisz-templom, szintén amerikaiak....
Óbirodalmi sirok, most állitólag megint jöttek elő újak - amerikaiak és németek...
Kopt templom, Kom Sultan felé szintén, azt mondják, nagyon szép, egy holland be is ment, persze rendőrrel - de nem kenyerem a kopt cucc'...
Hétfőnként piac...

A konvoj drága, és lassabb mint a vonat, ha konvojozni akartok, keressétek Hasann Abdalatyt...

Idefelé vonatot asszem' már mondta, visszafelé a legjobb a három órási, azt mondják, ötre-fél hatra Luxorban van, de ez csak holnap derül ki. Na megyek, mert Amir mindjárt hoz kaját s nincs kulcsa a házhoz, csak ami nálam van, úgyhogy figyelnem kell, amikor elkezd dörömbölni a vasajtón...

Viszlátás'
C

[ img ]
[ img ]

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Conquistador 2008.01.19. 17:45-kor.

Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája:
HozzászólásElküldve: 2007.12.27. 18:50 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
Fogy a karácsony, itt is az első napja, huszonötödike van. Nem fogjátok elképzelni, mi történt velem tegnap este... Ugye ott maradtam abba, hogy elvonulok alunni', de a templom gafirja és rendőre lekapcsoltak, kávé-tea, az idő meg csak ment. Arabot keverve a pantomimmal igen jól megértettük egymást. Fél tizre haza is keveredtem, ami azért gáz' mert igazán fél percre lakom a templomtól. Elkezdek babrálni a fémkapuval, amihez amúgy egy kasszafúró ügyessége kellene, de már hallom is, valaki rombol lefelé a lépcsőn. Nagy lecseszésben lesz részem, Amir halálra aggódta magát, azt hitte, bemásztam a templomba. Aztán kiderül, ő igen nagy becsben áll itt, és ha a vendégei közül valaki valami rossz fát tesz a tűzre, azért Amiron verik el a port. Amúgy csak rendőri kisérettel mászkálhatnánk esténként, az vendégeiért azonban Amir jótáll, és most nagyon aggódik hogy mi lesz ebből... Szerintem semmi, de inkább nem mondom neki. Ahogy azt sem, hogy a gafir azt mondta, ha szerencsém van és senkivel nem találkozom útkjözben, simán eljuthatnék Kom Sultan-ba, de ha elkapnak, jaj nekem... Szóval Amir hosszú perceken át mogorván meredt maga elé, gondolom nem tudta, hová tegye a dolgot - amit nem értek, mert lakótársaim előszeretettel mászkálnak a faluban, élvezik az a nyüzsgést ami engem halálra idegesit.

Na aztán amekkora feneke volt eleinte a dolognak, úgy el is felejtődött...

Az inspektor ma körbevezette Lucy-t, a kis hasitottszemű holland hölgyet a Széthi-templomban. halálra röhögtem magam, az egyik oldalkápolnában vágni lehetett az olajok szagát, erre csak további derültség következett, mikor elmesélték, hogyan szokták az Ozireion vizébe lógatni a lábukat. Az Ozireion mögötti folyosót szintén nem tudtam megközeliteni, lemászhatnék ugyan az őröktől, de nincs min, és azon a részem, amire kiváncsiak voltatok páran, vastagon áll a szemét. naptárfélét sejtek benne.

Nagy szerelmem a ramesszida templommal tovább mélyült, nem tudom mi lesz a vége...

Órák óta nincs áram a faluban, lassan nem látom a billentyűket, ha az igy megy tovább, husz percen belül ránktör a sötétség...

Harmadik nap - egy doboz cigi és egy nagy üveg viz már csak öt font, pedig az arab tudásom nem cizellálódott azóta...

Na ennyi...

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája:
HozzászólásElküldve: 2007.12.27. 18:49 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
Huszonnegyedike - Vendéglő a Világ Végén...


Nem fogjátok kitalálni, mit is csinál a hozzám hasonló perverzállat karácsony szenteste. No, hogy nem a hagyományos ajándékbontogató, fenyőfás őrület van, azt gondolhatjátok, de ilyen szépet ritkán éltem mint most. Egy kő van a ♥♥♥♥ alatt, rózsagránit, jó hideg. Ez itt a sivatag határa, amúgy is hideg van. Felettem Ramszesz ege, most éppen fekete, tele csillagokkal. a kövön a ♥♥♥♥ alatt, kicsit balfelé egy akkora kartus van mint a felkarom, de kétszer olyan széles... A szem bogarába beletettem egy zacskó diákcsmegét. Panaszom csak a világitásra lehet, épphogy ideszór a refi'... alattam a templom, amiben két napja már szinte lakom... Ramszeszé... Kuncog az öreg Lélek, tetszik neki hogy kényeztetik...

A házunkból ezoterikus kvártély lett, a kétméteres - fejszerkezetileg leginkább germán harcosra - hasonlitó holland, Caroline most irja neki a reklámszöveget "Companion House" név alatt fut ezután. Becsinálok ezeken az ezoterikusokon, reggel felkelnek, kártyát vetnek, aztán elvonulnak meditálni Széthi templomába. Rajtam kivül szerintem már csak Ági derülne nagyobbat rajtuk... A házunk egész nap olajszagban meg gyertyafényben uszik, mi ehhez képest az én kis virágcsokrom Őfelsége lelkének... Kérdi is ma a kisebbik ezós', melyik helyen érzem a legtöbb energiát... Ahol éppen süt rám a nap, mondanám, el is fojtok egy félmosolyt, lényeg a cucc ramesszida volta, nem az energia... Na aztán ma hazajövök, nyakig belebújva mindkettő valami Osho-féle könyvbe, kérdik, nincs-e kedvem meditálni velük holnap Széthinél, neeeem', nem érek én rá ilyenekre, vár engem Őfelsége a legszebb kosztümjeiben....

Apropó! E helyen kell megkövetnem azokat - az eddig irgyelt - itt dolgozó kollégáimat, akik pauszpapirral vacakolnak a falon, rajzolás cimszó alatt. Nehéz felfogású lévén, nem tudtam, mivel külömb ez a magamfajta szabadkézi mazochizmusnál, most már tudom, nem azt, hogy külömb-e, hanem azt, egy-egy falon örökkévalóságig szütttyögök, ez egy komplett cucc esetén kivárhatatlan idő... Úgyhogy ezúton is bocsánat'... Ma lerajzoltam Őfelségét, persze csodálatos volt, egy rogyásig megrakott áldozati asztalka előtt, amin a következők voltak, alulról felfelé haladva...

Egy sor lepény, öt darab egy sorban.... Még egy sor lepény... Meg még egy.... aztán egy sor lapos izé'.... Aztán egy sorban kerek izék, köztük vázácskákkal.... Ezen mind négy levágott állatfej... Emezen négy kisméretű, lefejezett jószág, apró patás lábakkal... Emezekenn kerek 'izék... A tetejükbe' egy-egy lótusz, azon egy tál magféle, jó nagyszemű... rajta három tálka... Mire ezt az egészet lerajzoltam, úgy elálmosodtam, hogy ebéd után kénytelem voltam lefeküdni Őfelsége napja alá az egyik - a csillagképes - kápolnába és egy órácskát aludni.... Aztán következett Ő maga, kicsit szinehagyott volt ugyan, meg egy csomó kis tetü hieroglifa.... Összesen volt vagy háromésfél' óra....

Most először van, hogy tetszenek az itteni rajzaim....Keveset csinálok de azokat igyekszem a tőlem telhető legjobban, s szeretném őket nem titkoltan majd Leblanc orra alá dugni Luxorban....

Francba, itt sakál van, most sasszézott át egy a templomon.... Szerencsés jószág, ő befér a rácsok között, én nem... A fal áthatolhatatlan, Tarzan meg nem vagyok....

A Kom Sultan-os dolog felejtős, oda is kell kuncsorogni zahis' papirért. Az itteni inspektor végtelen kedves, de ebben az egyben nem kompetens, a sohag-i inspektor meg ünnepel valahol, egydül meg nem sétálhatok át Kom Sultan-ba, mivel igaz, csak nyolcszáz méter, de már a falun kivül van, igy oda rendőri felügyelet dukálna. Amerikaiak ásnak ottt, mondták, keressem meg azokat, de nincs kedvem kuncsorogni, és valószinű, mind otthon ugrál a karácsonyfa körül. Csak kicsit bánom, mivel fülig szerelmes vagyok az én kis templomomba, nem tudok vele betelni, a másikban még csak egyszer voltam, akkor is futólag...

Szóval a "Companion House" egyfajta Vendéglő a Világ Végén, Zaphod Beeblebrox helyett extrém fejü istensalakokkal a mai hálószobámban. Ha jönnétek ide, itt lehet lakni, szerencsére az ezók csak szezonálisan vannak itt. Első hallásra siknak tünik a 150 font per nap, de ebben van napi háromszori kiadós kaja, mosógép a házban és - bár ez csak nekem delikát - ha kilépsz, beesel a ramesszida gyönyörbe... Egy valami amit nem szeretek, hogy egy nagyobb darabon kell átvágni a falun - ha sietsz, öt pőerc - és közben hömbölögnek alád a gyerekek és kórusban csillogtatják az angoljukat, ami általában ennyire szoritkozik - 'hello, meg váttszjorném'....

Nesze, beleszórtam a magvak maradékát a klaviatúrába... A kőre is jutott, megvan az ételáldozat Őfelségének...

A márványsimaságúra csiszolt mészkő dacol az idővel odabent, de a homokkő oszlopokkal semmi pénzért nem kezdenék - na, ez olyan cucc amit csak szabad kézzel - ha hozzáérsz, omlik lefele minden... Van amelyik még szines, de a többségen már csak halvány nyomok.... Őfelsége mindehová csillagokat rakatott, persze magán kivül, ezt nem az elmeállapotára értem, de ma megint csak az járt az eszembe, mit érezhetett, mikor belépett például ide, erre a kicsi és emberléptékű helyre és mindenhonnan százszor, ezerszer a saját neve és az arca köszönt vissza.... Valószinű, öntelten mosolygott az öreg Lélek, aztán, a vége felé, élete delén túl már összeszorult a szive és lesütötte fáradt szemeit.... Van bent akkora kartusa, mint én derékig, s van akkora is mint a tenyerem.... A kapu előtt két hatalmas szobra állhatott, az egyiknek a fejdisze meg a sipcsontja megvan. Apropó, csont.... Az is van bent, mindenféle állati maradvány, kecskeszarv meg madártoll, úgy néz ki, Anubisz kései rokonai itt irdalják fel a szajrét.... Egyébként érthetetlen kosz van bent, nejlonzacsik meg cigarettásdobozok, csikkek meg csirkecsontok - ha én lennék a Zahi, asszem' nyalogathatnák az embereim nap mint nap fényesre a lövezetet.... Oké, por van, aláirom, de seprű is van a világon, ez a hely (sem) nem ezt érdemli.... Bezzeg Őfelsége idejében....

Na de térjünk vissza a Vendéglőkre.... Errefelé igen jókat lehet falni, de maximum három napig, utána a menü körforgásba kezd - azaz ismétlődik az étlap. Ha erre jártok, érdemes megnézni a fotóimon csak 'újkori ♫♪☺' néven emlegetett bődületes szentségtöréseket - graffitikről van szó, Széthinél a Királylista-folyosón főleg oroszok, kezdetleges Anubisz, cirill betűs irások, egy hurkaszerű kandaxli és valami meghatározhatatlan állatfaj, ideát a Ramszeszben egy csúnya fáraófej, tuti nem antik darab és mindenféle nyugati feliratok, majd holnap körbe is fotózom.

A fél tizes vonat kábé negyedegyre' van itt, a diákjegy 25 font, a klotyó kerülendő, aznap reggel már ne igyál.... Az állomás neve semmilyen nyelven nincs kiirva, tizenkét óra magasságában el kell kezdeni figyelgetni a balkézre eső csatornát - persze csak akkor látod, ha a vagon bal felén és ablaknál ülsz. Ahogy elkezd szélesedni, onnan még öt perc. Balayana City, ahogy ők hivják, ami elsőre még amúgy nekem, igénytelennek is egy rémálom...

Itt közben kivilágitották az összes mecset tornyát, olyanok mint a hatalmas, szines nyalókák. Mikor jött velem a gép Magyarországról idefelé, ezt nevettem már Kairó felett is, mintha zöld nyalókák lennének leszúrva mindenfelé...Csinálnék is fotót, de elébb próbáltam a kivilágitott templomot meglőni, de a vaku lóizé', a gép meg olyan dögnehéz, hogy nem birom hosszú ideig tartani, amit pedig az éjjellátó funkció nagyon szeret....

Valami hülye repülő pillog Őfelsége csillagai között...

Na lassan megyek... Holnap neki kell feküdnöm ennek a francos földrajznak, egész nap hallgatom de nem megy a fejembe, hiába kértem Őfelségét, szerintem őt hidegen hagyja az Árpád-kor vasércbányászata meg a trianoni veszteségek, még annyira se érdekli hogy a fejembe verje.... Úgyhogy kénytelen vagyok ezt én magam lerendezni....

Na jóéjt mindenkinek....
Ja s hogy el ne felejtsem, Boldog Karácsonyt...

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája:
HozzászólásElküldve: 2007.12.27. 18:47 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
Huszonkettedike...

Abydosba egy 'pirochgáboros' trükkel érkeztem meg, a bácsi aki Luxorban megigérte, szól ha célt érek, bizony elfelejtett engem. Szerencsémre a mellettem ülő tudta hol van, de mire átverekedtem magam a felszállókon - mert ugye felszállás csak egy ajtón volt, én meg a másik végében ültem a vonatnak, na addigra elindult a vonat. Hála Dobos doktornak, aki legutóbb rendbetette a térdemet, a recsegés ezúttal elmaradt, valaki utánam hajitotta a pakkjaimat, úgyhogy végülis megérkeztem.

Délután persze a csodás kis szines templomban üldögéltem - az ajtó szokás szerint lakatra záródott mögöttem - és próbáltam megbeszélni Ramszesz lelkével, segitsen valahogy befogadni az agyamnak a történeti földrajz minden szépségét.

Érdekes falucska ez, ezoterikusok és 'mások' dögivel, van aki arra szakosodott a helyiek közül, hogy modern áldozatokat mutassanak be a nagytemplomban, füstölővel, hülye olajokkal és mindennel ami kell hozzá - látom ahogy Széthi lelke kuncog valahol - vagy szervezett meditációra hivják az ezókat'... Majd' hasraestem a röhögéstől mikor felajánlották, csatlakozzak ha szeretnék, de nem tettem mert végtelen kedvesek. Itt lakik mellettem mindjárt kettő is, egy magas, cserzett arcú holland és egy kis sárga hölgy, a gyertyák szüntelen égnek az asztalon és nemtom, azért ég-e kettő, mert ketten vannak vagy mert Ramszesz és Széthi voltak - vannak ketten. Reggel is egy puccosgalabijás', gyönggyel-flitterrel kivarrt holland nő sirdogált mellettem, milyen rossz hogy haza kell menni. Nekem is rossz lesz, csodálatosan nyugodt itt minden, leszámitva hogy néha körbe kell kerülnöm a fél falut, szamarakon és gyerekeken át, néha azt várom, mikor dobják be a kétforintost, hogy a ritka állatfajtát megnézhessék... Mi a francot keres ez itt a világ végén, vonattal, nagypakkal', koszosan...

A csodás kicsi templom egyébként egészen jól egybevan' a tavaszihoz képest, ha felmegyek a tetőnkre, láthatom kivilágitva, holnap le is megyek és körbefotózom, meghalok, annyira szép... Az öreg Ozirisz-templom amit kértetek, zárva, amerikaiak ásnak ott - ki más - és bár az inspektor holnap megkérdezi a főnökét, mi legyen velem a pár ramesszida kődarabbal kapcsolatosan, nem igérek semmit. Kevin azt mondja, ha nem megy, környékezzem az amcsikat' hátha, én meg azt mondom, nem tudom, ér-e annyit, tán csak azért, hogy lássam, mielőtt végképp elenyész...

Abydosban drága az élet, háááárom font egy üveg viz, spórolok is vele rendesen. Szerencsére a csapvizet is jól birja a belem...

Kajával egyelőre nem kényeztetem magam... Rám is fér a megsovánkodás'...

A szomszédeim lassan levonulnak kávéházba' üldögélni, úgyhogy én lassan itt hagylak benneteket, addig szeretnék elaludni mig csend van. Tuti hülyének néztek mikor hangosan mondtam fel a diktafonra a földrajzos cuccot, benne lesz egy kis kántálás meg kutyaugatás, majd holnap jót röhögök miközben a fejemen forog... Na, jóccakát...

C

[ img ]

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Conquistador 2008.01.19. 17:40-kor.

Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája: szomorka
HozzászólásElküldve: 2007.12.21. 19:49 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
Skizotrip vol 2

Avagy aki nem turista az már nem is ember :-( --><!-- s:- --><img src=(" title="szomorú" />:-( -->...

Az, hogy Kairó nem valami felhasználóbarát, tegnap kiderült, s ma suincsen ez másképp, talán mert a dolgok itt lassabban folynak, vagy tán csak a maalesh, nem tudom... Eddig egyetlen pozitiv tényező, bocs' kettő a napban - a reggeli ébresztés és a taxis. Hajnali háromkor azon filóztam, hogyan fogok minél észrevétlenebbül elslisszolni a fürdőbe és mennyire utálnak a vijjogó mobilébresztő miatt - még mindig jobb mint a kukorékolós - de nem igy lett. Negyed négykor bekopogott egy kedves fickó, hogy ideje cihelődni, mire elvonultam fürdeni, ott is rám kopogott, hogy nincs a fürdőben meleg viz. Nem baj, legalább felébredek. Fél négy után öt perccel megjelent a taxis, kicsivel későb a kedves fickó kávéval. A taxis ezúttal nagyon extra, végtelen finom és visszafogott negyvenes, majdnem sikerült őt elkalibrálnom a rossz reptérre. A jó reptéren - 'egyesterminálkettescsarnok' aztán elkezdődött a rémálom.

Nem ám mint odahaza, órákkal előbb kint szobrozni, ötven perccel indulás előtt álmosan becsekkoltatják a népet. Persze rögvest elémtolakszik egy pár turistapásztor, kicsit mint a hazai postákon a céges leveleket feladó közkedvelt ügyfelek, összegumizott jegykötegeket és útlevélhalmokat szorongatva ezúttal. Egyet még benyeltem de a harmadiknál már megmérgelődtem, pechjére a szerencsétlen turistát küldtem el ékes németséggel melegebb égtájakra. Úgy néz ki, lassan több becsületem lesz, ha mint gyerekkoromban, tréfából mongolosra húzom a szemem vagy nem megyek évekig a napra, hogy brit penészvirághoz váljak hasonlatossá. Ha jól körbenézek itt a váróban, mindenki sárga vagy szürke arcú... Néhány helyin kivül csak én vagyok 'sötét'...

Eric még mindig nem működik, mivel az itteni nemfizetős' wifi olyan gyengécske hogy meg sem érzi, pedig Eric nem piskóta. Na, gondoltam, veszek a másik hálózatra feltöltőkártyát - mint a mobilokra, szkrecskárd' - de mindenütt elfogyott.

A kifutópályán pihegő egyik gépnek Ramesszeum volt a neve... Annak a helynek is ahová legelőször mentem, s mikor senki nem látott – nem volt túl nehéz – bizony megcsókoltam a madárszaros udvarát. Gyalog mentem el odáig, útközben egy-egy útbaeső, ismerős étteremben letudtam sok-sok velkámkávét' és sokan megsimogatták a lelkemet... Találtam egy kósza franciát aki cserepeket válogatott s csak alulról engedte először megnézni őket, lévén ő állt följebb. Volt benne szép terrás cucc, bele is szerettem, gondoltam megnézem közelébbről, mondtam is neki, ki vagyok, rögvest barátságosabb lett. Leblanc doktor épp Kairóban van, mire én megjövök Abüdoszból, addigra ő is itt lesz... Addig igyekezhetek nem összetörni a neki szántat. Ramszesz virágait sikeresen egy kósza taxiban felejtettem, pironkodtam is érte mikor ott álltam a csukott ajtó előtt és felmondtam a lelkének a kivánságlistát...

Ne veszits el...
Ne veszits el...

De hogy a fenébe is tudna elvesziteni...

Köszönet mindenért, és most segits továbbra is...

Na ez igaz ez rámfér...

A hetessel szemben lévő IX. Ramszesz-sir kegyetlen megrikatott, onanntól kezdve kezdtem más szemmel nézni a dolgokat, neki is vagyok keseredve rendesen... Tavasszal voltam itt, rajzoltam is benne és rácsodálkoztam a mennyezetre, éppen-lehelletnyi és meghal – hát, utolérte a végzete... Tele van fekete, vizes folttal, a sirkamrában a bal oldalfal tiszta salétrom, mintha szivacsra lenne festve. Bent egy állvány, némi matéria és egy szék próbálta bizonyitani, rajta vannak a dolgon, de úgy látszik, nem sok sikerrel... Ugyanez volt Sziptah sirjában, ami nagy szerelmem, teljesen egyedül lehettem benne vagy fél órát és elénekelhettem a lelkének vagy ötvenszer hogy '...tudod, hogy nincs bocsánat...' s harmadik sirba már nem is volt szívem bemenni... Lehet-e pofám ezek után beleülni még egyszer valamelyikbe és rajzolni... Hamarosan nem lesz Királyok Völgye, ha így folytatják, szegény halottaiknak minden ittmaradott nyomából hasznot húznak... Na de volt rosszabb is... míg egy barátomra vártam, betévedtem a luxori templomba, megnézegetni az én csodás 'Naccemű' szobromat... No de benne maradt a szemembe az előző dolog, bezzeg észrevettem mindent, amit nem kéne – vagy lehet, nem kéne ennyire akarni azt a régészetet, mármint tanulni – a falakon lassan több a cementes, üres folt mint a faragott felület. A jó öreg Ramszesz meg Széthi völgyünnepes vagy mittoménmilyen' jelenetei a nagy udvar után, talán valamifajta kisebb hiposztil (kövessetek meg, nem értek hozzá még mindig) csarnok falán már alig-alig sejlenek, körülbelül olyan minőségűek, mint III. Amenhotep reliefjei leghátul. A mecset alatt bőszen ásnak az amerikaiak, most már meg merem kérdezni, de minek...

Ez talán az az érzés mikor az ember kiábrándul egy nagy szerelemből?
Nem tudom...
Minden esetre sokat rittam... Le is fotóztam mindent, hogy lássátok... Tudjátok, hogy utálom a fotózást, de valami most azt mondja, vigyem el emlékbe s nem csak magamban, mi is volt itt egykor, mert úgy hiszem, nemsokára összeomlik az egész mint a kártyavár, hiába toldják-foldják...

A mecset felőli külső oldalon találtam néhány különösen szép fejet, persze ramesszidikus' (sic., aki érti a célzást, annak meleg üdvözletem), meg egy csomó szemetet, sőt rosszabbat is, de azt belül megint, a bárkaszentélyek egyikében az egyik oldalfülkében a folyadékkiválasztás mellékterméke figyelgetett a sarokban.

Szegény Ramszesz, a lelke biztosan háborgott, mikor egyik kései hm.... utódja – piha' – kőbe faragott arcába bámult, miközben a lábai elé vizelt...

Annyira elszomorodtam mindezeken, hogy úgy döntöttem, holnap inkább hétig alszom a hajnali szokásos Ramesszeum helyett, időm még lesz bőven... Remélem holnap Abüdosz megvigasztal kicsit...

Joejt midenkinek

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
 Hozzászólás témája:
HozzászólásElküldve: 2007.12.20. 16:34 
Rekh Niszut
Rekh Niszut
Avatar

Csatlakozott:
2006.05.12. 07:19
Hozzászólások: 458
Offline
Na megjottem. Ekezetet ne varjatok, Eric, a laptop, akit az elozo gazdija utan neveztem el, wifis, wifi meg csak a mekiben nem messze tolunk, rajtam azonban kitort a tomegiszony.

Mi valtozott s mi nem... A varos, tudniillik Kairo egyre kevesbe felhasznalobarat. A repterre megerkezve egy altalam meg nem ismert taxistrukk, tobb embernek - amennyit a kocsi elbir - beszuszakolasa a verdaba, az uticel elozetes egyeztetses nelkul. A kavar akkor kezdodik mikr a sofor becsapja rajuk az ajtot es korbekerdez, ki merre. Ktto ilzet lattam, na akkor megfogadtam, minden aron de egyedul jutok be. Ha egyedul akarsz es ami a masik, rogvest a celba erve utazni, pengetni kell de rendesen. Hol van mar a regi szep vilag - harminc fontert a varos szivebe - ez nekem tegnap hetvenert sikeredett. A szallodabol a repterre is hatvan, alkunak ugy nez ki nem sok helye van. Sajnos a 4oo-as busy menetrendje meg mindig nem illeszkedik a hulye Maleves repmenetrendhez, igazabol ezt a felnegyes megerkezest nem nagyon lehet semmivel osszeegyeztetni es mostanaban nem nezik jo szemmel, ha csovezesi szandekkal vackolodni kezdez a repteren.

Erosen ajanlott szallas ez a Richmond, nekem Lassi ajanlotta - ezer _o_ neki erte, a szunyogokat leszamitva eddig a legjobb bar mindig baratsagos helyeken lakta. A szoba egy ejszakara negyven font, tiszta es kenyelmes. Elso alkalommal eltevedtem, hiaba, megszoktam hogy szinte a muzeum kapujaban alszom el... Aludni amugy eddig minden nap tizenket orat sikerult, eppen ezert - ami tolem ritka dolog - Ofelsege delutanra maradt tegnap. Delutan egykor meg javaban szundit a varos...

Ami nem valtozott - a kairoiak meg mindig vadbarom modjara kozlekednek - ami viszont igen, hogz a rendorseg vedekezeskeppen femkordonok kozott terelgeti helyernkent a jonepet, amibol aztan iszonyatos dugo - marmint a gyalogosok kozott - es fejetlenseg tamad. Na ezert nem megyek mostanaban az utcara...

:A51: nem valtozott, meg mindig alszik... Megtalaltam az alla alatt a Balout doktor altal emlitett sebet, hogy mi celt szolgal a mesterseges nyilas, azt most nem reszletezem, elkepzelni is eleg volt, bele is konnyeztem. Az igeretemet, hogy nem bantom ot tobbe a cerkammal, gondolom, jo neven vette, bar az arca megint tartogatott par ujdonsagot - peldanak okaert hatalmas mitesszereket -
s valoszinu tavasz ota ovatlak kezek megint megpiszkaltak mert a nyakan van egy firiss, egeszen apro serules. Szeeny Hatsepszutot es a voros haju holgyet is bezsufoltak a kis terembe, mellejuk a kiralyno hajat a fadobozban meg persze Ramszesz hajat meg szoveteit is, ugyhogy alig lehet ferni a teremben...

Ravetemedtem a szeles arany karkotore, gondoltam, ha azt megrajzolom, otthon mar nem okoz majd gondot par szarmata ekszer meg mindenfele szijveg, jol be is cumiztam, karomkodtam magamban de megerte, meg vagyok elegedve magammal... Valoszinutlenul finom munka, de a parbol csak ez egyik volt kint, vajon hova lett a masik...

Tut folyosoi kisse meg vannak fogyatkozva, gondolom az utazo tarlat miatt. A tobbi a szokasos, eklektikus rendetlenseg van...

Mashol nem nagyon voltam.
Holnap atrepulok Luxorba, ott mar Eric is mukodni fog, akkor majd valahogy belevarazsolom a rajzaimat egy pendrajvba - de hulyen nez ki igy kisvesszo nekul fonetikusan - aztan valakit megkerek, dobja ide...

No minden jot...
c es :A51:

[ img ]

.-====o====-.
"Qui multum peregrinatur, raro sanctificatur..."
Homérosz


A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Conquistador 2008.01.19. 17:38-kor.

Vissza a tetejére
 Profil  
Hozzászólás az előzmény idézésével  
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 61 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 3, 4, 5, 6, 7  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
© 1999-2008 KEMET = Az Ókori Egyiptom - minden jog fenntartva.
Forum powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség